„NEDVES” HÍREI A „SZÁRAZ” VILÁGNAK: A szesztilalom első éve – sajtószemle az ohiói magyarokról

Puskás Péter

A szesztilalom1, avagy a nagy szárazság időszaka 1920. január 16-án vette kezdetét egy hosszú politikai vitasorozat lezárásaképpen. Ezen a napon lépett hatályba az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának XVIII. kiegészítése2, amely 1933-ig nagyban befolyásolta az USA mindennapjait. Ettől az intézkedéstől az amerikai Kongresszus azt várta, hogy a társadalom rövid időn belül józan életűvé válik és a tapasztalt társadalmi és gazdasági problémák megoldódnak. Azonban elszámították magukat: az alkoholfogyasztás nemhogy csökkent volna, hanem nagy mértékben megnőtt, valamint olyan mértékben felfejlődött a szervezett bűnözés, hogy a mai napig ismerősen cseng, az ebben az időszakban meggazdagodott Al Capone neve is…

„…nem túlzás, ha azt mondom, hogy nagyobb mennyiségű alkohol lesz fogyasztva a jövőben, mint eddig…3

A következőkben az Ohio állambeli Youngstown város Amerikai Magyar Hírlap című kiadványából válogatott részletekből ismerhetjük meg azt, hogyan is élte meg a magyar közösség a „Szaharává változott” Amerika első száraz évét, 1920-at. Sajtóértesülések szerint az Egyesült Államokban évente „160 millió gallon [egy amerikai gallon kb. 3,78 liter – a szerk] spirituszt fogyasztott a nép”4. Ez a hatalmas mennyiség – majdnem hat liter fejenként – különböző minőségű és típusú alkoholokból tevődött össze. Az újságok hasábjai is felhívják az olvasók figyelmét arra, hogy bizonyos esetekben akár életveszélyes is lehet az egyes alkoholok fogyasztása.

Ez [a faszesz (metilalkohol) a] legveszélyesebb méreg, mert nemcsak megvakulhat az ember, de halált is okozhat.[…] Ha nem akarjuk veszélyeztetni egészségünket, de különösen szemünket, ne igyunk faszeszt wood alcoholt!5

A figyelmeztetés ellenére azonban okozott problémát a nem jó minőségű alkoholfogyasztás6:

A fa-alkohol áldozatai (Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 1. 1. o.)

A Rézindzsek és az égetett szeszek

Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 30. 1. o.

A hatósági tilalom ellenére is jelentős maradt az italfogyasztás7, valamint az alkoholos italok készítése. Főleg a bevándorlók között volt meglehetősen népszerű a „rézin dzsek” elnevezésű „erjesztett mazsolaszőlőből otthon égetett pálinka, amely vad és erős és sok embernek az eszét8 vette. Oly annyira igaz ez, hogy egyszer fényes nappal találtak rá a síneken magatehetetlenül elterülő Vianovszky Györgyre. Fellocsolása után azzal magyarázta helyzetét, hogy az utcán követni kezdték, „és amint a hídra értek, hirtelenül megragadták és átdobták a híd karfáján a negyven lábas mélységbe9. Állítása szerint ”talpra eset, mint a macska10, azonban a lábán sem tudott megállni. A rendőrök biztosra vették, hogy „túl nagy adag dzsekket ivott és a vad, mérges ital hatása alatt11 hitte azt, hogy üldözőbe vették. Azt is kiderítették, hogy a nappal igen forgalmas helyen „senki sem látta Vianovszki ugrását, sem a rejtélyes támadót.12 A „rézindzsek” másokat is a hatóságok kezére juttatott. Egy steeltoni magyar „a felesége mosóüstjéből csinált pálinkafőző üstöt, de alig kezdett égetni egy barátja házánál, amikor a sheriff rajta ütött.13 A tiltott főzés azonban, nemcsak a férfiak elfoglaltsága volt. Két asszonyt: Sinkovics Máriát és Lackovics Ellát is a mazsolapálinka buktatta le.14 Ez az eset másokkal is megesett:15

A tiltott ital előállítását a kormányzat emberei folyamatosan vizsgálták és volt, hogy a pálinkafőzésre alkalmas eszközöket is lefoglalták, annak tulajdonosának letartóztatásával együtt. Az alábbi esetben is így jártak el: „…Kálmán Gellért honfitársunk istállójában találtak a szövetségi detektívek egy nagy rézfazekat, amelyről azt állítják, hogy azt Kálmán pálinkafőzésre használta. Kálmán nem is tagadja, hogy megpróbálta egy kis törköly égetését, de mert nem sikerült, hát kidobta a fazekat és nem volt szándékában többet égetni.[…] tilos pálinkafőzés miatt vád alá helyezték.16

A mazsolapálinka a közutakon is megjelent. Egyszer a következő történt:

Konti József felült az autójára és kocsikázni ment. Nagyszerűen hajtotta a gépet, amelyben tudvalevőleg gazolin volt. Kontiban, mint ahogy a rendőrség mondja rézindzsek volt. A rézindzsek úgy látszik erősebben dolgozott, mint a gazolin, mert a kocsi girbe-gurba útvonalon haladt a McGuffy roadon. A gazolin nem tűrte, hogy a rézindzseknek nagyobb legyen a hatalma, mint neki, így hát kifogott rajta. Összeszedte minden erejét és a gyorsan szaladó autót az árokba vitte. Ott aztán találkozott egy rendőrrel, ki az autó helyett az autó hajtóját, Kontit tartóztatta le és kiemelte a kocsiban talált egy pint rézindzsekket.17

A fenti esetek is bizonyítják, hogy a „rézindzsek” gyártása nagy tételben folyt Youngstone városában. Természetesen ezért számos feljelentés érkezett a „szárazság betartását ellenőrző hivatalos közegekhez.” Mi sem bizonyítja jobban, hogy már a szesztilalom első évében fel kellett emelni az úgynevezett „száraz fináncok” számát nyolcról, harmincnyolcra.18 Ez a szám az alábbi eset alapján is indokoltnak tűnik.19

Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 49. 3. o.

A pálinka mellett a kivándorolt magyarok szívesen fogyasztották (volna) az új világ kedvelt italát a whisky-t is. Amellett, hogy a hatóságok lefoglalták20 az otthon tartott tiltott italt, számos esetben károsították meg a magyarokat csalók és tolvajok is.

Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 2. 5. o.

Vickson István […] lakatos nemrégiben egy jól öltözött emberrel ismerkedett meg, akivel meghányták-vetették a prohibició szomorú állapotát. Az idegen […] eladott Vicksonnak tíz gallon whiskeyt 200 dollárért. Vickson kifizette a pénzt az idegennek, aki a megígért időre elszállította a portékát Vickson lakására. […] Nagy volt azonban az ámulás, amikor megcsapolták a hordót, mert a whiskey helyette Mahoning folyó szennyes vize bugyborékolt ki a hordóból, sőt néhány fürge bacillus is kerekedett a kancsóban, amibe a whiskeys vizet eresztették…21

Egy másik esetben egy magyar üzletember szalonjából loptak el tetemes mennyiségű italt. Szegény Wohlgemuth Ferenc egyszer arra ébredt, „hogy a pincéjét „kinedvesítették”. Az újságíró érthető módon keserűen jegyzi meg22:

Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 2. 1. o.

A Bor

Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 44. 1. o.

A szigorú alkotmányos keretek ellenére volt olyan alkoholos nedű, amellyel olthatták szomjukat a kint élő magyarok is. Ilyen volt a házi készítésű bor. Gyümölcsből készült italt szabad volt készíteni, de csak akkor, ha az erjesztéshez nem használtak fel semmiféle idegen vagy mesterséges anyagot. Ezen kívül a borkészítést be kellett jelenteni a hatóságoknál. Ez alól egyedül az almabor volt kivétel, ugyanis azt bejelentés nélkül lehetett készíteni.23 A bor esetén a következőknek kellett megfelelni:24 Az elkészíteni kívánt ital mennyiségét pontosan kellett bejelenteni, ugyanis gallononként az adókötelezettség tizenhat cent volt abban az esetben, ha az ital nem részegítő alkohol tartalmú. Viszont ha részegítőnek ítélték kétszeres adót kellett fizetni.25 Azt azonban a hatóságok nem szabták meg, hogy pontosan mi is az a szeszfok, amely már ebbe a kategóriába esik.26 […amíg] a házi készítésű anyag (cukor, stb.) hozzáadásával a törvényt ki nem játsza […] a természetes kiforrás folytán előállított ital szeszfokával a hatóság nem törődik…27 Ezt a megnyugvást jelentő módosítást azonban bizonyos helyeket meglehetősen szigorú állami szabályozás követte:

Míg az országos törvény megengedi a házi használatra készített gyümölcsborok otthonra való készítését, addig a Crabbe törvény még ettől is megfoszt és házkutató engedélyt ad minden csirkefogónak arra, hogy pincéjét felkutatta. Ha háznál akármilyen szeszes italt találnak, amelyet már régen tart, úgy mégis megbüntetik.28

Az egyéni eseteken túl a szesztilalom idején az amerikai szervezett bűnözés is nagy hasznot húzott a lakosság alkohol utáni vágyából és a magyarokat sem kerülte el az abba való bekapcsolódás. Az alábbi részletből az is kiderül, hogy nem csak a károsultak között találunk honfitársakat.29

Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 30. 1. o.


Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.


Jegyzetek, felhasznált források:

1 A cím az Amerikai Magyar Hírlap 1920. július 22-i számának vezércikkével azonos. Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 30. 1. o.

2 https://constitutionus.com/ (Letöltés ideje: 2020.02.04.)

3 Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 15. 2. o.

4 U.o.

5 U.o.

6 Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 1. 1. o.

7 Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 30. 1. o.

8 U.o.

9 U.o.

10 U.o.

11 U.o.

12 U.o.

13 U.o.

14 Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 36. 1. o.

15 Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 30. 1. o.

16 Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 6. 1. o.

17 Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 35. 1. o.

18 Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 36. 2. o.

19 Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 49. 3. o.

20 Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 2. 5. o.

21 Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 2. 1. o.

22 Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 26. 2. o.

23 Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 44. 1. o.

24 U.o.

25 U.o.

26 Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 34. 1. o.

27 U.o.

28 Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 45. 1. o.

29 Amerikai Magyar Hírlap 1920 IX. 30. 1. o.

A nyitóképen a Federal Street Youngstown-ban az 1910-es években. (Forrás)

Facebook Kommentek