Forrás kora újkor 

Valóságos daruország vagyunk!

László Andor Alig több mint egy évszázada Somlyódi István szegedi járásbíró kis füzetet jelentetett meg, amelyben azt bizonygatta, hogy a turul valójában a darumadárral azonos.1 Elmélete a későbbiekben nem keltett különösebb visszhangot, a turult általában valamilyen ragadozómadárral szokták azonosítani.2 Néhány évvel később Takáts Sándor történész már „szembeállítja” őket: a turul szerinte „mondvacsinált” madár, amelynek a 16-17. századi forrásokban nem lelhetjük nyomát, szemben a daruval, melyről gyakran megemlékeznek a régiek, ezért „a magyar nép lelkivilágában állandó fészket vert.” Alapos tanulmánya szerint „a magyar lelkéhez ez a madár állt a legközelebb”, „szeretetét…

Tovább
19. század Forrás kora újkor 

Embert tolláról II.; A dísztollak szerepéről a 18. század óta

László Andor Korábban már láthattuk, mennyire fontos szerepet játszottak a fejdíszként használt madártollak a 16-17. században. Ezek a későbbiekben is a különféle katonaöltözékek, főúri viseletek részét képezték. A legszebb tollakat a 18. században is az Alföldön lehetett szerezni, az ottani vízi világ adott otthont a legkelendőbb tollakat biztosító kócsagok és darvak számára. Batthyány Boldizsár a 16. században az ország nyugati részéből ilyen paranccsal küldte oda emberét: „az Tisza-Duna közbe menjen, és sasszárnyakat szerezzen, szép öregeket…darutollat, kócsagtollat is.”1 Az itteni települések (mint Nagykőrös, Kecskemét vagy Kishegyes) adóztak is a tollakkal.2

Tovább
19. század Forrás kora újkor 

Darutartás hajdanában

László Andor Egy korábbi cikkemben már találkozhattunk a darvakkal: egy 17. századi csatában elsősorban hangjukat hallatták,1 most valamivel közelebbről vehetjük őket szemügyre. Akkoriban, amikor a Kárpát-medence jelentős részét állandóan vagy időszakosan víz borította, bőven válogathattak maguknak fészkelő helyet – boldog otthonuk volt a régi magyar vízivilág. A Hanság, a Fertő-tó, a dunántúli Sárrét, a Kis-Balaton, a somogyi Nagyberek, a Tolnai-Sárköz, a Hortobágy, a Tisza árterei, az Ecsedi-láp, vagy a Berettyó Sárrétje mind megannyi mulatóhely lehetett a darvak számára. Itt feküdtek a daruszigetek, daruszállások, van, aki egyenesen magyar darukertekről beszélt.

Tovább
Forrás kora újkor 

Darvak a csatatéren

László Andor Ibn Fadlan arab író (ő a 13. harcos, akit Antonio Banderas alakít egy húszéves filmben) a 10. század első felében a baskírok földjén járva feljegyzi, hogy egyesek közülük tisztelik a darvakat, fohászkodnak hozzájuk, mert „egyszer az ellenségtől megfutamítva, darvakat hallottak krúgatni maguk mögött, mire megfordulva nekibátorodtak, s az ellenséget megszalasztották.”[1] A magyarság egyik feltételezett őshazájából feljegyzett mesés történet mosolyogni való lenne, hacsak nem bukkannánk hasonló esetre történelmünkben!

Tovább