„Hogy mi a boldogság, azt nem tudom” – egy orosz hercegné visszaemlékezései

Egy asszony a férje iránt érzett szerelemből vállalja, hogy elkíséri őt a szibériai száműzetésbe? Biztos valami romantikus regényről van szó… csakhogy valóban megesett ilyen, az 1730-as években. 1767-ben egy kijevi zárda egyik lakója a fia és menye kérésére megírta a visszaemlékezéseit (ez az első női emlékirat Oroszországban). “mindig kértétek, legyen nálam emlékeztetőül egy napló, ami arról szólna, [velem] milyen említésre méltó dolgok történtek […] életem mindmáig nyomorúságos, de ezzel a naplóval szeretnélek megvigasztalni benneteket, és kívánságotokat teljesíteni. […] sokat írni nem tudok, de […] mindazt [megpróbálom] felidézni, ami életemben megadatott.”…

Tovább