IV. Károly debreceni látogatásai

Topor István

Az ifjú trónörökös első debreceni útja

Az utolsó magyar király, IV. Károly (uralkodott: 1916 – 1918) két ízben járt a kálvinista Rómában. Első útja ifjú főhercegként vezetett Debrecenbe. 1901. július 18-án katonai oktatójának, báró Berg Hermannak, a Vilmos huszárok kapitányának vendégeként tett látogatást a városban.[1] Még a városlakók sem sejtették, hogy az egyszerű nyári polgári ruhában város nevezetességeivel ismerkedő ifjú, IV. Károly. Persze azért a helyi lapok, így a Debreczeni Ujság is több alkalommal részletesen beszámolt a tizennégy éves jövendőbeli trónörökös debreceni programjairól. [2][3][4]

A Debreczeni Ujság 1901. július 20-i számának címlapja. Fotó: Topor István. Forrás: Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helytörténeti- és Fotótára

Másnap a város híres ötös-fogatán a Hortobágyra látogatott. Megtekintette a méneseket, gulyákat. Az ebédet a régi csárdában költötte el. Szikszay Dániel vendéglős magyaros ízű ebédet szolgált föl, amelynek egyik fogásaként a híres debreceni töltött káposzta szerepelt.  Ebéd után a lengyel származású debreceni fényképész, lovag Chilinsky György[5] csoportképet készített a társaságról. A főherceg és kísérete beírta nevét a csárda emlékkönyvébe. A fénykép pedig a csárda falát díszítette sokáig, emlékeztetve a főhercegi látogatásra.

 

A második látogatás

Második debreceni látogatására uralkodásának utolsó heteiben került sor. IV. Károly és felesége, Zita királyné a debreceni egyetem avatása alkalmából érkezett a városba. A Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet az 1912. évi XXXVI. törvénycikkel hozták létre öt karral (Református Hittudományi Kar, Jog- és Államtudományi Kar, Orvostudományi Kar, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar, valamint Mennyiség- és Természettudományi Kar). Az intézmény működése azonban csak két évvel később kezdte meg működését három karral.

Az új egyetem hallgatóit kezdetben a Református Kollégium falai között fogadta, ám az épület szűkösnek bizonyult. Debrecen városa kedvelt kirándulóhelyéből, a Nagyerdőből 80 hold területet ajándékozott az egyetemnek, emellett az építkezésekre 5 millió, a klinikai kórházak létrehozásához pedig további 3 millió koronát és 25 hold területet adományozott. 1914-ben meg is kezdődött a klinikák építése. A Tóth – Reményik – Sebestyén  vállalkozó cég 800-1000 embert foglalkoztatott a Korb Flóris műépítész[6] által megálmodott tervek megvalósításán.

Korb Flóris terve a Debreceni Egyetemről. Forrás: Debreczeni Képes Kalendáriom. 1913. 39.

Munkásaik nagyobbik részét orosz, majd olasz hadifoglyok adták. A klinikai épületcsoport 21 épülete 1918-ra elkészült. A felvételi épület felavatásán maga a király is részt kívánt venni, noha a körülmények meglehetősen mostohák voltak (bizonytalan bel- és külpolitikai helyzet, a spanyolnátha járvány felerősödése). Az avatási ünnepséget október 23-ára tűzték ki. A király szigorú takarékosságot rendelt el, meghagyta a szervezőknek, hogy minden fölösleges pompát és költséget kerüljenek. Így aztán az utcák és terek díszítését szolgáló árbocokat, drapériákat, zászlókat a fővárosból szállították Debrecenbe. Már az előkészítés fázisában felmerült, hogy az uralkodó fogadásakor ne a Gotterhalltét játssza a zenekar, illetve, hogy a császári és királyi 75. gyalogezred zenekara és díszszázada helyett a magyar királyi 3. honvéd gyalogezred díszegysége fogadja az uralkodót. Okolicsányi Károly állomásparancsnok ezt az elképzelést terjesztette elő Nord Antal temesvári hadtestparancsnoknak. Amikor néhány nappal később Veszprémi főispán érdeklődött Okolicsányinál az ügy elintézése felől, a vezérőrnagy örömmel tudatta vele, hogy a dolgok a legjobban alakulnak, mert Horth báró temesvári parancsnok megengedte, hogy a díszőrséget a 3-as honvédek adjak és kilátásba helyezte azt is, hogy a királyfogadásnál a nagyváradi 4-ik honvédzenekar fog közreműködni.

Ám 22-én megérkezett Debrecenbe Karg János honvédségi főfelügyelő és Nord altábornagy.  Az este megtartott értekezleten ezt az elképzelést módosították. Ezt követően értesítette Horth báró Okolicsanyi vezérőrnagyot, hogy a korábbi rendelkezését megváltoztatja. Vagyis a vasútnál a díszszázadot a 76-osok adják ugyanezen ezred zenekarával, mely a királyt a Gotterhalteval fogadja. Ugyanekkor a báró elrendelte, hogy a honvédek a városházánál fogják a díszőrséget adni. Az új utasítás ismeretében Okolicsányi állomásparancsnak kénytelen volt a kiadott parancsot megváltoztatni.

Hajnali háromnegyed négy órakor indult el Budapestről a különvonat a királyi párral. Az úton végig fellobogózott állomásokon haladt át a szerelvény, az állomásokon lelkesen éljenző közönség integetett Károlynak és feleségének. Püspökladányban megállt a szerelvény, hogy az utazást előkészítő katonai hatóságok tagjai: báró Karg Janos honvédségi főparancsnok, bár Nord gyalogsági tábornok, temesvári állomásparancsnok, Fülöp Arthur szegedi kerületi parancsnok és Barcsa alezredes csatlakozzanak a küldöttséghez.

Fotó: Megyaszai Szilvia magángyűjteménye. Forrás: puspokladanyanno.hu

Október 23-án délelőtt fél tízkor gördült be Debrecenbe a miniszterek különvonata, majd pontosan tíz órakor befutott az udvari vonat is. A király a középső szalonkocsiból szállt ki. Szürke ezredesi formaruhája volt rajta. Rögtön utána megjelent a királyné alakja is. Zita királyné kék vászonruhát viselt, nyakán és a kabátujjain kékrókaprémes díszítések voltak, fején széles karimájú kék bársonykalapot viselt kócsagdísszel.

Innentől kezdve a források egymásnak is ellentmondóak.

A Budapesti Hírlap szerint a „király szívesen üdvözölte a jelenlevő minisztereket és a Himnusz eléneklése után a Gotterhalte hangjai mellett ellepett a díszszázad előtt.[7] Azaz előbb hangzott el a magyar himnusz, csak azt követően csendült fel a Néphimnusz.

A 8 órai újság szerint „A királyi pár frissen és jókedvűen a Gotterhalte hangjai mellett lépett ki a kocsiból.”[8] Ugyanígy rögzíti az eseményt Az Est és a Pesti Hírlap tudósítója is.[9]

A Debreceni Képes Kalendáriom szerint a Gotterhaltét csak a pályaudvar területén tartózkodó néhány tisztviselő hallotta. A királyi pár látogatására összesereglett tömeg csak másnap, a lapokból értesült arról, hogy ezzel köszöntötték a királyt.[10]

Valószínű, hogy a feszült belpolitikai helyzetben az ellenzék felkapta ezt a hírt, amely aztán az országgyűlésben is vihart kavart.

Az állomás előtti téren hatalmas, vörös bársonnyal bevont, a magyar koronával és szűrmintával díszített sátor állt. A díszsátor terveit a városszerte ismert építész, Gerey Ernő és társa Niga János készítették. Ugyancsak az ő vezetésükkel és irányításuk mellett díszítették fel a vasúti peront, az első osztályú várótermet, amelyen keresztül a királyi család a Petőfi térre jutott. A váróterem közepén hatalmas virág együttes pompázott, tetején a király szobra állt.

Díszsátor a vasútállomás előtt a királyi pár fogadására. Előtte díszmagyart viselő városi urak. Fotó: Takács Vince.[11] Forrás: Déri Múzeum Fotótára. n. 002380 P
A királyt váró városi tanács tagjai díszmagyarban a díszsátornál. Fotó: Burg Izsó.[12] Forrás: Déri Múzeum Fotótára. Ltsz.n. 002429 P

A sátor bejáratának két oldalán sorakozott fel a városi tanács, Hajdú vármegye tisztviselői. A sátorral szemben huszonnégy fehérruhás lány állt sorfalat.

A debreceni úrhölgyek csokorátadó csoportja. Fotó: Burg Izsó. Forrás: Déri Múzeum Fotótára. Ltsz.n. 002427 P

Miután Károly és Zita királyné helyet foglalt a városi dalegyletek a téren összegyűlt tömeggel együtt a Himnuszt énekelték. A távolból a Nagytemplom harangjai szóltak. Olyan felemelő pillanat volt ez, hogy a királyné szeméből könnyek törtek elő. A nemzeti imádság után Márk Endre polgármester emelkedett szólásra. Üdvözölte a királyt, „örömét nyilvánítva, hogy a koronás királyt első alkalommal üdvözölheti a város falai között és hogy ez az alkalom egyúttal Debrecen városának emlékezetes kulturális ünnepe”. Hajdu megye nevében Rásó István főjegyző köszöntötte az uralkodót.

A királyi pár a díszsátorban az üdvözlő beszédet hallgatja. Fotó: Kozmann Gusztáv.[13] Forrás: Déri Múzeum Fotótára. Ltsz.n. 002449 P

Ezt követően Károly az alábbi beszédet intézte a tömeghez:

„Debrecen város polgármesterének szavaival válaszolhatok, hogy nekem is régi vágyam teljesülhetett, midőn körükbe érkezve, Debrecen város és Hajdu vármegye közönségével közvetlenül érintkezhetem. Mindenekelőtt szívből viszonzom hazafias és hű üdvözletüket és a királynéval együtt lelkem mélyéből köszönöm, hogy itt megjelentek és alkalmat adtak, hogy mint koronás királyuk beszélhessek magyar népemhez.

Nehéz időket élünk, ezt mindnyájan érezzük. Együtt küzdünk. De felélénkül lelkem minden reménye, ha hű magyar nemzetemre gondolok, mely ezer éven át minden veszéllyel és sorscsapással dacolva győzelmesen küzdötte le a legsúlyosabb világesemények hatásait is. Adják át küldőiknek, Debrecen varos és Hajdu vármegye egész lakosságának a királyné és a magam legmelegebb üdvözletét és köszönetét és ne feledjék, egyetértve, hogy midőn a nemzet királyával egyetértve az igazság és a hazaszeretet útján haladt, mindenütt és mindenkor meg tudta őrizni tekintélyét és hatalmát. Magyarország új fejlődés előtt áll. Mindnyájan azon leszünk, hogy országunk és szeretett magyar nemzetünk a közel jövőben boldogságának biztos alapjait vethesse meg.”[14]

A díszsátorban a király felolvassa beszédét. Fotó: Kozmann Gusztáv. Forrás: Déri Múzeum Fotótára. Ltsz.n. 002417 P

A lelkes éljenzéssel fogadott beszédet követően a közönség sorfal között a királyi pár felszállt a rájuk várakozó városi ötös fogatra. Honvédek és huszárok sorfala zárta le a Petőfi tértől a városházáig tartó útszakaszt. A kordon mögött lelkesen éljenző tömeg ünneplése mellett érkezett meg Károly és felesége a városházára.

A királyi pár bevonulása a városba a városi ötösfogaton. Fotó: Takács Vince. Forrás: Déri Múzeum Fotótára. Ltsz.n. 002397 P

A vendégek itt lévő szállásuk ablakából nézték végig a bandériumok felvonulását. Itt fogadta Károly a küldöttségeket. Legelőször a római valamint a görög katolikus főpapság járult a király elé gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök vezetésével. Őket a tiszántúli református egyház képviselői követték Baltazár Dezső püspökkel az élen. Az egyházi küldöttségeket a környékbeli vármegyék és törvényhatósági jogú városok küldöttségei követték.

Széchenyi Miklós püspök a fogadáson megemlítette a debreceni katolikusok óhaját, miszerint szeretnék saját templomukban üdvözölni az uralkodópárt. Károly a már korábban percre pontosan kidolgozott menetrendet felborítva beiktatta programjába a Szent Anna templom meglátogatását.

A király és a királyné a városi ötösfogaton a városházáról a Szent Anna templomba indulnak. Fotó: Martos György.[15] Forrás: Déri Múzeum Fotótára. Ltsz.n. 002442 P
Károly király, Zita királyné és Széchényi Miklós nagyváradi püspök (x) távoznak a Szent Anna-templomból. Fotó: Tolnai Világlapja. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

Egy órakor a debreceni kaszinóban udvari ebéd volt a katonai és polgári hatóságok vezetőinek részvételével. Ezt követően a református templomot látogatta meg a király. Az épület bejáratánál Balthazár Dezső püspök fogadta a vendégeket. A Nagytemplom orgonájának hangjai mellett vonultak be a fenséges vendégek, ahol Balthazár püspök megáldotta őket. Egy érdekes közjáték zavarta meg a pontosan kidolgozott forgatókönyvet. Miközben a királyi pár a templomba bement, egy öreg koldus hirtelen áttört a kordonon, közvetlenül a királyi pár mellé furakodott, és azt mondta, azért jött ide, mert a királyi párt üdvözölni kívánja. Károly király a híradások szerint barátságos mosollyal fogadta az öreg koldus szavait.[16]

A király és Zita királyné a Nagytemplom előtt, Baltazár Dezső püspök vezetésével; belépés előtt szalutálva fogadja Márk Endre polgármester és a katonák üdvözlését. Fotó: Takács Vince. Forrás: Déri Múzeum Fotótára. Ltsz.n. 002404 P

Két órakor indult a királyi pár az új egyetemnek a Nagyerdőn felépült épületegyütteséhez. Az erdőkkel övezett területen épültek fel az egyes tudományos intézetek, klinikák és egyéb melléképületek. Legelőször az orvosi fakultás épületei készültek el, valamennyi a tudomány és technika legmodernebb követelményeinek megfelelően. A főépület a régi magyar udvarházak típusában épült s egyszerűségével, arányosságával harmonikusan illeszkedett a tájba.

A királyi pár az egyetem előtt gróf Zichy János vallás- és közoktatási miniszter fogadja. Fotó: Burg Izsó. Forrás: Déri Múzeum Fotótára. Ltsz.n. 002434 P

A telep bejárójánál Korb Flóris műépítész üdvözölte a királyt és egyúttal bemutatta a munkában levő épületek terveit. Ezekből kivehetően a tudományos intézetek és a könyvtár egy nagy növénykert és sporttelep körül helyeződnek el szimmetrikusan, míg a külső perifériákra jutnak majd az internátusok és a tanárok villái. A király kíséretével a főépületbe ment és helyet foglalt az aulában fölállított trónuson. Zichy gróf kultuszminiszter üdvözlése után Degenfeld gróf, a tiszántúli református egyházkerület főfelügyelője mondott beszedet.

Károly király a királyné nevében is megköszönte az üdvözlést, majd ezt mondta az egybegyűlteknek:

„A híres debreceni kollégiumnak tudományegyetemmé való kibővítése kiváló helyet biztosít Debrecennek, ez ősmagyar városnak a tudomány Debrecennek, a tudomány különböző ágainak ápolásában és terjesztésében. Mint eddig, ezentúl is szívből kívánjuk, hogy az Isten segítségével immár a közel jövőben várható békés idők lehetővé tegyék az egyetemi építkezések mielőbb való befejezését, hogy a debreceni kollégium évszázados hagyományain fölépült új intézet nagy föladatainak teljes erejével megfelelhessen és nemcsak a magyar nemzeti kultúrának terjesztője, hanem Debrecen város további fölvirágzásának is kiváló tényezője legyen”.[17]

Az épület udvarán a katonazenekar a Himnuszt játszotta. Dr. Kiss Géza rector magnificus mondott köszönetet a királyi párnak. Az ünnepség első része a Szózattal ért véget. Ezután következett az avatás második része. Sub auspiciis regis avatták fel az új egyetem első doktorát, Dr. Nagy Zoltán joghallgatót, akinek a király személyesen húzta fel ujjára a gyűrűt. Érdekes, hogy a felavatott nem sokkal az ünnepség vége előtt épült fel a spanyolnáthából.

Nagy Zoltán, (x) a debreceni egyetem első sub auspiciis regis felavatott doktora, a kari jelvények között. Fotó: Vasárnapi Újság. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

Az avatási szertartást követően a híres református kollégium is megtekintette a király. Itt huszonkét debreceni tanintézet igazgatói és diákjai köszöntötték az uralkodót. Az igazgatók mellett bemutattak Károlynak egy elemi iskolást, U. Szabó Mihályt, egy gimnazistát, Balthazár Lászlót és a legöregebb diákot, Nagy Gusztáv seniort. A király és a királyné távoztukban a kollégium emlékkönyvébe bejegyzést írtak.

Délután négy órakor kezdődött a Csokonai Színházban rendezett jótékonysági ünnepi hangverseny. A műsor Dr. Kőrösi Kálmánnak, a Csokonai-kör tagjának Debrecen hódolata című költeménye volt, amelyet Balthazár Kató adott elő. A szavalat alatt 70 lelkes önkéntes élőképet mutatott be. Ezután Paulay Erzsi a Nemzeti Színház művésznőjének szavalata következett majd Keéri-Szántó Imre, Weszprémi Ilonka zongora- és Weszprémy Imre hegedűjátéka szórakoztatta a királyi párt és a közönséget.  Végezetül az egyesült dalárdák Balthazár püspök ez alkalomra írt, és P. Nagy Zoltán zeneiskolai tanár által megzenésített Király-himnuszát énekelték.

Öt óra is elmúlt, mire az ünnepség véget ért. A főispán és Márk Endre polgármester kísérték ki az uralkodó párt az állomásra. Hat órakor pedig elindult a külön szerelvény vissza Budapestre, ahonnan Károly és Zita királyné Gödöllőre siettek.

A Debreczeni Ujság 1918. október 24-i számának címlapja. Fotó: Topor István. Forrás: Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helytörténeti- és Fotótára

Károly uralkodásának utolsó hetei

Másnap történelmi változásra került sor. A pattanásig feszült és kiélezett helyzetben megalakul a Magyar Nemzeti Tanács, amely azonnali békekötést, a demokratikus jogok kiterjesztését és a magyar függetlenség biztosítását követelte. Az események innen viharos gyorsasággal követték egymást. Hatalmas tömeg vonult utcára. Október 25-én Csernyák Imre elnökletével megalakultak a katonatanácsok. Szántó Béla A szakszervezeti vezetők, élükön Szántó Bélával általános felkeléssel akarták a kormányt megdönteni, és Károlyit szerették volna a miniszterelnöki székben látni. Október 28-án Budapest rendőrkapitánya a felvonuló emberek közé lövetett (lánchídi csata). 30-án a tüntető tömeg megakadályozta két frontra induló menetszázad bevagonírozását. Az átálló katonákkal együtt elfoglalták a város kulcsfontosságú pontjait, feltörték a fegyverraktárakat. IV. Károly megbízottja, József főherceg Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek.

November 13-án Wlassich Gyula báró, a főrendiház elnöke, gróf Széchenyi Emil, gróf Dessewffy Aurél és Esterházy Miklós Móric társaságában kiutazott Eckartsauba, hogy tájékoztassa a királyt a forradalmi helyzetről és javasolja számára a lemondást. Miután a király határozottan ellenezte a javaslatot, kompromisszumos megoldást kötöttek, amelynek eredményeként megszületett az eckartsaui nyilatkozat az alábbi szöveggel:

„Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minélelőbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; a mely háború keletkezésében semmi részem nem volt.

Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva.

Ennélfogva minden részvételről az államügyek vitelében visszavonulok és már eleve elismerem azt a döntést, melylyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja.

Kelt Eckartsau ezerkilencszáztizennyolc, November hó tizenharmadikán.

Károly”[18]

Aznap délután a magyar kormány bejelentette, hogy Habsburg Károly nem uralkodója többé az országnak.


A cikk az Arcanum Digitális Tudománytár és a Napi Történelmi Forrás együttműködésével jött létre.

Források:

Az Est 1818. október 24. 3. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

Budapesti Hírlap 1918. október 24. 7. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

Debreczeni Ujság 1901. július 18. 4.; 1901. július 19. 4.; 1901. július 20. 1-2. Forrás: Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helytörténeti- és Fotótára

Debreczeni Ujság 1918. október 24. Forrás: Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helytörténeti- és Fotótára

Debreczeni Képes Kalendáriom. 1919. A debreczeni egyetem felavatása VI – XVI.

Királylátogatás Debrecenben. Debreczeni Képes Kalendároim. 1928. 72 – 76.

Déri Múzeum Fotótára

IV. Károly eckarstaui nyilatkozata elérhető a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján.

Megyaszai Szilvia magángyűjteménye

Pesti Hírlap 1818. október 24. 7. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

Tolnai Világlapja 1918. 04. 132. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

Vasárnapi Újság 1918 44. szám 615. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

8 Órai Újság. 1918. október 24. 3. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

 

Felhasznált irodalom:

Debreceni fényképészet kezdetei

http://www.dbvk.hu/egyebek/fotografianapja_2008/keptar.html

Korb Flóris

http://tudosnaptar.kfki.hu/k/o/korb/korbpant.html

Szabó Anna Viola: Debreceni utcák színei. Fotótörténet városképekben elbeszélve A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_DERI_2010/?pg=258&layout=s

Tarján M. Tamás: A Habsburg-ház utolsó trónfosztása

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1921_november_6_a_habsburg_haz_utolso_tronfosztasa/

Köszönöm Szabó Anna Violának, a Déri Múzeum Fotótára vezetőjének és Megyaszai Szilviának, a Püspökladány anno internetes portál szerkesztőjének, hogy a képeket rendelkezésemre bocsátották.

Jegyzetek

[1] Királylátogatás Debrecenben. Debreczeni Képes Kalendáriom. 1928. 72 – 76.

[2] Debreczeni Ujság 1901. július 18. 4.

[3] Uo. 1901. július 19. 4.

[4] Uo. 1901. július 20. 1-2.

[5] lovag Chilinsky György lengyel származású fotográfus 1890 tájékán telepedett le Debrecenben. A városi tanács megbízásából számos képet készített a város nevezetes épületeiről.

[6] Kecskeméten született 1860. április 7-én. Az ő tervei szerint készült a budapesti Mária utcai Szemészeti Klinika, az Üllői úti Sebészeti és Belklinika. 1909-ben kezdett hozzá Korb a szegedi kórház, majd klinika tervezéséhez. 1910-ben a kecskeméti Kereskedelmi Iparhitel intézet és Népbank iroda- és bérház épületét álmodta meg. 1911-ben kapott megbízást a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól a debreceni egyetem terveinek elkészítésére. Az építés 1914-ben kezdődött, és attól kezdve egészen 1930-ban bekövetkezett haláláig ezen dolgozott. Forrás: http://tudosnaptar.kfki.hu/k/o/korb/korbpant.html

 

[7] Budapesti Hírlap 1918. október 24. 6. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

[8] 8 Órai Újság 1918. október 24. 3. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

[9] Az Est 1818. október 24. 3. és Pesti Hírlap 1818. október 24. 7. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

[10] Debreczeni Képes Kalendáriom. 1919. A debreczeni egyetem felavatása VI – XVI.

[11] Debreceni fényképész. A Nagytemplom melletti Telegdy -házban működött műterme. Fénykorát 1913-1923 között érte.

[12] Debreceni fényképész. Műterme a Kossuth utca 24. szám alatt állt.

[13] 1860-ban született. A fényképészetet Mai Manónál (1855-1917) tanulta, aki császári és királyi udvari fényképész volt Debrecenben.

[14] 8 Órai Újság. 1918. október 24. 3.

[15] Martos György amatőr fotós. Nincs róla adat.

[16] Budapesti Hírlap 1918. október 24. 7.

[17] Budapesti Hírlap 1918. október 24. 7.

[18] http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/iv_karoly_eckartsaui_nyilatkozata.html

Facebook Kommentek