20. század Forrás Szocializmus 

A BMX biciklik az 1980-as években

Tóth Eszter Zsófia A BMX bicikli az álmok netovábbja, a menőség és vagányság jelképe volt az 1980-as években. A BMX kerékpár hazája az USA volt, Magyarországon 1982-1983 körül jelentek meg az első kerékpárok: „A hatvanas évek elején új divathullám hozta lázba az egyesült államokbeli Kalifornia állam tizenéveseit: a BMX-kerékpározás. A BMX-gépek abban különböztek a hagyományos bicikliktől, hogy — speciális vázszerkezetüknek köszönhetően — azoknál jóval teherbíróbbak, s kiválóan lehet velük crossozni, illetve különféle akrobatikus gyakorlatokra is alkalmasak.”[1]

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

Vörös karszalag. Ideiglenes karhatalmi osztagok 1944-1945-ben. Kritika

Magyarország történetének kétségkívül egyik legtragikusabb időszaka esik 1944-1945-re. Tragikumát mindenképpen az teszi teljessé, hogy a második világháború pusztítása után az ország a szovjet érdekszféra tagja lett s bolsevik terrorállam épült ki. Ennél fogva teljességgel lehetetlen volt az események lehető legalaposabb megismerése és (társadalmi) feldolgozása a háború után. Máthé Áron (1977) kötetével ebből az adósságból törleszt.

Tovább
20. század Forrás 

Jelentés a felvidéki magyarság hangulatáról 1935-ben

Keller-Deák Kristóf Az 1920-as évtizedben intenzíven megkezdődött a magyar katonai attaséi szolgálat és ezzel együtt a magyar katonai hírszerzés felállítása is. Az attasék fő feladata az adott ország hadseregének megfigyelése, arról bármilyen információ gyűjtése és jelentése. Hatványozottan igaz volt ez a szomszédos államok, így például Csehszlovákia esetében. Esetünkben a hírszerzésnek nem csak katonai célja volt, hanem figyelemmel kellett kísérnie a határokon túlra került magyar kisebbségek helyzetét. Csehszlovákia esetében egy jelentés olyan ritka alkalomról számol be, mikor a magyar katonai attasé a Felvidéken személyesen is megtapasztalhatta a magyar lakosság hangulatát. Ebbe…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Pornográfia a szocialista sajtóban

Tóth Eszter Zsófia A pornográfia tiltott volt a szocialista időszakban. Pornográf termékeket nem lehetett kapni újságárusoknál, videokazetták is illegálisan érkeztek be az országba egészen az 1980-as évek végéig. Ezen írásomban annak járok utána, megjelent-e egyáltalán a szocialista sajtóban a jelenség és ha igen, hogyan, milyen szövegkörnyezetben? Mit más nyugati jelenségek, a pornográfia úgy jelent meg a leggyakrabban, hogy elítélő kontextusba helyezték, viszont írtak a jelenségről Ezt váltotta fel az 1980-as évek végének dömpingje, amikor részben megengedőbbé vált a pornográfiáról szóló beszédmód is.

Tovább
Forrás 

Az utcák és a társadalom: a plakátok terei

Kolonics Tünde Az utcák és a társadalom, a plakátok terei „Az újdonság hat!”[1] Van egy olyan terület, amelyről mint közművelődési tényezőről igen kevés szó esik, holott rendkívül nagy hatással, befolyással van az emberekre.[2] Ez a terület pedig nem más, mint az embert körülvevő környezet, a városkép, az utca. A Kapitány házaspár a Magyar Nyelv Értelmező Szótára alapján az „utca” fogalom jelentésével foglalkozik, értelmezésük szerint egyfelől „a szó elsődleges tartalma szerint, egyfajta „közlekedő teret” jelöl, másrészt a szócikk utal a fogalomhoz kötődő szociális asszociációkra is. „Az „utca” ebben az értelemben a…

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

A hangalámondásos VHS kazetták kora

Tóth Eszter Zsófia „Mit csinálsz? Megpróbálom becsapni, a nyomokat eltüntetni, hogy ne tudjanak elkapni minket. Gyorsan! Gyerünk, gyorsan! Hagyjál itt.” ez egy részlet a Terminátor hangalámondásos verziójából. „…akkoriban mindenki alámondásos Chuck Norris- és Bruce Lee-filmeket nézett videón. Ha valami, akkor a keleti küzdősportok menőnek számítottak. Ravasz módon vegyítették a puszta testi erőszakot és a misztikus keleti filozófiát: miközben a küzdő felek péppé verték egymást, a szünetekben olyan, ma már hülyeségnek tűnő dolgokról elmélkedtek, mint az „út, amelyen a harcosnak végig kell mennie” és hasonlók.” (Kötter Tamás 51-es körzet) 

Tovább
Forrás kora újkor Középkor 

Embert tolláról – A dísztollak szerepe a kora újkori Magyarországon I.

László Andor A madártollakat fejdíszként már az ókori ember is előszeretettel használta. E szokásban felfedezhetjük akár „a művészet változatos és isteni beszédének” egyik első dadogását is.1 Emellett amulettként is alkalmazták, mely megóvja viselőjét a kimerültségtől: az egyiptomiak például nemcsak magukat, lovaikat is ékesítették a strucctollakkal,2 melyeket később a középkorban Európa-szerte hordtak. Nálunk e szokás az ősi totemkultuszban gyökerezhet.3 Eleink valószínűleg már a honfoglalás idején viseltek tollat, amit megfigyelhetünk az egyik nagyszentmiklósi aranykorsón. A strucctollat láthatjuk a legrégebbi (1500 körüli) huszár-ábrázoláson csakúgy, mint egy korabeli címeren. A tolldísz évszázadokon keresztül szinte…

Tovább
20. század Hidegháború II. Világháború 

Hosszú emlékek – George F. Kennan: Emlékiratok című memoárjáról

Egy személyes emlék: jelen sorok írója még korábbi kutatásai során botlott bele a szerző From Prague after Munich – Diplomatic papers 1938-1940 című munkájába, amelyben nemcsak prágai szolgálati idejére emlékezett vissza, hanem a meglehetősen turbulens időszakból származó diplomáciai jelentéseket, magán- és félhivatalos leveleit is publikálta. Már akkor feljegyzésre került, hogy érdemes lenne a hazánkban akkor csak angolul fellelhető emlékiratainak utánanézni. Ez a megjegyzés akkor talonba került, mivel a kutatási folyamat más irányba haladt, azonban az amerikai diplomata visszaemlékezései immáron magyarul is hozzáférhetővé váltak.

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

Tisza és Adidas cipők a szocialista sajtóban

Tóth Eszter Zsófia E cikkben két terméknek járunk utána: a hazai gyártmányú Tisza cipőnek, mely a rendszerváltáskor eltűnt a piacról, majd a márkát sikeresen újraélesztették. És az Adidas cipőnek, mely mikor először kapható lett Magyarországon, kilométeres sorok kígyóztak a Váci utcai bolt előtt. Hogyan jelenítette meg a szocialista sajtó e termékeket? Hogyan emlékeznek vissza a fogyasztók? A cikkben felbukkan Détári Lajos labdarúgó is. „Minden időben Tisza cipőben. Lehet tél, nyár, eső vagy sár, észre sem veszed a Tisza cipőben” – sokak számára ismerős lehet e reklám. A Tisza cipő népszerűsége töretlen. Sőt,…

Tovább
20. század I. Világháború Kult 

A nagy háború nemzedékének történetírása – a hazai első generáció. Recenzió Szőts Zoltán Oszkár: Az első világháború az 1945 előtti magyar történetírásban. Nézőpontok, műfajok, intézmények című könyvéről

Szegedy-Kloska Tamás Az olvasó által kézben tartott kötet címe egyértelmű kérdéseket fogalmaz meg: milyen jellemzői voltak a már a kortársak által is világháborúnak hívott első világégéssel foglalkozó munkáknak 1945 előtt? Hogyan tudjuk csoportosítani ezeket? Kik voltak ezeknek a szerzői? Milyen intézményekben folytatták az alkotók munkájukat? Milyen gyűjtemények, intézmények, forrástípusok megszületését segítette elő a nagy háború? Mi jellemző az első világháborúval foglalkozó hazai történetírásra 1945 előtt és után? Miként tekinthetünk ezekre a szellemi termékekre száz évvel később? Szőts Zoltán Oszkár könyve természetesen az összes imént feltett kérdésünkre választ ad, azonban a…

Tovább