Przemyśl, az erőd. – könyvismertető

Kiss Gábor Ferenc

„Küzdtek oroszlánként”[1]

Watson, Alexander: Az erőd. Przemyśl ostroma, 1914-1915. Budapest, 2021, Peko Pubishing.

 

Az első világháború sorsfordító eseménysorozatnak bizonyult mind a magyar, mind pedig az egyetemes történelemben. A háború mérete, dimenziói, a bevetett haditechnika és haderő, a politikai, gazdasági, eszmei és társadalmi hatásai alapjaiban határozták meg az utána következő évszázadot, s napjainkig tartó hatást fejtenek ki. A kortársak által ’Nagy Háború’-ként ismert eseményt sok tekintetben elhomályosította a második világháború, de a két világégés közti kapcsolódási pontok egyértelműnek látszanak. Ezen kapcsolódási pontok példája lehet az alábbiakban bemutatott kötet, illetve a kötetben olvasható történet.

A 2019-ben megjelent művében az első világháború egy fontos hadieseményét vette górcső alá Alexander Watson, a közép-európai térség angol kutatója. A szerző eddigi tudományos munkássága szorosan kötődik Közép- és Kelet Európa történetéhez, azon belül is az első világháborúhoz. Korábban az Acélgyűrű – Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúban 1914–1918 című monográfiája látott magyar nyelven napvilágot, melyet 2021-ben követett Az erőd című kötet.

A könyvet kinyitva az ostrom történetének monografikus igényű, primer forrásokon alapuló modern feldolgozása tárul elénk. A szerző

„egy erődített város történetét meséli el, amelyet beletaszítottak a végzetes események sűrűjébe, és amelyen az első világháború elején néhány hónapig egész Kelet- és Közép Európa sorsa állt vagy bukott.” (Watson 2019.)

Az erőd és város háborús históriája kicsiben sokban leképezi a régió történetét és viszonyait. A többnemzetiségű városhoz hasonlóan a várat védő helyőrség is többnemzetiségű birodalom különböző nyelvi és kulturális hátterű polgáraiból állt és kétségbeesett kitartással harcolva próbált túlélni a szintén multietnikus orosz hadsereg ellen. Ez afféle „kelet-európai kisállamok nyomorúsága”, egymás ellen harcolni egymásért. Ez az apokalipszis ezúttal nem egy klasszikus hadtörténeti munka lapjain kel életre előttünk. Hadi események bemutatása, elemzése mellett tág teret kapnak a korabeli viszonyok és események megértése szempontjából fontos, s talán másutt kissé elhanyagolt témák is. Ez a bevezető részekben rögtön tisztázásra is kerül. Ennek megfelelően két fő szálon futnak az események: a hadtörténeti részekkel párhuzamosan a társadalmi és nemzetiségi háttér képezik Watson történetírásának fő fonalát.

Ezt feldolgozási módszer létjogosultságát több tényező is alátámasztja. Az egyik, hogy az ostrom nem kizárólag katonai eseményként zajlott, mivel a harcok során a haderő és polgári lakosság egyaránt érintetté vált, egymással kapcsolatban állt. Ez mintegy előrevetíti a második világháború városharcait, ahol a szembenálló felek közé szorulva élt, és próbált túlélni a civil lakosság. Ily módon, s talán ez lehet a másik kiemelt tényező, egységes keretben tárgyalva mutatkoznak a két világégés közötti összefüggések, előzmények és hatások, előrevetítve a második világháború polgári lakosságot is érintő totális jellegét. A lakosság ilyen mértékű, intenzív bevonódása hadműveletekbe mindenképpen újdonságként jelenik meg. Nem csak a véres harcok hátországaként jut szerephez az egyszerű állampolgár, hanem részvevőjévé, célpontjává válik az eseményeknek. S ami kutató számára is megfoghatóvá és leírhatóvá teszi a története, hogy mindez jól dokumentált a korabeli iratokban és korszakról szóló személyes emlékezet által.

A gondolatvezetés e többrétegűsége ugyanakkor mind az olvasót, mind szerzőt komoly feladat elé állítja, vagyis meg kell találni azokat a kapcsolódási pontokat, ahol a két szál összefonódik, ezeket megfelelően adatolni, alátámasztani kell, s elhelyezni a megfelelő keretbe. Izgalmas feladat, de ezáltal a háború és társadalom kevésbé szem előtt lévő összefüggései bontakoznak szemünk előtt, melyek relevanciája nem csak a szakmai diskurzusban érvényesül, hanem válságokkal teli jelenünket is segít mélyebb összefüggéseiben elhelyezni.

Ezzel megközelítéssel nagy feladatot vállalt Watson. Néhol hiányérzetünk támad, mert mind a hadieseményekről, mind a társadalmi-emberi kontextusról többet is olvastunk volna. A hosszabb-rövidebb történetek, személyes momentumok, belső információk felvillantása csak fokozza az olvasó étvágyát, s amikor egy-egy fejezet végére, már szinte bánja, hogy véget ért az rész.

A kötet szerkezetét alapvetően az eseménytörténet kronológiája határozza meg. Az általános bevezetésben megismerhetjük a Galícia és Przemyśl etnikai, társadalmi viszonyait, az erőd történetét, kiépítésének folyamatát, és az általános katonai helyzetet. A mondanivaló keretét alapvetően az első, sikertelen orosz ostrom, illetve a második, az erődrendszer elestével járó hadművelet határozza meg. A szerző rendszerint az általános hadműveleti helyzetet használja a katonai események vezérfonalául. A háttér megvilágításához a fontos szereplők az eseményekkel összefüggésbe hozható személyes karakterbeli tulajdonságait is megjeleníti. Különösen közeli ismeretségbe kerülhetünk a Franz Conrad von Hötzendorf tábornaggyal, az osztrák-magyar haderő vezérkari főnökével, illetve Hermann Kusmanek von Burgneustädten tábornokkal, a Przemyśl erődrendszer és az azt védő csapatok főparancsnokával. De a visszaemlékezések, levelek révén más szereplők személyes arcéle is felvillan, arcot adva a történetnek, hitelesítve azt. Megismerjük a csaták felülnézetét és a hidegben, éhesen támadásra induló baka nézőpontját. Beszorulunk egy erőd falai közé, ahonnan majd csak a megérkező felmentő különítmény révén tudunk kimenekülni, miközben átéljük a pánikot, s a hősies elszántság lelkiállapotát, de ott van bátorság, a butaság, a kétségbeesés s megannyi érzése és gondolata háborúnak. A háború hősei egy tablón helyezkednek el a háború haszonélvezőivel és nyomorultjaival. De hátország kávézóinak perspektívája is megjelenik, s magyarázza meg az erőd védelmének és feladásának politikai és morális hatásait, hogyan lesznek az éhező, lerongyolódott, zömében idősebb tartalékosokból Przemyśl „oroszlánjai”.

Mindez széleskörű forrás- és szakirodalmi kutatómunkán alapul. Az eseményekben érintett nemzetekhez köthető legfontosabb levéltárak anyagai kerültek felhasználásra, kiemelve lengyel, magyar, osztrák, ukrán archívumok anyagát, bár London és Jeruzsálem is szerepel a listán. Amit talán hiányolhatunk, hogy orosz archívumok nem szerepelnek a sorban, bár kétségkívül, a téma megközelítési módja ezt talán lehetővé is teszi, hisz a főszereplők a vár és város védői, lakosai. A szakirodalom jegyzék is mutatja a szerző témában való tájékozottságát. A korabeli sajtóforrások mellett a felhasznált könyvészeti anyagok impozáns listája az olvasó és kutató számára is hasznos segítséget nyújt a témában való további tájékozódásra, különösen, ha rendelkezünk a megfelelő nyelvi alapokkal, mivel a felhasznált irodalom java része angol, német, illetve lengyel nyelvű mű. Ez nyilvánvalóan hatott a szerző nézőpontjára is. Láthatóan szimpátiával kezeli a lengyel és rutén alakulatokat, miközben a magyar katonákat sokszor negatív példaként említi. Jellemző, hogy az 1915. március 12-13-i orosz támadás bemutatásakor részletesen bemutatja vereséget szenvedett 35. Landwehr ezred I. zászlóaljának tevékenységét, miközben a honvédekről csak ennyit ír: „Batycznál az oroszok éberen őrködő honvédgyalogsággal álltak szemben, és visszaverték őket”. Egy ostrom során a védelem számára katonailag és lélektanilag egyaránt fontos a siker vagy a kudarc kérdése, hisz a további kitartás függhet ettől. Ha csak a kudarcot, a negatívumokat emeljük ki, akkor kevésbé válik érthetővé, hogy milyen tényezők segítették a védők kitartását. mint például az egy mondatban elintézet magyar siker… S ha csak megfutásról írunk, talán könnyebben eladható az mondat, mely Przemyśl védői kapcsán kijelenti, hogy „Ezek régebbi évjáratú katonák egy tehetetlenségéről és dilettantizmusáról híres haderőben szolgáltak”. Az ilyen, alapvetően érzelmi megközelítésű mondattal alapvetően nehéz vitatkozni, de az mindenképpen fontos adalék, hogy ez a lesajnált haderő és hadvezetés egy többfrontos háború súlyával küszködött és ilyen körülmények a háború utolsó esztendeéig kitartott.

A monográfia jó minőségű, szöveghez szervesen kapcsolódó mellékletekkel bír. A fotók látványosak, informatív képaláírással szolgáltatnak újabb ismereteket és szemléltetik a korabeli viszonyokat. Egy hadtörténeti alkotásnál elengedhetetlenül fontosak a térbeli viszonyokat szemléltető térképek és vázlatok. A térképek a fotókhoz hasonlóan jó minőségűek, s jól segítik az események térbeli elhelyezését. Ugyancsak hasznosak az erődítéssel kapcsolatos vázlatrajzok. Amit hiányolunk, s ez általában szintén szinte kötelező elemei egy hadtörténeti témát taglaló műnek, a szembenálló feleket és az erőviszonyokat bemutató táblázatok vagy ábrák. A könyv nyomdai megvalósítása kimondottan jól sikeredett.  Igényes, szép borító, szemnek is jól olvasható oldaltükör jó minőségű papíron. Fontos kötetről van szó, amely további gondolatokra, további kutatásokra ösztönöz és ehhez megfelelő alapot is ad.

A könyv a Hadiakadémia sorozat részeként jelent meg.

A könyv megvásárolható a kiadó honlapjánról ITT.


Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.


[1] Przemyśl-emlékmű felirata. (részlet) Budapest, II. kerület.

Facebook Kommentek