Címke: magyar sajtótörténet

20. század II. Világháború 

A Milotay Istvánnal fémjelezhető kormányzati szélsőjobb irányvonala 1941-ben

Napi Történelmi Forrás, , , , , , , 0 comment

Varga Ágnes Milotay István (1883-1963) a két világháború Magyarországának meghatározó radikális jobboldali újságírója, lapszerkesztője, kormánypárt parlamenti képviselője. Egyetértett a német-magyar revíziós érdekekkel való sorsközösség vállalásával, a radikalizálódó tengelypárti szövetségi politikával, valamint a Szovjetunió ellen való háborúba lépéssel. 1945-ben emigrált az országból. Bárdossy László miniszterelnöksége idején Magyarország már a hitleri Németország felé elkötelezett, a háborúba is belépett katonai szövetségesnek számított. Az országra egyre inkább két diktatúra árnyéka vetült, a keleti bolsevizmusé és a német nácizmusé. A szovjetekkel szembeni háború magyar „vállalását” a keleti fronton lévő helyzet már rövid időn belül megcáfolta.…

Tovább
20. század 

A Magascé-közép: Régi idők női futballszurkolói – sajtótükörben. Második rész

Napi Történelmi Forrás, , , , , , , , , , , 1 Comment

Baráth Katalin A magyar futball országos felvirágzását a tízes évek második felében, az MTK-féle aranycsapat formájában szakmai sikerkorszak is követte. A szervezeti szintet azonban a klubok közötti nézeteltérések (a pályavitákról például már szóltunk) és a játékosállomány megélhetési célú, tömeges kivándorlása jellemezte, a közönséget pedig az össztársadalmat átitató erőszakosodás (avagy a brutalizáció, hogy a nemzetközi szakzsargont visszhangozzuk).

Tovább
20. század 

A Magascé-közép: Régi idők női futballszurkolói – sajtótükörben. Első rész

Napi Történelmi Forrás, , , , , , , 1 Comment

Baráth Katalin Sötétszürke talajon, lombtalan fák előterében fehéringes férfiak néznek az égre. Ez nem egy monokróm impresszionista festmény, hanem a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC, első elnöke Eötvös Loránd) és a Szabadkai Sport Egyesület futballmeccséről készült fotó. Az urak közül egyesek fekete nadrágot viselnek (alighanem ők képviselték a BEAC-ot), bár a színeket nehéz volna pontosan azonosítani, lévén a felvétel fekete-fehér. A szereplők pedig nem a borús eget böngészik aggódva, hanem a magasba rúgott labdát.

Tovább
19. század Forrás 

Gondolatok a Görgei-mítoszról

Bea Csaba, , , , , , , , 1 Comment

Görgei (régebben gyakrabban használt írásmóddal Görgey) Artúr a szabadságharc kiváló tábornoka, aki nagyon rövid idő alatt a legmagasabb pozícióig jutott a hadseregben. Most a vele kapcsolatos, 1849 után elterjedő, de néhol ma is élő áruló-mítosznak elsősorban a XIX. századi fejleményeire térünk ki. Az árulás vádjának magját először Kossuth hintette el ún. vidini levelében, melyben a nemzet hóhérjának titulálta Görgeit. Ez a levél alapvető fontosságú az árulás vádjának elterjedésében. Ez bírt a legnagyobb hatással az összes megnyilatkozás közül.[i] Tette ezt néhány héttel azután, hogy száműzetésbe vonult és a hatalmat átadta neki.…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Tolongás a damaszkuszi úton? Rendszerváltoztatás Somogyországban az a legendás év II. rész

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

Dr. Bertalan Péter Újra közöttünk Nagy Imre és Kádár János történelmi árnya A vasfüggöny leomlása a magyar határon egyetemes történelmi szempontból előremutató esemény. Nagy Imre és kivégzett társainak újratemetése, Kádár János halála és temetése szimbolikus jelentőségűvé teszi az évet. Somogy megye ebben az eseménysorban különleges helyet foglal el. Nagy Imre szülőháza és Kádár lakóházának kapolyi emlékmúzeummá alakítása hosszú, lappangó vitát, ellentétet szül, amelyben megtestesül a 20. század magyar tragédiájának, az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak a történelmi megítélése.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A rendszerváltoztatás tükröződése Somogy-megye sajtójában –  A Somogyország sajtótörténeti jelentősége I.rész

Napi Történelmi Forrás, , , , , , 0 comment

Dr. Bertalan Péter  A sajtó a történettudomány számára mindig nagyon fontos forrás. Kiegészítheti, árnyalhatja a többi forrástípust, segítségével gyakran kipótolhatjuk, a közelmúlt hiányzó mozaikkockáit, így összeállható a kutató számára a többé-kevésbé teljes történeti kép. Gyakran olyan „titkokra bukkanhatunk” benne, amelyeket a forrásképző szervek egyéb dokumentumai nem őriztek meg.  Az alábbi írások Somogy megye 1989-es médiatörténeti eseményének a Somogyországnak a megjelenését veszik górcső alá, emléket kívánnak állítani azoknak a bátor, újságíróknak, akik a rendszerváltoztatás forgatagában, valami újat, szabadabbat szerettek volna közvetíteni az Olvasók felé. Távol a fővárostól természetesen, nehéz volt lapot…

Tovább
20. század Szocializmus 

Sic transit gloria mundi? – Nekrológok Andics Erzsébetről

Miklós Dániel, , , , , , , , , 0 comment

1986. április 2-án elhunyt Andics Erzsébet, az 1945-1956 közötti évek egyik legmeghatározóbb történetpolitikai szereplője. Halálhírét két nappal később közölték a lapok. A magyarországi történettudomány hajdani „erős emberének” emléke alig pár sort ért csak meg az újságokban, de a Századok is csupán felsorolás szintjén említette meg a Magyar Történelmi Társulat (MTT) 1986. évi halottjai közt, noha a testület korábbi elnökéről volt szó – még a Párttörténeti Közleményekben is valamelyest kritikusabb hangvételű nekrológot olvashattak róla az érdeklődők.

Tovább
20. század Kult Szocializmus 

Az Ifjúsági Magazin 1970-es supergroup szavazása

Napi Történelmi Forrás, , , , , , , , 1 Comment

Topor István Az 1960-as évek közepétől a ’80-as évek végéig a magyar fiatalok legkedveltebb lapjává MSZMP ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek havonta megjelenő orgánuma az Ifjúsági Magazin (IM) vált. A lap a kádári konszolidáció jellegzetes terméke volt. A nyilvánosság korlátozott voltát tekintve sikerült olyan témákat megjeleníteniük, amelyekről a fiatalok szívesen olvastak. Így a hazai és a külföldi popzene aktualitásai fontos részét képezték a lapnak. Ebben rejlett többek között népszerűségének titka.

Tovább
19. század Forrás 

Széchenyi haláláról a Vasárnapi Ujságban

Bea Csaba, , , , , , 0 comment

Bea Csaba Jelen cikk a gróf Széchenyi István halálával kapcsolatos, a Vasárnapi Ujságban megjelent cikkeket illetve cikkrészleteket elemzi. Az elemzés elsősorban a gróf halálát (1860. április 8.) követően közvetlenül megjelent két számmal (április 15. és 22.) történik. Nyilván ezután is foglalkozott a hetilap „a legnagyobb magyar” halálával, például bőven a halálával és érdemeivel a május 6-i számban [i], ahol részletezték érdemeit Pest vonatkozásában, mégis ezen két szám kerül alapos elemzésre. Ennek okai: 1. terjedelmi korlátok 2. a cél a gyorsan elrendelt temetést követő ad hoc reakciók vizsgálata volt.

Tovább