20. század Forrás 

Rendszerváltás a szülészeteken: a rooming-in rendszer elterjedése Magyarországon

Tóth Eszter Zsófia A normális szülés a komplikációmentes, természetes úton lezajlott szülés. A szocialista időszakban ez kórházi körülmények között lezajlott szülést jelentett, amikor az anya háton fekve hozta világra gyermekét. Ez a gyakorlat elsősorban a szülés körüli halálozás és a betegségek visszaszorítása miatt alakult ki így. A kórházi szülés élményéhez társulhatott az elhagyatottság, a félelem, a frusztráció, a megalázottság és az elveszettség, ahogyan azt F. Lassú Zsuzsa 1990-es tanulmányában kiemelte.[1] A szocialista időszak egésze azonban nem arról volt híres, hogy az emberek élményei, érzései kerültek volna a középpontba. Az anya…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A BCG oltás története, avagy történelem és koronavírus  

Tóth Eszter Zsófia Február elején még nem gondoltam volna, hogy hirtelen a BCG oltás története lesz különösen aktuális. Anélkül, hogy állást foglalnék a BCG oltás hatékonyságáról a koronavírus ellen küzdelemben, ebben a cikkben áttekintem történetét. A BCG oltás a tuberkulózis elleni oltás. Amíg nem létezett, a tüdőbaj válogatás nélkül szedte áldozatait, többek közt tüdőbajban hunyt el Petői Sándor fia, Zoltán is, de Emily Bronte, Franz Kafka, Csokonai Vitéz Mihály is.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Nyugtatók és altatók társadalma a Kádár-korban

Tóth Eszter Zsófia 1969-ben cikk jelent meg a Hétfői hírekben, mely Andaxin-kórról, Seduxen-mániáról és Dorlytin-járványról cikkezett.[1] Fél év alatt Budapest lakosság ekkor 55 millió tablettát fogyasztott, orvosi rendelvényre. A gyógyszerek ilyen szintű elterjedése köszönhető a technológiai fejlődésnek, de annak is, hogy a lefojtott társadalmi traumák, az első és második világháború okozta lelki sebek egyik legegyszerűbb gyógyírje a gyógyszer volt. Aki hazatért a frontról, hadifogságból, gulágról, internálásból és nem beszélhetett, könnyen nyúlt a pohárhoz és vagy gyógyszerhez. A gyógyszerszedés inkább a nőkre volt jellemző, akiknek így könnyebb volt alkoholista párjukat elviselni.…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Mióta van apás szülés Magyarországon?

Tóth Eszter Zsófia Mióta van apás szülés Magyarországon? Hogyan fogadták a kezdetekben? Ennek a kérdésnek járok utána. „Tíz éve, amikor bevezettük, sápadt, tanácstalan, a rosszullét határán lévő férfiakat láthattunk gyakran a szülőszoba körül. Mára mindennapossá vált.”– írta egy 1995-ös cikk az apás szülésről.[1] A gyors elterjedésnek az is lehetett az oka, hogy a pozitív tapasztalatokat megosztották a párok környezetükkel, így egyre többen éltek e lehetőséggel. A szocialista időszak szülészetének fő célkitűzése a szülés körüli halálozás és megbetegedések visszaszorítása volt, így a pszichológiai szempontok háttérbe szorultak.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Szerszámkészítő orvosi köpenyben

Manapság sem számít ritkaságnak, ha valaki más végzettségűnek adja ki magát, és így próbál meg jobb álláshoz, magasabb bérhez, vagy éppenséggel álmaihoz közelebb kerülni. Természetesen ez bűncselekménynek számít, így az imposztor bukta esetén a dühös kuncsaftok mellett az igazságszolgáltatással is szembe kell nézzen (legalább is papíron). Rengeteg hírt olvashatunk, hogy egyesek menő befektetőnek, nigériai hercegnek vagy hasonlónak adják ki magukat, és több olyan eset is volt, hogy utólag derült ki egy orvosról, hogy finoman szólva nincs minden rendben a képesítésével. Az orvosi pályát választó imposztorok különösen veszélyesek, mert amíg egy…

Tovább
19. század 20. század kora újkor Középkor Ókor Őskor 

Rák: Ősi kór vagy a modern kor betegsége?

Balogh Andrea Johanna Felvetődik a kérdés, hogy mikor jelent meg a rák a földön? Egy ősi kórról van szó vagy a modern kor betegségéről? A gyógyítás szempontjából igencsak releváns a témakör, mivel ha tudjuk, hogy mikortól van jelen a betegség az emberiség történetében, következtethetünk annak kialakulási körülményeire, valamint a fő okozóira is. A kutatások megállapították, hogy maga a rák még az emberiségnél is idősebb, és már egyes dinoszaurusz maradványokon is fedeztek fel daganatokat. Bár nem egyértelműen bizonyítható, de van olyan 1,5 millió éves Homo erectus lelet, amelynek állkapcsa daganatos betegségre…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A koraszülöttmentés hőskora Magyarországon- a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ

Tóth Eszter Zsófia 1954-től volt koraszülött-mentés Magyarországon. Budapesten a Schöpf-Merei Ágost Kórház és a Bakáts téri kórház 1967. január 1-től összevontan Anyavédelmi Központként működött. Ez volt az első olyan egészségügyi intézmény, ahol a veszélyeztetett terhesek és koraszülöttek ellátását speciálisan végezték, 450 férőhellyel. Az egészségügyi fejlődés fontos állomása volt ez. E cikkel emléket szeretnék állítani ennek a fontos munkának. Számos veszélyeztetett kismama köszönheti ennek az intézménynek gyermekét és sok koraszülött gyermek az életét. Az Anyavédelmi Központ létrehozása időben egybeesett a gyes bevezetésével is.

Tovább
Forrás Szocializmus 

Az első magyar lombikbébi

Tóth Eszter Zsófia Az első magyar lombikbébi 1988. augusztus 24-én reggel 7 óra 09 perckor született a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szülészeti Klinikáján. A Népszabadság így tudósított az eseményről: „A nevezetes újszülött, H. Zsuzsanna egészséges, jól fejlett kislány, súlya 3850 gramm. H. Jánosné, az édesanya, 35 éves paksi fiatalasszony. Tíz évi meddőség és többszöri orvosi kezelés után került a pécsi klinikára, ahol a múlt év december 11-én hajtották végre a sorsdöntő, (…) országos szenzációt eredményező beavatkozást. Ekkor ültették vissza a méhkürtbe az előzőleg leszívott, különböző módon kezelt petesejtet, az ugyancsak speciális…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Az abortusz bizottság a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia „Éva tegnap volt az abortusz bizottság előtt Téli kabátomra hasztalan keresek vevőt” Cseh Tamás: Budapest Gyerekkoromban, az 1980-as években volt egy nagyon kedves gyermekorvosunk, akit 200 Ft-ért ki lehetett hívni házhoz is. A doktornéni, amikor kész volt az éppen aktuális gyermekbetegségem kivizsgálásával, megírta a receptet, majd végtelen nyugalommal leült, elszívott egy cigarettát és beszélgetett a szüleimmel. Egy alkalommal egy olyan történetet mesélt el, amelyről éreztem, hogy titkos és beavat bennünket. Azt mesélte el, hogy az 1950-es években kezdte a pályáját és a kórházba, ahol akkoriban dolgozott, behoztak…

Tovább
19. század 20. század Forrás 

„Veszendő lelkek halászai” – a dunai mentőállomások rövid története (1926–1944)

Gáspár Balázs Budapest 1873-as létrejöttét követően egyre jelentősebb probléma lett a fővárosban az öngyilkosság: a népesség gyors növekedése, a városi létmódra jellemző deviáns viselkedési formák megjelenése, a budapesti hidak megépülése (bár sokan nem a hidakról ugrottak, hanem egyszerűen besétáltak a folyóba a rakpartról), majd később az első világháború utáni nehéz helyzet mind közrejátszottak abban, hogy végül 1926-ban az állam és a főváros közös erőfeszítéssel dunai mentőállomásokat hozzon létre, melyeknek célja az életuntak folyóból való kimentése (is) volt.1 Jelen írás a dunai mentés előzményeit, megszervezését, működését, eredményeit – rövid, valamivel több…

Tovább