Forrás kora újkor 

Valóságos daruország vagyunk!

László Andor Alig több mint egy évszázada Somlyódi István szegedi járásbíró kis füzetet jelentetett meg, amelyben azt bizonygatta, hogy a turul valójában a darumadárral azonos.1 Elmélete a későbbiekben nem keltett különösebb visszhangot, a turult általában valamilyen ragadozómadárral szokták azonosítani.2 Néhány évvel később Takáts Sándor történész már „szembeállítja” őket: a turul szerinte „mondvacsinált” madár, amelynek a 16-17. századi forrásokban nem lelhetjük nyomát, szemben a daruval, melyről gyakran megemlékeznek a régiek, ezért „a magyar nép lelkivilágában állandó fészket vert.” Alapos tanulmánya szerint „a magyar lelkéhez ez a madár állt a legközelebb”, „szeretetét…

Tovább
19. század Forrás kora újkor 

Darutartás hajdanában

László Andor Egy korábbi cikkemben már találkozhattunk a darvakkal: egy 17. századi csatában elsősorban hangjukat hallatták,1 most valamivel közelebbről vehetjük őket szemügyre. Akkoriban, amikor a Kárpát-medence jelentős részét állandóan vagy időszakosan víz borította, bőven válogathattak maguknak fészkelő helyet – boldog otthonuk volt a régi magyar vízivilág. A Hanság, a Fertő-tó, a dunántúli Sárrét, a Kis-Balaton, a somogyi Nagyberek, a Tolnai-Sárköz, a Hortobágy, a Tisza árterei, az Ecsedi-láp, vagy a Berettyó Sárrétje mind megannyi mulatóhely lehetett a darvak számára. Itt feküdtek a daruszigetek, daruszállások, van, aki egyenesen magyar darukertekről beszélt.

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor 

Fecskék a fedélzeten, avagy madármentés felsőfokon

Köztudott, hogy a fecskék többsége, hasonlóan a többi költöző madárhoz hasonlóan ősszel dél felé indulnak, hogy a hideg téli hónapokat Afrikában/Ázsiában/Dél-Amerikában (utóbbi helyre persze az észak-amerikai fecskék repülnek) bekkeljék ki. A vándorlás mindig nagy veszteségekkel jár (lásd pl. Fekete István Csí című klasszikusát), ugyanakkor a madarak évezredek óta rendszeresen útra kelnek és igazi profihoz méltóan navigálják-repülik le a több száz (vagy akár több ezer) kilométeres utakat. Épp ezért kaptam fel a fejem, amikor az Aranysas 2019 szeptemberi számában, az Ujvári László pilótakarrierjét bemutató cikkben arról olvastam, hogy 1931 októberében repülőgépen…

Tovább