19. század Forrás 

Amikor Kazinczy-atillában jártak – A magyaros öltözet divatja a 19. század közepén

László Andor A ruha, az öltözet minden korszakban megjeleníthet társadalmi értékrendet, szokásokat, valamely ideológia melletti elköteleződést. A 19. században a nemzeti identitás kifejezése minden téren fontos törekvéssé vált, s így a szimbolikus jelentőséggel bíró magyaros ruhák viselésében is megnyilvánult. Ezek hordása időnként egyenesen politikai gesztussal ért fel. Korábban láthattuk, miként vált divatossá az 1790-es évek elején a magyaros öltözet, amely aztán a következő évtizedekben a városokban ismét háttérbe szorult. Pedig a nemzetépítés ekkor kibontakozó folyamatában a sajátosként bemutatott ruhának is szerepet szántak: a nemzeti egységet, a magyarság életképességét volt hivatott…

Tovább
19. század Forrás 

Miénk itt a tér – A pesti Széchenyi-liget tündöklése és bukása a 19. században

László Andor Korábban láthattuk, miként jött létre Széchenyi István kezdeményezésére az első pesti liget, amely 1847-es megnyitását követően gyorsan fejlődött. A főváros lakossága hamar birtokba vette a sétányt, a következő év nyarán már nagyon sokan látogatták, így néha panaszkodtak, hogy „a padhiánynak iszonyú bősége mellett le sem ülhetni.” Ekkor a hűs árnyékot adó fák, a hírhedt pesti portól mentes levegő mellett egy nyolcszögletű kávékioszk (vagy „fagylalda”, „Limonadenhütte”) fokozta a park vonzerejét, és kínált például süteményeket, tejet, frissítő italokat, sőt hideg sülteket is. Tartottak benne jótékonysági célú rendezvényt is, amelyen zenekar…

Tovább
19. század Forrás 

Mátyásunk szobra hol késel az éji homályban?! – Hogyan nem készült el Hunyadi Mátyás reformkori emlékműve

László Andor Napjainkban ismét felmerült a terv Hunyadi Mátyás csontjainak azonosítására, majd azok újratemetésére egy erre a célra létrehozott nemzeti kegyhelyen Székesfehérváron. Nagy királyunk mindig kitüntetett helyet kapott a magyar emlékezetpolitikában, kolozsvári vagy a budai várban található szobrai közismertek csakúgy, mint a róla készült híres 1476-es portré. Köztéri lovasszobra viszont máig nincs a fővárosban (a kolozsvári alkotás modellje látható a budai vár Hunyadi termében). Pedig már a reformkorban kísérletet tettek nagyméretű szobra felállítására, és szintén felmerült a „nagy férfiak” síremlékei kultuszhellyé tételének gondolata is.

Tovább
19. század 

„Sorsfordítók a magyar történelemben”: Kossuth Lajos (recenzió)

Kossuth Kiadó, Bp. 2019. („Sorsfordítók a magyar történelemben” sorozat) A Kossuth Kiadó gondozásában megjelenő, „Sorsfordítók a magyar történelemben” című sorozat fontos missziót tölt be. A hazai múlt nagyjait igyekszik eljuttatni az olvasókhoz. Feladata egyúttal a − ma sajnos gyakran zárójelbe kerülő − műveltség terjesztése. Közönségen a történelem iránt érdeklődést mutató emberek egészét tekinti, vagyis a célközönség nagy. A sorozat az adott politikus életének legelismertebb szakértőit kérte fel életpálya bemutatásra. Nagy Lajos királyról Bertényi Iván, IV. Béláról Zsoldos Attila, Mária Teréziáról Kalmár János, Andrássy Gyuláról Kozári Mónika, Deák Ferencről Estók János…

Tovább
19. század Forrás 

Egy litteraturai szemétrakás

Szerző: Hursán Szabolcs Egy becses könyvadomány 1838-ban a Magyar Tudós Társaság (1840-től Magyar Tudományos Akadémia) Könyvtára addigi történetének legnagyobb adományában részesült: Batthyány Gusztáv gróf ajánlotta fel 30 ezer kötetesre becsült rohonci könyvtárát. Az adomány jelentőségéről tanúskodnak Toldy Ferencnek (1805-1875), a nagyhatású irodalmárnak, a Tudós Társaság korabeli titoknokának következő szavai a könyvtár átvételéről emlékezve: Illy alkotó részekből, ’s mintegy 2200 darabból állt könyvtárunk, Czuczor szorgalmatos segédjegyzőnk által lajstromozva, 1838-ban ősszel, midőn elnökünk gr. Batthyány Gusztáv úrtól azon meglepő kellemes hírt vevé, hogy mintegy 30,000 darabból álló könyvtárát academiánknak ajálnja fel, melly…

Tovább
19. század Forrás 

Gróf Széchenyi István meg nem valósult álma: utazás az Egyesült Államokba

Horváth Péter Az 1809-1825 közötti időszak Széchenyi életében a katona- és vándoréveket egyaránt jelentette. A napóleoni háborúkban kiválóan helytállt és huszárkapitányi rangot szerzett. A hadjáratok után Széchenyi válaszút elé érkezett, vagy folytatja a katonai pályát vagy egy teljesen más területen próbálja ki magát. A belső bizonytalanság, a világ megismerésének vágya és az arisztokrata nagyvilági élet egyaránt vándorlásra sarkallta őt. Immár saját kedvtelésére utazásokat tervezett. Életének ezen szakaszában sok országot felkeresett. Számára a legnagyobb hatással egyértelműen Nagy-Britannia, azon belül Anglia volt. Kevésbé ismert viszont, hogy a kötelességtudó és nagy tudásszomjjal rendelkező…

Tovább