„Itt a Márka, itta már ma?”, avagy a szocialista üdítő és a kupakgyűjtő akció

Tóth Eszter Zsófia

A többféle szocialista üdítő közül azért a Márkát választottam, mert a Márka kupakgyűjtő akció is emlékezetes maradt, legalábbis egy generáció számára. Másrészt a szocialista reklámok közül a Márka reklámok, az „Itt a Márka, itta már ma?” szlogen is maradandó lett a kommunikatív emlékezetben. A Márka korabeli marketingkampányát felelevenítve nyomon követhetjük, milyen fogásokat alkalmazhatott a szocialista reklámipar egy termék népszerűsítésére. A szocialista üdítő kulcsfontosságú lett a Coca-Cola 1968-as, a Pepsi kóla 1971-es bevezetése után a hazai üdítőipar számára: mutassuk meg a nyugati imperialisták számára, hogy egy szocialista üdítőital is lehet sikeres.

A cikk a Napi Történelmi Forrás és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésével jött létre.

A Márka üdítő kifejlesztője Dömötör József (1923-1977) borász volt, a Borgazdasági Vállalatok trösztjének vezérigazgatója, dr. Kállay Miklós és Sárkány Péter feltalálók receptúrája alapján készült az ital. 1973-ban hozták forgalomba a szőlőből nyert üdítőitalt, először a sima Márkát, majd a meggyes, málnás és almás változatot is. Kizárólag magyar alapanyagokból, hazai technológiával készült.

A Márka üdítő bevezetésekor népszerűsítő reklámpályázatot hirdetett a Hungexpo reklámügynökség.

„Az új üdítőital népszerűsítésére pályázatot hirdetünk. Olyan reklámszöveggel, rövid, szellemes jelmondattal (szlogennel) lehet pályázni, amely a MÁRKA üdítő ital karrierjét végigkísérheti. Különösen fontos, hogy a jelmondat tömör és könnyen megjegyezhető legyen. Hatásosan utaljon a termékre,-és arra, hogy az új üdítő italt hűtve kell fogyasztani.”[1]

A pályázat első díja: 5000 forint volt. A nyertes szlogen az lett, hogy A hűs MÁRKA: frissítő, vitamindús, üdítő.”[2] Azonban ez nem vált közismertté. 1974. márciusában, aki 20 Ft fölött vásárolt, a Füszért vállalat boltjaiba Csongrád és Békés megyei üzleteiben, az kóstolót kapott Márka üdítőitalból.[3]

A Piackutató Intézet — a Márka-program indulása előtt—, felmérte az üdítőital-igényeket. A program keretében az újabb üzemeket ott létesítették, ahol eddig nem volt megfelelő az üdítőital-ellátás. Így 1973-ban Szőregen, Súlyon, 1974-ben Kecskeméten létesült palackozó.”

A nyári hónapokban a megnövekedett igényeket nem tudták kielégíteni, így hiány volt a Balaton környékén, a Dunakanyarban, a fővárosban és több vidéki városban is. A termelést akadályozta üveghiány és koronazár hiány is, amelyeket az együttműködő vállalatok nem készítettek el időben.[4] 1976-ban 120 millió palack márkát terveztek forgalmazni.[5]

„Amíg 1975-ben 28 liter üdítő jutott évente egy főre, tavaly személyenként már több mint 51 liternyit ittunk, többet, mint Ausztriában és csaknem annyit — a lakosság lélekszámát tekintve —, mint az NSZK-ban.”[6] 

Talán a legismertebb Márka-reklám

1978-ban kezdődött a kupakgyűjtő nyereményjáték. Aki ötven Márka üdítő kupakját beküldi a megjelölt begyűjtőhelyre, az értékes nyereményhez juthat-hangzott a korabeli felhívás. 1979-ben így nézett ki a versenyszabályzat:

„Ön például akár Lada gépkocsi, olimpiai társasutazás és még sokféle értékes nyeremény birtokába juthat, ha gyűjti a Márka italok kupakjait, amelyeknek műanyag betétjén elrejtettük a MARKA szó egy-egy betűjét. Az összegyűjtött betűkből rakja ki a MÁRKA szót és ezt az öt kupakot vigye, vagy küldje be a már jól ismert címre: Márkakupakközpont, Budapest VI., Hegedű utca 9. 1061 Telefon: 416-933. Nyitva: hétfőn 13-től 17 óráig, szerdán 10 órától 18 óráig, pénteken 13 órától 17 óráig. A kirakott MÁRKA szóért sorsjegyet kap. Sorsolás: 1980. február 16-án.”[7]

És a nyereményjáték felhívás mellett volt olvasható a reklámszöveg is:

„Ami a motornak a szuperbenzin, az az ön szervezetének a borgazdasági vállalatok megannyi kitűnő üdítő itala: felfrissül és új erőre kap tőlük. A sok finom Márka szörp: a Márka szőlőlé, almaié, meggylé — mind csupa napfény, vitamin, életerő. Könnyebben érvényesül, akit mozgékonyság, humorérzék, élénk képzelőerő jellemez. Mindezeknek bő forrása a Márka. Mindig Márkát igyék, hogy gyorsan célhoz érjen!”

1980-ban a tavasztól tavaszig tartó kupakgyűjtő akcióban elegendő volt bármely 50 Márka kupak összegyűjtése és a központba szállítása. Főnyeremény egy Lada személygépkocsi volt. 1982. február 7-i sorsolás fő díja: egy Dacia személygépkocsi volt, kétszemélyes utazás a Malév Air Tourssal Isztambulba volt, ezen kívül 10 ezer forintos vásárlási utalvány a Vasedénybe, a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet kalocsai estélyi ruhája, az Állami Biztosító 10 ezer forintos meglepetése, a konzervipari Tröszt konzervekkel teli hűtőszekrénye, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kazettás magnetofonjai, vásárlási utalványok, ajándéktárgyak, ajándékcsomagok, összesen 111 nyeremény.

1979. január 19-én Népszabadság tudósított arról, hogy a beküldött Márka kupakok feldolgozása hosszabb időt vett igénybe mint tervezték, így a sorolást elhalasztották, a nyereményjegyzéket 1979. március 6-án közölték a napilapban. A késlekedés megihlette Árkus József humoristát is, aki arról írt, hogy a néphadsereg katonáit is be szerették volna fogni Márka kupak válogatásra. Ugyanis 1.3 tonna kupakot küldtek be a fogyasztók a nyereményjátékra.[8] Tény, hogy a kupakgyűjtésben előnyben voltak a vendéglátóipari egységek dolgozói. Mint pl. K. Irén bükkábrányi felszolgáló, aki megnyerte az 1978-as fődíjat, egy Lada személygépkocsit.[9] Mivel egy autóra akkoriban 5 évet kellett várni, értékes volt a fődíj.

„Kinek jutott eszébe és miért, ma már nincs jelentősége, lényeg, hogy megmozdult érte öreg, fiatal. Eleinte eszelősen gyűjtötték a srácok a kupakokat, kikunyerálva a pincérek kezéből, összeszedve a presszói asztalai alól, megvétetve szülőjével akkor is ezt az üdítőt, ha szíve szerint esetleg másra vágyott. Mit kezdenek ezekkel a kupakokkal? Miért jó ez? Nyilván a kereskedelemnek hozza a legtöbb hasznot, mert így jóval több Márka védjegyű üdítő fogy. A kupakok viszont nem a szemétbe kerülnek, hanem újbóli hasznosításra a csepeli kohókba. Hogy milyen mennyiségben? Naponta harminc, negyven zsák telik meg a kupakokkal, s egy zsák 50 kilót nyom. Ötven darab Márka-kupak viszont mindössze 12,5 dekagramm.”[10]

Márka-sorsjegy

A Márka kupakgyűjtés egészen a rendszerváltásig folytatódott. A kupakgyűjtésben volt valami sajátos szocialista jelleg: aki tisztességesen szerette volna összegyűjteni, annak rengeteg Márka üdítőt kellett inni, aki vendéglátóipar egységben dolgozott, annak hamar összejött a kívánt mennyiség. A nyeremények jellegéből következtetni lehet arra, mi számított vágyott terméknek, szolgáltatásnak a hiánygazdaságban. Az 1980-as évek elején én is gyűjtöttem a Márka kupakokat. Édesapám unokatestvére egy falusi vegyesbolt vezetője volt és mindig egy óriási adag márka kupakkal várt, ennél jobb ajándékot nem is kaphattam volna. A nyereményjátékon nem nyertem. A Ferencváros focistái pedig mezükön viselték a Márka feliratot:

„A mezükön Márka-reklámot viselő ferencvárosi játékosok üdítő tempóban kezdtek, de a lendület nem tartott sokáig.”[11]

A Márka üdítőhöz köthetően egyetlen baleset történt: Debrecenben a Hajdú-Bihar megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ABC-áruházában vásárolt Márka meggy üdítő ital bontatlan üvege felrobbant a vevő éléskamrájában. A vevő éppen akkor lépett be a helyiségbe, így az üvegcserepek felsértették a lábát, s hosszabb időre betegállományba került. A betegség több mint 27 ezer forint anyagi veszteséget okozott, amelynek megtérítéséért pert indított. A Debreceni Megyei Bíróság a kiskereskedelmi vállalatot kötelezte a kár megtérítésére.[12]

Márka üdítő
A termékskála 1987-ben

1994-ben még nem szüntették meg a Márka kupak átvevő helyet, azonban – ahogy a szocialista időszak is  – kezdett az enyészeté lenni:

Ott, ahol a terézvárosi Hegedű utca torkollik bele a Paulay Ede utcába, éppen a Divatcsarnok dísze, a Lotz Terem hátsó ablakai alatt, éppen ott lehetett leadni a „Márka kupakot“. A legkésőbbi Kádár-korban a régi típusú árukat új típusú piacmegdolgozással próbálták a társadalomra sózni. Mintha atomtámadás érte volna ezt a sarkot — a zöld pinceportál a márkakupak alakú ablakkal, a mai napig ott áll, eddig érintetlenül. Ma is ki van írva: „Hétszer nyerhet”. Meg hogy: „Kupak átvétel: Hétfőn, pénteken: 13-17 óráig. Fősorsolás: 1988. december 27.” Most valami megmozdult. A sarkon építkeznek, a „márkás” portált valaki félig letépte. (…) Alatta, a csupasz falon két Edzett Ifjúság plakát, 1977-es kiadás.”[13]


Források:

[1] Népszabadság 1973. október 3. 8. o.

[2] Népszabadság 1973. november 10. 11. o.

[3] Népszabadság 1974. március 17. 11 .o.

[4] Népszabadság 1975. március 9. 13. o.

[5] Népszabadság 1975. szeptember 13. 4. o.

[6] Népszabadság 1981. július 21. 8. o.

[7] Ludas Matyi 1979. június 28. 14. o.

[8] Népszabadság 1979. március 11. 16. o.

[9] Ludas Matyi, 35. évfolyam, 15. szám, 1979. április 12. olvasó levelek. 13. o.

[10] Népszava 1985. május 30. 16. o.

[11] Népszabadság 1983. augusztus 28. 12. o

[12] Népszabadság 1983. november 23. 9. o.

[13] 2000, 6. évfolyam, 1994. június 66. o.

A nyitóképen a Márka Szőlő címkéje

Illusztrációk a Ludas Matyiból (forrás Arcanum):

Ludas Matyi, 1979. július 26. 35. évfolyam, 30. szám, 1979.07.26. 5. o.

Ludas Matyi, 37. évf. 45. szám, 1981.11.05. 10. o.

Zimmer frei 1983.08.11. 39. évf 32. szám 4. o.

Ludas Matyi, 41. évf. 16. szám, 1985.04.17. 8. o.

Ludas Matyi, 1978. augusztus 17. (34. évf. 33. szám)

Facebook Kommentek