A rommá lőtt Budapestről nyílt művészeti kiállítás
Budapest 1944–1945-ös ostromáról ostROMképek címen nyílt kiállítás a Várnegyed Galériában, amelynek különlegessége, hogy a nagyközönség számára eddig szinte teljesen ismeretlen művészeti alkotásokat – festményeket, rajzokat – mutat be. A kiállítás március 1-jéig ingyenesen látogatható.
Budapest ostromáról ma már viszonylag sok információ áll az érdeklődő közönség rendelkezésére. Magyarország 1944 augusztusának utolsó napjaiban, a román átállást követően vált hadszíntérré. Az előretörő szovjet és román csapatok komoly harcok és több százezer főt kitevő veszteségek árán jutottak el Budapestig, amelynek első, október 29-i bevételi kísérlete gyorsan kifulladt. Ekkor azonban még élt a remény, hogy a stratégiailag kevésbé jelentős magyar főváros Róma vagy Athén mintájára „szabad várossá” válhat és megmenekülhet a harcoktól. Hitler azonban kiadta a parancsot, hogy Budapestet erőddé kell alakítani és „az utolsó tégláig” kell védeni. Az október 16-án puccsal hatalomra került nyilasok pedig engedelmeskedtek a német parancsnak.
Budapest körül december végén zárult be az ostromgyűrű, és Karácsony másnapján, december 26-án megkezdődött a „második Sztálingrádnak” is nevezett véres és pusztító ostrom, amely egészen 1945. február 13-ig tartott. (Ezzel szemben Bécs ostroma 6, Berliné 14 napig tartott.) A fővárost körülbelül 70.000 magyar és német katona védte szemben a 180.000 fős szovjet és román haderővel. A védők közül szinte mindenki elesett vagy hadifogságba esett. A heves harcok nem kímélték sem a civil lakosságot, sem a várost, Budapest épületeinek háromnegyede megsérült vagy elpusztult, a legsúlyosabb károkat a Várnegyed szenvedte, megsemmisült a Duna minden hídja.
Ahhoz, hogy feldolgozhassuk az ostromot, közel sem elég a történelmi adatok ismerete, a valódi megismeréshez, átéléshez szükség van a művészeti alkotásokra, amelyek a tragédia emberi, érzelmi oldalát mutatják be. Sokan naplót vezettek a pusztító 50 napról (példaként említhető: Juhász Eszter, Farkass Jenő, Széchényi Viktor vagy Vaszary János), de a többségnek ismerős lehet a felejthetetlen Cseh Tamás Széna tér című dala, valamint az MMA által az 53 legjobb magyar film közé választott Eldorádó is részben az ostromot épp csak túlélt Budapesten játszódik. A romos fővárosról ma már számos fotó található a Fortepan oldalán is.
Azonban nagyon ritkán kerülnek elő olyan képzőművészeti alkotások, amelyek az ostromot mutatják be. Dr. Tóth László kiállítása éppen ezért egyedülálló. A kiállítás anyagai néhány kivételtől eltekintve Tóth magángyűjteményéből származnak, ahogy az ő aprólékos munkáját dicséri a kísérő szövegek megírása, és az alkotók rövid önéletrajzának összeállítása is. A kiállított munkák között találhatóak ceruza-, kréta-, szén- és tusrajzok, pasztellek, akvarell-, víz- és olajfestmények, amelyek születésének és fennmaradásának egyenként is érdekes története van.
Az alkotók között találhatóak olyan ismert művészek, mint Szegedi Molnár Géza, Udvardy Pál vagy a nagyobb sikereit az 1960-as években elérő Mácsai István, a kiállítás igazi kincsei azonban talán Szabó László akvarelljei. Az 1889-ben született Szabó nem képzett festő, hanem építész volt, aki 1940-től várkapitányként felelt a budai vár és a gödöllői kastély kezezéséért. Az ostrom idején mindent megtett, hogy megvédje a palotát és az ott őrzött értékeket, az ő pontos és szakszerű leírásaiból kaphatunk képet a Várat ért károkról. A háború után is szakadatlanul a Vár újjáépítésen dolgozott. Elhivatottságát jól jellemzik 1946-os sorai: „Bármilyen mértékű is az anyagi károsodás, annál nagyobbnak és jelentékenyebbnek tekinthető az a veszteség, amely nemzeti és kulturális szempontból érte az országot. A várpalota rendeltetésének jelentőségénél, multjánál, méreteinél fogva is, az ország első épületének volt tekinthető.” Szabó azonban nem csak mérnöki munkát végzett, hanem le is festette a háború pusztításait, a hét kiállított képből négy a Vár romjait ábrázolja, három pedig a Dunát a lerombolt hidakkal.
Hogy a látogató ne csak lássa a képeket, hanem azokat térben is pontosan el tudja helyezni, Tóth László minden alkotáshoz külön leírást készített, amelyek bemutatják, hogy pontosan mit és mikor ábrázol a kép, és sok esetben a látottak történetét is. Az egyik rajz kapcsán megtudhatjuk például, hogy 1945. február 5-én, a Vérmezőn végrehajtott utolsó légellátó bevetés során az Attila út 35., az úgynevezett Vágó-ház padlásterébe fúródott egy német vitorlázógép, amelynek házból kiálló roncsa hosszú hetekig látható volt, és több fényképen is fellelhető.
A kiállítás kisebb része a magyar, és főleg a budapesti légoltalmat és az óvóhelyeket mutatja be. Itt korabeli plakátok, kiadványok és tárgyak segítségével tudhatjuk meg, hogyan vészelhette át a civil lakosság a bombázásokat és a harcokat. A kiállítás ezen részének leghatásosabb darabja Szennik György 1944-es Én is hadicél vagyok? című elhíresült plakátjának eredeti példánya.
Különleges hangulatot ad a kiállításnak az is, hogy helyszíne, a Várnegyed Galéria és az azt övező környék az ostrom alatt szinte teljesen megsemmisült. A látogató talán csak azon gondolkozik el, hogy egy ilyen egyedi kiállításnak miért nem valamelyik nagyobb, országos múzeum vagy galéria ad otthont, ahol lehetőség lenne olyan kiegészítő elemekre, mint egy térkép, amelyre elhelyezhetőek lennének a művészeti alkotások, vagy ostromfotók bemutatása. De ha valaki azt szeretné megtudni, hogyan látták a lerombolt fővárost a korszak művészei, és szeretne egy órán át „barangolni” az 1945-ös Budapesten, nem hagyhatja ki az ostROMképek kiállítást.
Helyszín:
Várnegyed Galéria
Budapest, I. kerület, Batthyány u. 67.
Díjmentesen megtekinthető:
Március 1-ig, keddtől szombatig 11.00–18.00 óra között
(A kiállításról és az alkotásokról készült képek Dr. Tóth László és a Várnegyed Galéria felvételei. Nyitókép: Kapussy György: A Lánchíd romjai, 1946.)
Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.