A H49 érmék pontos datálása és átsorolása II. Bélatól II. Géza alá – Szerbiai Ilona és Belos pénzei

Spielmann Gábor

Bevezető

A tizenkettedik század magyar pénzverésének egyik rejtélye, hogy a jelenleg II. Béla alá sorolt H49 feliratai mit jelölhetnek. A látszólag értelmetlen feliratokból ráadásul látszólag rengeteg változat létezik – ezzel is tovább növelve a zavart tudományos körökben. Ebben a tanulmányban azt kívánom bebizonyítani, hogy az említett érméket valójában nem II. Béla, hanem özvegye, Szerbiai Ilona, és annak öccse, Belos verték II. Géza kiskorúsága idején.

H49

 

 

 

 

 

 

 

H49 (ÉH44)

Az érmék előlapjain koronás fők láthatók, amik alatt látszólag számtalan változatban sorakoznak betűk, ám egy valami közös bennük. Mindegyik felirat végén RE található. Ez azért különös, mert a király neve után minden esetben a REX szó volt használatos abban az időszakban. A korábbi magyar érmék között csak egyetlen kivételt ismerünk, – a H35-öt – ahol szintén a felirat RE betűkre végződik, és aminek az oka valóban abban keresendő, hogy nem a király neve szerepel az érmén.[1] Jogosan gyanakodhatunk hát arra, hogy a furcsa betűk nem a király nevét jelölik. Vizsgáljuk meg ezeket a betűket. A H49 érmével legrészletesebben eddig talán Kovács László foglalkozott, bár az érmével kapcsolatban végzett alapos kutatása ellenére csak bizonytalan és kérdőjelekkel teli megállapításokra jutott.[2] Meglátása szerint a régészeti leletek adatai nem sokat segítenek a kormeghatározásban, és még az érmén szereplő betűket illetően is több kérdés megválaszolatlan maradt – nem beszélve azok jelentéstartalmáról. Sikerült azonban egy táblázatban leszűkítenie a betűváltozatokat az alábbiakra: MBRE?, HBRE, HBOCRE, NRE, HRE. Ezen kívül a HDRE vagy NDRE változatot is említi. Véleményem szerint a helyzet sokkal egyszerűbb, mint elsőre tűnik, és a látszólagos bonyodalom abból a numizmatikusok által jól ismert jelenségből fakad, hogy a verőtő készítői időnként nem ügyesen ütötték a H betű vízszintes, összekötő vonalát, így az néha ferdére sikerült, és N betűre hasonlított. Az M betűs értelmezést elvethetjük. Kovács László sem tartja valószínűnek, és én sem találtam M betűs példányt. Valószínűleg csak úgy lehetett M betűként értelmezni – tévesen – a H betűt, ha annak vízszintes, összekötő szárát túl magasra, a H betű függőleges két vonalának teteje környékére ütötték. Valószerűbb, és gyakoribb a H betű és az N betű összekeverése. Ne feledjük, hogy ezek az érmék igen aprók, és az említett vonalka a milliméternél is rövidebb, és még annál is vékonyabb, így nehéz minden esetben azt pontosan vízszintesen, jó helyre ütni. Ezért kifejezetten gyakori más Árpád-kori pénzek esetén is, hogy az, amit eredetileg H betűnek szántak, inkább N betűként olvasható. (1. sz. kép).

 

 

 

 

 

 

(1. sz. kép).

 

Mivel viszonylag gyakori érméről van szó, ezért pár tucat H49-et megvizsgálva kijelenthető, hogy a kivitelezés pontosságától függetlenül egyértelműen H betűket látunk. Bár igaz, hogy a H vízszintes vonala ritkán sikerül pontosan középre, – 2. sz. kép – de a szándék, hogy H betűt akartak ütni az kétségtelen.

 

 

 

 

 

(2. sz. kép)

Végül ejtsünk pár szót a H-t követő B és D változatainak kérdéséről. Itt egyértelműen két külön variációról van szó, és nem hibáról. (3. sz. kép)

 

 

 

 

 

 

 

(3. sz. kép)

Ezt alátámasztja, hogy hasonló gyakorisággal fordul elő mind a két fajta érme. Véleményem szerint a D betűs változat nem más, mint a B betű egyszerűsített formája, amit azért használtak a B betű helyettesítésére, mert a B betű kettő, alsó és felső ívének olyan kevéske hely maradt az érmén, (4.sz. kép) hogy azt jóval nehezebb volt a ponctűvel elkészíteni, mint a D betű egy, nagyobb ívét.

 

 

 

 

 

 

 

(4. sz. kép)

A HDRE esetén tehát egyszerűbb volt a D betűt megjeleníteni – bár valójában az a B betűt jelentette. Ahhoz, hogy ezt belássuk, egy korban, méretben, de még kinézetben is igen hasonló és rokonítható érmén, a H50-en láthatjuk, hogy a BELA REX felirat B betűjét egy darab ívvel írták, így az valójában egy D betűnek tűnik – ez minden H50 érmén így szerepel. (5. sz. kép)

(5. sz. kép)

Összefoglalva az előzőket, már jócskán leegyszerűsödik a kezdetben bonyolultnak tűnő helyzet. Mivel az N betűs variációk csak rosszul sikerült H betűk, és a D betű is valójában B, ezért az alábbi módon olvashatjuk a H49 variációit: HRE, HBRE(kétféle B betűvel), HBOCRE

A H betű Ilonát jelöli, akinek a neve latinul Helena – a középkori források is így hivatkoznak rá. A B betű Belos-t, Ilona testvérét. De vajon miért kellett kétféle B betűvel kétféle variációt készíteni, és mit jelenthet a HBOCRE felirat? Ennek megválaszolásához vizsgáljuk meg a kor történelmi hátteret.

II. Béla halálakor, 1141-ben fia, II. Géza még csak 10-11 éves gyermek volt, így az ország ügyeinek tényleges intézését nagykorúsításáig anyja, Ilona, és nagybátyja, – Ilona öccse – Belos régensként gyakorolta.[3] Gézát 1146-ban felnőtté avatták[4], így addig 1142 és 1145 között négy éven át a régenseknek kellett a pénzverésről gondoskodnia, ami évi egy új pénzzel számolva négy különböző variánst jelentett. Időrendi sorban bizonyára az első a H49, HRE feliratú érme, amely még csak Ilona nevét tünteti fel. Következő évben valószínűleg az egyszerűbb, D betűs változat készült el, a HDRE -ekkor már Belos is csatlakozott Ilonához, ami alapján Belos 1143 körül került Ilona mellé régensi szerepkörbe. Ez megegyezik a történészek azon feltételezéseivel is, miszerint ez valamikor az 1140-es évek elejére tehető.[5] Az azt következő évben – 1144-ben – azonban valamit újítani kellett az érmeképen, és úgy dönthettek, hogy úgy folytatják a sort, hogy próbára teszik a pénzverdében dolgozók ügyességét, és az apró két ívvel kirajzolt B betűs verziót választották, a HBRE-t. Végül utolsó évben tovább bővítették a betűsort. Hogy vajon a HBOCRE felirat O betűje mit jelent, csak találgatni lehet. Talán a Belos név O betűje került bele, hogy ezzel is Belos időközben vitathatatlanul megnövekedett jelentőségű szerepét hangsúlyozza. A C betű feltételezésem szerint Gézát jelöli, ugyanis II. Géza érméin a „Ceisa” nevet használta feliratként. Ekkor Géza már 15 év körüli lehetett, és bár még éppen kiskorú volt, de addigra bizonyára megnőtt a tényleges szerepe az udvarban, és talán az ő kérésére is került fel a C betű az érmére.

(A H49 érme hátlapjáról egy másik érme kapcsán, egy másik tanulmányban ejtek majd szót, mert úgy gondolom, hogy azt csak tágabb kontextusban van értelme vizsgálni.)

 

Összefoglalás

A H49 érmén található REX felirat helyett látható RE feliratból tudjuk, hogy a betűk nem királyt, csak valamilyen királyi személyt/régenst jelöltek. A pénzt stílusa alapján bár II. Bélához is lehetne kötni, de ugyanebben az időszakban, közvetlenül II. Béla halála után adott volt egy olyan történelmi helyzet, amelyet ha elfogadunk a pénz verésével megegyező időszaknak, akkor magyarázatot találunk nemcsak az RE felirat kivételes használatára, hanem a H, B, C, és – kérdőjellel – az O betű szerepeltetésére is. Ráadásul a négy variáns megegyezik azoknak az éveknek a számával, amíg II. Géza kiskorú volt, és helyette Ilona és Belos kormányozta az országot, verette a pénzt. A HRE feliratból feltételezéseket tehetünk továbbá arra vonatkozólag, hogy Belos csak 1143-ban vált Ilona mellett az ország vezetőjévé.

[1] Spielmann Gábor: Egy érme vall arról, hogy Könyves Kálmán első feleségét mégiscsak Busillának hívták.

[2] Kovács László: A kora Árpád-kori pénzverésről, Budapest 1997- 189-198. o.

[3] Kristó Gyula-Makk Ferenc: Az Árpádok, Szeged 2000 – 190.o.

[4] Makk Ferenc: A tizenkettedik század története, Pannonica 2000 – 85.o.

[5] Makk Ferenc: A tizenkettedik század története, Pannonica 2000 – 79.o.