Breakdance, avagy „törőtánc” Magyarországon

Napi Történelmi Forrás , , , ,

Tóth Eszter Zsófia

2011-ben Pittsburghben adtam elő, történelem szakos diákoknak. Illusztrációként, milyen volt Magyarország az 1980-as években. A Rocktérítő cím film részleteként a klipben láthatóak budapesti fiatalok, ahogy breaket táncolnak. A hatás elképesztő volt az amerikai diákokra: nagyon lelkesek lettek, hogy Magyarországon is táncolták az amerikai break táncot Cikkem e tánc és a Breakdance című film korabeli sajtóvisszhangjáról szól. A breaktánc felfogható a szabadság egyfajta megélésének is az 1980-as években. Gondoljunk abba bele, hogy az utcán – a budapesti Felszabadulás terén vagy a Vörösmarty téren – megjelennek magnós fiatalok és egy addig ismeretlen táncot kezdenek el jár. Akkor, amikor kettőnél több ember gyülekezése csoportosulásnak számított az utcán. Ők rendőri zaklatásnak már nem voltak kitéve, a diktatúra eresztékei recsegtek-ropogtak.

Országos breaktánc-versenyek is voltak, Ki Mit tud-on is elindulhattak, és bár ott nem nyerhettek, később világbajnokságokon igen. A műfaj jeles képviselői között van olyan, köztük Kollár István Steve, akinek élethivatása lett e tánc, ma is elismert breaktáncos.

Neurotic Break:

https://www.youtube.com/watch?v=qhx7vA7jF8A

Részlet a Breakdance című filmből:

https://www.youtube.com/watch?v=Lj5O-LMW6uU

A breakdance történetét Angyalosy Eszter kiváló cikkében összefoglalta: http://www.szifonline.hu/?cikk_ID=217

Kutatásai szerint 1983-ban Fenyő Miklós Nyugta-Berlinben látta először a táncot, ekkor döntött úgy, hogy behozza Magyarországra is. Három nyugat-német breakest is hozott haza, török származású srácokat, akik itthon táncbemutatókat tartottak. 1985-ben pedig bemutatták a mozikban a Breakin’ című filmet is. Az 1985-ös diszkó táncversenyen Szabó György nagy sikert aratott műsorával (ő később világbajnok lett).

https://www.youtube.com/watch?v=jW3Z3XhrMQc

Angyalosy Eszter kutatásai szerint a breaktánc üzenete volt: „Azok, akik beleszerettek az új stílusba, a breaken keresztül felfedezett szabadságba, a lazaságba és gondtalanságba szerettek bele: számukra ez volt a legfontosabb a szubkultúra által közvetített tartalmak közül.(…)engedjetek minket táncolni, jól érezni magunkat, hagyjátok, hogy azt csináljuk, amit akarunk.”

1984. február 21-én a televízió Pulzus című zenei műsorában látható volt Fenyő Miklósnak a „Lépjük a lépcsőt” cím száma, mely elementáris hatással volt a műfaj iránt érdeklődőkre. (Népszava, 1984.02.22.12 o.)

https://www.youtube.com/watch?v=HTEBC1j7QyU

A Képes Sport fényképes tudósításában az újságíró úgy vélte, nem lesz tömegtánc Magyarországon a break (ami nem lett igaz): „Ez a tánc nálunk nem valószínű, hogy tömegsporttá válik — a képeket látván, be kell vallanunk, discóba járó fiataljaink ennyire még nem edzettek.” Képes Sport, 1984.04.25.

A breaktánc nevének eredetére is szolgál egy igen érdekes magyarázattal „Az elnevezés eredete meglehetősen prózai — az egymással szemben álló amerikai galerik nem verekedéssel, hanem tánccal döntötték el vitás ügyeiket.” Képes Sport, 1984.04.25.57. o.

A táncnak magyar nevet is adtak: „törő-tánc” : „De ezt ne úgy tessék venni, mintha karateharcosok jó ritmusú zenére egymás sípcsontjait csapdosnák. Hanem inkább mintha ifjú gumiemberek a fent nevezett ritmusra megkísérelnék rövid időre fölfüggeszteni a fizika és a gravitáció törvényeit. A legújabb táncstílus tizenhaton alul ajánlott, úgy is mint testedzés, húszon felül viszont még nézni is veszedelmes.” Népszava, 1984.05.03.3. o.

1984. november 4-én breaktánc-bemutatót rendeztek Fenyő Mikék a Párizsi Udvarban és Jól nézünk ki, Miki! című nagylemezét árusították: „A Miki Team parázs break-dance bemutatójára zsúfolásig megtelt a passzázs, és kapkodták is a kíváncsi nézők a 70 ezer példányban kiadott Pepita-produkciót. Közben élvezték az atomkor lüktető, sistergő, izgalmas, mozgásra késztető muzsikáját. Érdekes újdonság: ha a betétlapot összehajtogatva a forgó lemezre tesszük, break-figurák táncát láthatjuk.” (Népszava, 1984. 11.04.12. o.)

Ismerkedjünk meg a break mozdulatokkal:

-locking: mutogatásszerű kar és kézmozdulatok, ugrás a levegőben, spárgák.

-popping: akrobatikus mozgás egy robotember stílusában, apró gesztusok, hullámok nyakkal, mellkassal, hátrafelé irányítva

-racking: utcai jazz-tánc

-breaking: pörgés a fejen, a háton, a kézen. (Film, Színház, Muzsika, 1984.0707. 24 o.)

1984-ben még a szomszédsági kapcsolatokat is időlegesen átrendezte a break: „Becsönget a szomszéd, amire eddig még nem volt példa. Éppen csak köszönni szoktunk egymásnak. Fogalmam sincs, hogy mivel foglalkozik, nyilván én sem érdeklem őt. De most izgatottan hadar valamit, hogy kötelességünk, meg hogy ezek megölik egymást, ő egyedül nem mer beavatkozni -… Igaz, ami igaz, éktelen dübörgés hallik fentről. Mintha már a székeket hajigál- nák egymáshoz. A megnyugtató csupán az, hogy szól a magnó, márpedig nem szoktak zeneszóra verekedni. Míg az ajtóban tanakodunk, egy kamasz érkezik és közli:

— Józsi gyakorol, Break- dance, így írják, azt tanulja.
Valami rémlik, mintha már olvastam volna az újabb táncőrületről. Irigykedve, tudván, hogy ezt már ha akarnám, sem tanulhatnám meg. A jobbak állítólag flick-flackot, szálfát is ugranak közben. Reménytelen. Józsi bezzeg gyakorol. De hiszen ezt a Józsit látásból ismerem, fogadni mernék, hogy tornából fel van mentve. És lám, döntögeti a bútorokat, feltehetőleg estében. Hiába, a divat nagy úr. (Népszabadság, 1984.04.14. 17 o.)


A Népszava is tudósított a breakdance táncról, új tánc az NSZK-ban címmel.

„Tánc ? Hát . . . lehet így is fogalmazni . Az utcai , spontán megnyilvánuló „bemutatókat ” szemlélve , az ember csakhamar elbizonytalanodik . Akrobatika ez a javából. Aki valamit is ad magára , az fejenállva táncolja, lefekszik az aszfaltra, pörög a fején, vagy kellően begörbített hátán, felugrik, összetekeri magát annak rendje és módja szerint , aztán kézen áll — természetesen egy kézen — , egyensúlyozva a ritmusra , majd hasra vágja magát és így tovább . (…)A szelídebb változatok ? Ezek a robotok mozgását idézik , vagy , amikor egy rongybaba csoda folytán életrekel, s csak akkor mozdul meg , ha valamilyen impulzus éri. Az igazi breakdance-t az utcán járják, az aszfaltra letett nagy magnó körül. Az igényesebbek fehér kesztyűt húznak , tornacipőt és tréningruhát . Jó, ha van kéznél egy ellenzős sapka is .” (Népszava, 1984. június 24. 9. o.) . . .


A Breakdance című filmről is jelentek meg kritikák:

„A vászon szétrobban az energiabombáktól, amelyek ördögi ritmusban repkednek fiúk, lányok figuráiban. Káprázatos mozgáskultúra, kiváló zene, ragyogó „színészek”.

Breakdance í programban szerepelt. A közönségnek – tizenéves gyerekektől hetvenéves felnőttekig — rendkívüli módon tetszett. Az arcokon mosoly, köz- benevetés, taps – noha a film humora nem verbálisán, hanem a zenében, a mozgásban nyilvánul meg.” (Film Színház Muzsika, 1984.0707. 24 o.)

„Bravúros, fergeteges, ellenállhatatlan sodrású táncfajta a breakdance. Valamennyi testrész részt vesz benne és valamennyi testrész a figurák gyakorlása közben érintkezik a földdel.
S anélkül, hogy a partnerek, a résztvevők különösebben érintenék egymást, a break a legnagyobb mértékig közösségi tánc. (…)sastánc. A mozdulatok groteszksége, szaggatottsága olykor az élőbeszéd kifejezőerejével ér fel. Szóval, a break élmény annak, aki járja, de azt is magával ragadja, aki csak nézi. ”

– írta a Szabad Föld újságírója. (Szabad Föld, 1986.03.08.12.o.)

1984-ben rendezték meg az első hazai breaktánc versenyt a Kertészeti Egyetem klubjában.(Népszabadság, 1984.04.20. 16. o.)

1986-ban pedig Kispesten az Első országos Breakdance Találkozót. (Népszava, 1986.06.18.)

1988-as pécsi breaktánc verseny:

https://www.youtube.com/watch?v=A3KFcBTKucY

1988-as szolnoki verseny:

https://www.youtube.com/watch?v=WXZPE9jwoqI

Steve Kollar:

https://www.youtube.com/watch?v=Ioik8jCWdKw

https://www.youtube.com/watch?v=3_aRaOkiPo0

És egy kései, meghökkentő visszhangja a táncnak Angliában: Fred Bowers brit rokkantnyugdíjasnak sokba került az, hogy a televízióban breakdance-et adott elő. Erről értesülve a hatóságok ugyanis beszüntették annak a kiegészítő nyugdíjnak a folyósítását, melyet a 73 éves férfi azért kapott, mert megsérült Nagy-Britannia valamelyik gyarmati háborújában. A hatóság emberei nyilvánvalóan úgy gondolják, hogy aki breakdance-et ad elő, az nem lehet hadirokkant. Bowers ezt cáfolja, mégpedig azzal, hogy sérülése miatt igenis nehezen jár. Breakdance közben viszont inkább csak a fejét és a hátát mozgatja. (Népszabadság, 2009.06.18. 13 o.)

Breakdance film (1984, rendezte Joel Silberg) tartalma: „utcatánc”). Kelly (Lucinda Dickey) összebarátkozik két fiúval, akik egy kaliforniai utcán – csodálok gyűrűjében — breakdance-showt rendeznek. Ozone (Adolfo „Shabba-Doo” Quinones) és Turbo (Michael „Boogaloo Shrimp” Chambers) másnap Kellyhez is betáncolnak jazz-tánc tanfolyamára. Mit betáncolnak – berepülnek, berobbannak! Majd kirepülnek, mert a sznob és féltékeny tanár kirúgja őket. Az utcán pedig csatáznak más csoportokkal. Ez a harc azonban nem verekedés, hanem mozgás. Az Electro Rock csapat kihívja a két fiút egy breakdance küzdelemre. Melyik táncolja le a színről a másikat? Kelly elintézi menedzserével, hogy — immár barátaihoz csatlakozva – részt vehessenek a profik táncversenyén. A lány ex-tanára a főfurkáló: mindent elkövet, hogy az utca gyermekeit zavarják le a színpadról, ne engedjék a zsűri elé. Már-már úgy látszik, akciója sikerül, amikor az elkullogó csapat egyszercsak megáll a színpad szélén, letépi magáról a kötelező eleganciát, és szédítő ritmusú zenére fergeteges táncba kezd. A zsűri elnökének kezéből kiesik a ceruza. A hagyományokhoz mereven ragaszkodó bizottság elveszíti tér- és időérzékét: magukból kikelve tapsolnak, rajonganak az első sokk után. A három utcatáncos a profik közé kerül…

(Film Színház Muzsika, 1984.07.07. 24 o.)

Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.

Irodalom:

Angyalosy Eszter: Az új stílus – a magyar hip-hop kezdetei. http://www.szifonline.hu/?cikk_ID=217

Facebook Kommentek