Egy burzsoá illúzió – Az egyetemi autonómia ügye egykor és máskor

Révész Sándor Az állam kormányzó igénye és az egyetemek autonómia igénye mindig összesúrlódott, de az egyetemi autonómia brutális eltiprása csak az abszolutista hatalmakat jellemezte. „És meg vagyok győződve, hogy az egyetemi autonómiának még akkor is, ha valamikor államférfiúi tévedések ez országban a többi autonómiákat mind megszüntetnék, fenn kellene maradnia. Kellene, mert ilyen egyetemek mellett szól a közel ezredéves tapasztalat Angol- s Némethonban; ilyeneket állít a megtört Franciaország, az ily egyetemek elleni bűneinek súlyát viseli monarchiánk, és mert nem ilyen volt a mi egyetemünk, azért nem lett nagyobb jelentőségűvé hazánkra. /../…

Tovább
1918-1939 20. század Forrás Horthy-kor 

Klebelsberg Kuno élete és oktatáspolitikája

Ébner Anna A rengeteg áldozatot követelő vesztes világháború, a társadalmat szétziláló forradalmak, az igazságtalan trianoni békediktátum mind közrejátszottak abban, hogy hazánk tekintélye 1920-ra mélyre süllyedt és jövője bizonytalanná vált. A területeinek két harmadát elveszítő, szétzúzott iskola-, település-, közlekedés- és iparhálózattal rendelkező országnak azonban mégis sikerült kiutat találnia a nemzetkatasztrófából és a fejlődés útjára lépnie. Ebben nagy szerepe volt a Bethlen-kormány „erős emberének,” Klebelsberg Kunonak, aki a kultúra lámpásával felvértezve igyekezett pótolni a veszteségeket és biztosítani az ország talpra állítását.

Tovább
19. század Forrás 

A Váczvidéki Egyetemi Ifjak köre

Bea Csaba Egyes városok kulturális, közösségi életében a társaskörök, egyesületek élete meghatározó. Így volt ez a dualizmus korában is, amikor szabadon (bejegyezve, minisztériumi engedéllyel) működhettek kulturális egyesületek az országban. Vác sem volt kivétel ez alól. Jelen írásunkban a rövid életet megért, de egy ideig meglehetősen aktív Váczvidéki Egyetemi Ifjak Köréről (a sajtóban kevésbé gyakran Vácz-vidéki Egyetemi Ifjak Köreként is szerepel) emlékezünk meg. Ez az egyesület egy kísérlet volt a helyi ifjúság, értelmiség összefogására. Az egyesület sok rendezvényen részt vett, úgymint koncerteken, táncmulatságokon, hazafias ünnepélyeken (pl. március 15, július 17, október…

Tovább
20. század Forrásközlés Kult Szocializmus 

Sztálin a felsőoktatásban

Noha nem a tervezett szocialista főváros középpontjában kapott helyet, az építészeti reprezentáció és a szocialista tudatformálás összefüggésében megkerülhetetlen a Lenin-hegyen álló, reprezentatív moszkvai magasház, mai nevén a Lomonoszov Egyetem épületegyüttesének rövid bemutatása. A felsőoktatás új szellemű átalakítását, fejlesztését kifejezendő, Sztálin kezdeményezésére[1] egy új egyetemi épületet kellett tervezni. Mivel a tervekben jelentős méretű ingatlan szerepelt, a telket a főváros egy akkor még beépítetlen területén, a Moszkva folyó kanyarulatában, mintegy 167 hektáron jelölték ki. A tervezés feladatával Lev Rudnyevet (1885-1956) bízták meg. A megalomán, be nem vallottan eklektikus épület terveit 1949-ben fogadták…

Tovább