20. század I. Világháború Kult 

A nagy háború nemzedékének történetírása – a hazai első generáció. Recenzió Szőts Zoltán Oszkár: Az első világháború az 1945 előtti magyar történetírásban. Nézőpontok, műfajok, intézmények című könyvéről

Szegedy-Kloska Tamás Az olvasó által kézben tartott kötet címe egyértelmű kérdéseket fogalmaz meg: milyen jellemzői voltak a már a kortársak által is világháborúnak hívott első világégéssel foglalkozó munkáknak 1945 előtt? Hogyan tudjuk csoportosítani ezeket? Kik voltak ezeknek a szerzői? Milyen intézményekben folytatták az alkotók munkájukat? Milyen gyűjtemények, intézmények, forrástípusok megszületését segítette elő a nagy háború? Mi jellemző az első világháborúval foglalkozó hazai történetírásra 1945 előtt és után? Miként tekinthetünk ezekre a szellemi termékekre száz évvel később? Szőts Zoltán Oszkár könyve természetesen az összes imént feltett kérdésünkre választ ad, azonban a…

Tovább
20. század I. Világháború 

Népszövetségi mandátumok az első világháború után

Kloska Tamás Az első világháború előestéjén a Német Birodalom csekély számú (és jelentéktelenebb) gyarmattal rendelkezett, mint a többi nagyhatalom. A világégés kitörésével ez a néhány kevésbé értékes kolónia is a harcok színhelyévé vált. Míg Japán a csendes-óceáni térség német területeire fókuszált, addig Nagy-Britanniának a háború alatt a hadműveletek Afrikára való kiterjesztése volt fontos: többek között a Szuezi-csatorna védelme, a német flottabázisok és a szikratávíró-állomások elfoglalása, később pedig a német tengeralattjáró-háború kiterjesztésének megakadályozása érdekében. A Német Császárság afrikai és csendes óceáni gyarmatait – néhány kivétellel – már a háború legelején elfoglalták az…

Tovább
20. század Forrás 

Az „iszákos” V. György második látogatása Indiában: A nepáli vadászexpedíció

Kloska Tamás V. György brit király 1911-es indiai koronázó durbárjáról egy korábbi cikkben már értekeztünk, azonban az uralkodó számára sokkal izgalmasabbak tűnő eseményről, egy csaknem kéthetes nepáli vadászexpedícióról még nem, ezért mai írásunkban György indiai útjának második felét vesszük górcső alá.

Tovább
Forrás I. Világháború képes történelem 

Uralkodói terepszemle – 11 harctéri fotó az első világháború koronás főiről

Szegedy-Kloska Tamás Az első világháború alatt a hadban álló nemzetek uralkodói, valamint állam- és kormányfői számos alkalommal személyesen látogatták meg katonáikat a harcmezőkön vagy akár a lövészárkok sarában. A több mint négy évig tartó konfliktus az egyszerű katonák mellett a koronás fők jól megszokott életét is megváltoztatta, bár természetesen nem olyan mértékben, mint a lövészárkokban szenvedőkét.

Tovább
19. század 20. század Forrás 

Az „iszákos” V. György második látogatása Indiában: Az 1911-es koronázó durbár

Szegedy-Kloska Tamás II. Erzsébet brit királynő nagyapja, V. György kétszer járt Indiában. Először 1905-ben, még walesi hercegként, majd másodszor 1911-ben, már mint Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának uralkodója kereste fel a szubkontinenst. Az 1911. december 11-én megtartott koronázási ceremónián Györgyöt és feleségét, Mária királynét India császárává és császárnéjává proklamálták. Az esemény után a király-császár egy csaknem kéthetes expedíción vett részt Nepálban, amely során számos vadon élő állatot ejtett el. És hogy hogyan kapcsolódik a brit király alkoholizmusáról szóló korabeli közkeletű legenda első indiai útjához? A jelen írásban erre is keressük a választ.

Tovább
I. Világháború 

„Mától fogva házunk és családunk Windsor-háznak és családnak neveztessék” – Névváltoztatás németellenességből

Szegedy-Kloska Tamás Több mint száz éve, 1917. július 17-én V. György brit uralkodó királyi proklamációval a brit királyi család nevét Szász–Coburg–Gotháról a mai napig is használatos Windsorra változtatta. Ez a dátum, július 17-e azonban nemcsak emiatt kötődik az első világháború alatt regnáló angol uralkodóhoz, hanem egy egy évvel későbbi, 1918-as végzetes esemény miatt is.

Tovább
Hidegháború II. Világháború 

Zafírjubileum 2017 – II. Erzsébet uralkodásának 65 éve

Szegedy-Kloska Tamás Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának és más birtokainak, területeinek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője: II. Erzsébet brit királynő 2017-ben ünnepelte uralkodásának 65. évfordulóját, 70. házassági évfordulóját és 91. születésnapját. Az utóbbi esemény apropóján online folyóiratunk kisebb képes összeállítással készült, mai cikkünkben pedig részletesebben tárgyaljuk a leghosszabb ideje trónon lévő brit uralkodó életét.

Tovább
I. Világháború 

Ajánló: The Great War – The Online Video Series – Videósorozat az első világháborúról

Kloska Tamás Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban még javában tombolt az első világháború. Az a fegyveres konfliktus, amely alapjaiban rengette meg az addigi európai (és világ-) rendet, és a békét követő rossz döntések és rendezések következtében előre megágyazott a második világégésnek, így joggal tekinthető a huszadik század őskatasztrófájának. A világháború centenáriuma ráirányította a hazai és nemzetközi szakma figyelmét a száz évvel ezelőtti eseményekre. 2014-től kezdődően számos kiállítás, konferencia, kötet és tudományos értekezés látott napvilágot. A huszonegyedik században azonban a legszélesebb rétegeket már az interneten keresztül lehet megszólítani. A világháló segítségével a téma iránt érdeklődők számára közelebb lehet hozni azt a világot,…

Tovább
Forrás I. Világháború 

Páncélosok vs. páncélelhárítás az első világháborúban

Kloska Tamás Az első világháborúban a lövészárok-hadviselés során kialakult patthelyzet haditechnikai újítások egész sorozatát indította el. Ezen innovációk egyike volt a harckocsi is, amely edzett acél páncélzatának védelme alatt volt képes áttörni a megmerevedett, mélységében tagolt lövészárok-rendszereket. Nem meglepő, hogy az új fegyver megjelenésével párhuzamosan a páncélelhárítás is égetően fontos kérdéssé vált, amely ellen a harckocsival rendelkező félnek is lépéseket kellett tennie. Tulajdonképpen ekkor indult meg a páncélosok és az elhárító eszközök közötti versenyfutás, amely a mai napig tart. Az első világégés tapasztalatai értelemszerűen nagy hatással voltak a két háború közötti időszakra és a második…

Tovább
1918-1939 Forrás I. Világháború 

Az emlékezés pipacsa és a király zarándokútja

Szegedy-Kloska Tamás Miért lepik el vörös pipacsok minden év október vége és november 11-e között a nagy-britanniai utcákat és tereket? Miért viselnek ilyen virágot ábrázoló kitűzőket az angol emberek? Az 1918. november 11-én megkötött, az első világháborút a nyugati fronton lezáró fegyverszüneti egyezmény napja és a pipacs szimbólummá vált az első világháborúban résztvevő angolszász országok között. A Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Új-Zélandon és az Amerikai Egyesült Államokban minden év november 11-én megtartott megemlékezések – hívják bár Fegyverszünet Napjának, Emlékezés Napjának vagy Veteránok Napjának –  eredete több mint 100 évvel ezelőttre nyúlik vissza,…

Tovább