Napi Történelmi Forrás – Oldal 22 – Nem mindennapi történelem

Cserhát lejtőjén lefelé – a Mátrakapu Fogadó problémás évtizede

2020-08-042020-08-04 Miklós Dániel90-es évek, Cserhát, helytörténet, Kádár-kor, Magyarország, Pásztó, sajtó, vendéglátás0 comment

A hányattatott sorsú pásztói Cserhát Vendéglőről szóló korábbi írás azzal került lezárásra, hogy 1980-ban sikerült megfelelő üzemeltetőt találni, sőt később még fejlesztésre is sor került: 1986-ban adták át az étteremhez csatlakozó 350 fős kempinget. A következő tíz évben szintén történt innováció, azonban továbbiakban sem vált egyszerűbbé az üzemeltetés. Hogy mi állt a háttérben, annak bemutatásához ismét a megyei napilap nyújt segítséget.

Tovább

20. század Forrás Szocializmus

Textilpelenkák és szobatisztaságra nevelés a Kádár-korszakban

2020-07-282020-07-28 Napi Történelmi Forráscsalád, gyereknevelés, higiénia, Kádár-kor, pelenka0 comment

Tóth Eszter Zsófia Folytatva a Kádár-korszak csecsemőgondozás, kisgyermeknevelés témáját, e cikkben a szobatisztaságra szoktatás témáját járom körül. Több tényező tekintetében is más volt az elvárás. Egyrészt, mivel eldobható pelenkák nem léteztek, az édesanyáknak nagyban könnyítette helyzetét, ha szobatiszta lett a gyermek. Másrészt a kor mai szemmel nézve szigorúbb elvárásainak megfelelt a korai szobatisztaságra szoktatás.

Tovább

1918-1939 20. század Forrás

Egy szovjet partizán Spanyolországban

2020-07-26 Csernyánszky Pálpartizán, polgárháború, Spanyolország, Szovjetunió, visszaemlékezés0 comment

A spanyol polgárháború kitörése után 1936 őszétől sok szovjet tanácsadó érkezett az országba, akik mindent jobban tudtak, mint a spanyolok és mindenhez (is) értettek. Egyikük annyira szerencsés volt, hogy túlélte a polgárháborút, sőt az otthoni tisztogatást is és azt is megengedték, hogy megjelenjenek a visszaemlékezései. 1937 nyarán a Moszkva-Volga csatorna egyik építésvezetője, Sztanyiszlav Alekszejevics Vaupsaszov vendégeket kapott. „megkérdeztek, elmennék-e a spanyolországi háborúba. […] Csak azt tisztáztam, hogy milyen minőségben. – A profiljába vágó munkára – hangzott a válasz. […] A felkészülés több hónapig tartott […] nyelvet tanultam, ismerkedtem az ország…

Tovább

Mária Terézia élete és oktatáspolitikája – II. rész: A Ratio Educationis

2020-07-232020-07-23 Napi Történelmi Forrásfelvilágosult abszolutizmus, habsburg, Mária Terézia, oktatás, Ratio Educationis, XVIII. század0 comment

Ébner Zsuzsa Annak ellenére, hogy Mária Teréziát nem készítették fel az uralkodói szerep betöltésére, számos széleskörű rendeletet hozott, amelyek jelentős reformokhoz vezettek. Így volt ez az 1777-es Ratio Educationis esetében is. Miért vált szükségessé az oktatás megformálása? Kiknek köszönhetjük a magyar közoktatás függetlenségét biztosító rendeletet? Mit jelentett a Ratio a gyakorlatban? Hogyan fogadták a kortársak? Írásom második részében ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Tovább

1918-1939 20. század Forrás Horthy-kor

Klebelsberg Kuno élete és oktatáspolitikája

2020-07-202022-03-18 Napi Történelmi Forrásegyetem, Klebelsberg Kuno, Magyarország, népiskola, oktatás, oktatáspolitika1 Comment

Ébner Anna A rengeteg áldozatot követelő vesztes világháború, a társadalmat szétziláló forradalmak, az igazságtalan trianoni békediktátum mind közrejátszottak abban, hogy hazánk tekintélye 1920-ra mélyre süllyedt és jövője bizonytalanná vált. A területeinek két harmadát elveszítő, szétzúzott iskola-, település-, közlekedés- és iparhálózattal rendelkező országnak azonban mégis sikerült kiutat találnia a nemzetkatasztrófából és a fejlődés útjára lépnie. Ebben nagy szerepe volt a Bethlen-kormány „erős emberének,” Klebelsberg Kunonak, aki a kultúra lámpásával felvértezve igyekezett pótolni a veszteségeket és biztosítani az ország talpra állítását.

Tovább

20. század Forrás Szocializmus

Apa, gyermekkel egyedül a szocialista időszakban

2020-07-162020-07-16 Napi Történelmi Forráscsalád, házasság, szocializmus, válás0 comment

Tóth Eszter Zsófia Gyermekét egyedül nevelő apa; ez az, ami ritkának számított a szocialista időszakban. Hiába voltak már modern apák, a gyermek nevelése az anya felségterületének számított. Ugyanis, ha az édesanya meghalt, az apa többnyire nőrokonokhoz – nagymama, lánytestvér – adta gyermekét és/vagy igyekezett újraházasodni, mostohaanyát hozni a házhoz. Válás esetén pedig csak akkor maradt a gyermek az apával, ha az anya lemondott róla, mentális beteg vagy alkoholista volt, vagy bűncselekmény miatt érdemtelen a gyermek nevelésére. Kíváncsi voltam mégis arra, cikkezett-e egyáltalán a sajtó, és ha igen, milyen szövegkörnyezetben írt…

Tovább

20. század

Voldemort és az el nem mesélt Trianonok

2020-07-142020-07-14 Kanyó FerencCsehszlovákia, első világháború, Erdély, I. világháború, Jugoszlávia, könyvismertető, magyar történelem, Magyarország, Románia, Trianon1 Comment

Trianont mindannyian ismerjük. Az otthonunkban lógó térképekről, a tévében nézett képsorokból, a Facebookon megosztott bejegyzésekből és hashtagekből. A trianoni történet mindannyiunké. De vajon tényleg ismerjük Trianon minden egyes szeletét? Az utóbbi évek Trianonnal kapcsolatos kutatásai alapján korántsem. A közvélemény előtt ismeretlen fejezeteket foglalta össze Ablonczy Balázs: Az ismeretlen Trianon című művében. Könyvismertető. Békés Márton eszmetörténész, a Mandiner hasábjain a Trianon-egyenlet feloldása – Trianon 101 című írásában a könyvre utalva a következőket írta: „Az anyagilag és retorikailag is bő lére eresztett Trianon-biznisz állításával ellentétben azonban nincs semmiféle „ismeretlen Trianon” és nem…

Tovább

20. század Forrás Szocializmus

Müzli, a rendszerváltás eledele

2020-07-102020-07-15 Napi Történelmi Forrásgasztronómia, Kádár-kor, Magyarország, rendszerváltás1 Comment

Tóth Eszter Zsófia Abban a pillanatnyi csendben, mikor már érezni lehetett a változást, de még nem tört be Magyarországra a kanálhajlító Uri Geller, az akupunktúra és az agykontroll, vagyis a rendszerváltás kísérőjelenségei és mikor még nem hallottunk sem a Testkontrollról, se Maria Treben füveskönyvéről, megjelent a magyar piacon az egészséges étkezés egyik előhírnöke, a müzli. Egy olyan világba érkezett, ahol a zsíros kenyér, a hurka-kolbász számított alap ételnek és nem nagyon figyeltek az egészséges táplálkozásra az emberek. Viszont a feszült, stresszes életmód miatt egyre több volt a civilizációs betegség, az…

Tovább

20. század Forrás I. Világháború II. Világháború képes történelem Szocializmus

Csizmák a talapzaton – Szobordöntések- és eltávolítások Budapesten

2020-07-092020-07-18 Napi Történelmi Forrás1956, Budapest, emlékezet, forradalom, Magyarország, rendszerváltás, szobor, Tanácsköztársaság4 hozzászólás

László Andor Mostanában egyre gyakrabban olvassuk, látjuk a hírekben, ahogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa városaiban sokan a szobrok ellen fordulnak, több évszázaddal ezelőtt élt személyiségek válnak a gyűlölet célpontjaivá. Köztük olyanok, mint Amerika felfedezője, Kolumbusz Kristóf vagy éppen a Napóleon ellen győztes angol Nelson admirális. Budapesten nemrégiben Winston Churchill angol miniszterelnök városligeti szobrának talapzatát festették le. Londonban létrehozták a Közterek Sokszínűségéért Bizottságot, amely áttekinti a város összes köztéri szobrát és utcanevét, és javaslatot tesz majd a változtatásokra. Az új keletűnek tűnő mozgalom azok emlékműveit kifogásolja, akiket gyarmatosítóknak, rasszistáknak, a…

Tovább

Forrás

Mária Terézia élete és oktatáspolitikája – I. rész: Mária Terézia élete

2020-07-062020-07-15 Napi Történelmi Forrásabszolutizmus, dinasztia, habsburg, Mária Terézia, Német-Római Császárság, XVIII. század0 comment

Ébner Zsuzsa Ha a rendelkezésünkre álló levelek, festmények, szakirodalom alapján megpróbáljuk bejárni azt az utat, amelyet Mária Terézia tett meg 1717 és 1780 között, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy egy kihívásokkal teli, páratlan életút bontakozik ki előttünk. Utazásunk elején egy babáját szorongató kislánnyal találkozhatunk, aki kacagva rohan végig a bécsi palota folyosóin, s mire hosszú évek után utolérjük, már a kertben üldögél és ujjai egy lotaringiai hercegtől kapott levél köré fonódnak… Látjuk, ahogy feleséggé, majd édesanyává válik, 1740-ben pedig királynővé. Ott vagyunk mellette, amikor fegyverrel kényszerül megvédeni örökségét, és akkor is,…

Tovább