19. század 20. század Forrás 

Az utcanevek politikai szerepe

László Andor Napjainkban lépten-nyomon hallhatunk utcák, terek politikai célú átnevezéséről. Az orosz-ukrán háború kitörése óta Európa-szerte Skóciától a balti államokig, Franciaországtól Lengyelországig neveznek el köztereket a megtámadott országgal való szolidaritás jegyében. Egy több mint 7000 lakosú spanyol falu két hétre egyenesen a nevét változtatta Ukrajnára (emellett 16 utcát kereszteltek át).[1] Időnként az orosz politikusok provokálása érdekében egy-egy város orosz nagykövetségeinek, konzulátusainak utcáit nevezték át (például Albániában, Csehországban, Izlandon, Kanadában, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Norvégiában, Svédországban).[2] Válaszként Moszkvában az amerikai nagykövetség utcáját keresztelték el a Donyecki Népköztársaságról.[3] Az is megtörtént, hogy Odesszában…

Tovább
19. század Forrás 

Utcanevek a nemzetépítés szolgálatában a 19. században

László Andor Az utcanevek kérdése nemzeti identitáshordozó, illetve politikai szerepe napjainkban is időszerű úgy a fővárosban, mint például a határon túli magyar területeken. Korábban már két ízben is láthattuk, miként alkalmazták az utcaneveket a 19. század közepétől a hajdani dicsőség felelevenítésére, a nemzet nagyjai emlékének megőrzésére. A tömeges névadások hozzájárultak a polgári nemzettudat kialakításához, miközben megszüntették a korábbi „dísztelen”, vidékiesnek érzett neveket – így vált a település a nemzetállam részévé. A helyi kötődés mellett, egyre fontosabbá vált a jóval tágabb jelentésű és elvontabb nemzethez való tartozás érzése. A korábban helyi…

Tovább
Forrás 

Az utcák és a társadalom: a plakátok terei

Kolonics Tünde Az utcák és a társadalom, a plakátok terei „Az újdonság hat!”[1] Van egy olyan terület, amelyről mint közművelődési tényezőről igen kevés szó esik, holott rendkívül nagy hatással, befolyással van az emberekre.[2] Ez a terület pedig nem más, mint az embert körülvevő környezet, a városkép, az utca. A Kapitány házaspár a Magyar Nyelv Értelmező Szótára alapján az „utca” fogalom jelentésével foglalkozik, értelmezésük szerint egyfelől „a szó elsődleges tartalma szerint, egyfajta „közlekedő teret” jelöl, másrészt a szócikk utal a fogalomhoz kötődő szociális asszociációkra is. „Az „utca” ebben az értelemben a…

Tovább
képes történelem Szocializmus 

Egy város meséje – képeken keresztül

Salgótarján létrejöttének, és átalakulásának rövid története szerepet kapott már a blogon, amely város főleg 1950 után változott jelentősen, miután egy kormányzati döntés értelmében Nógrád megye székhelyévé vált. Az ötvenes években leginkább a Vásártéren folytak építkezések, hogy a lakásínséget enyhítsék, majd a hatvanas években a központra is sor került. Ugyan Salgótarján nem büszkélkedhet barokk vagy klasszicista városközponttal, ugyanakkor egyedülálló módon modernista centrummal rendelkezik, amely leginkább az említett évtized megvalósított terveinek volt köszönhető. Az átalakulást pedig honnan máshonnan, mint a város közepéről lehetett a legjobban dokumentálni: kiváló fotóhelyszínt biztosított a Karancs Szálló, amelynek…

Tovább
képes történelem Szocializmus 

A temetőn épült lakótelep – Leninváros Kecskeméten

A „hírös város” első lakótelepének építése 1961-ben kezdődött meg az égető lakáshiány enyhítésére. A lakónegyed a Zománcipari Művek szomszédságában terül el, és a katolikus Szentháromság temető egy részét is elfoglalta. Természetesen az új városrész a kommunizmus legnagyobb alakjáról, Leninről kapta a nevét. Ebben posztunkban erről a lakótelepről mutatunk képeket. 

Tovább
1918-1939 Forrás képes történelem 

17 fotó a városkép átalakulásáról: hogyan lett Pozsonyból Bratislava

Pozsony, a mai szlovák főváros, 100 évvel ezelőtt még egy német-magyar többségű város volt. Lakossága alig haladta meg 1910-ben a 75 000 főt. Egy korábbi cikkünkben kitértünk arra, hogy nem kis részben a szlovák nacionalisták tevékenységének következtében miként változott meg a város etnikai összetétele az 1940-es években. Mostani cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy a betelepítések következtében több százezresre nőtt város képének átalakulását mutassuk be. A mostani rövid fényképes válogatás alapját, a máshonnan hivatkozott képeken kívül, pozsonyi gyökerű szerzőként saját családi fényképgyűjteményemmel illusztrálom – a teljesség igénye nélkül. Frissítés: 1910-ben a…

Tovább