kora újkor Középkor 

Boszorkányság és tömeghisztéria

Tóth Gergely László A hit és a vallás megjelenése már az ősidők óta létezett. Az ember magyarázatot keresett a megmagyarázhatatlanra, és próbálta uralma alá hajtani a természet erőit, amihez valamiféle mágiát próbált alkalmazni. (Egyes vélemények szerint a barlangrajzok egy része a vadászatok sikerét voltak hivatottak szavatolni.[1]) A jó, a pozitív mágia mellett megjelent a rossz, a sötét mágia, illetve az ehhez kapcsolódó lények. Az arab világban a különféle dzsinnek jelennek meg. A perzsa zoroasztrizmusban pedig a vallási dualizmus, ahol a fény, az élet, Áhura-Mazda küzd fiával, Ahrimánnal, a sötétséggel, aki…

Tovább
Forrás kora újkor 

A farkasín-vetés mint a tolvaj felkutatását szolgáló mágikus eljárás a magyarországi boszorkányperekben

Kocsis Annamária A magyarországi boszorkányperek között számos olyan eset fordult elő, ahol a boszorkányság vádja mellett egyéb más bűntettek is felmerültek. Többek között ilyen volt a vagyon elleni bűncselekmény, melyről beszámoltak a sértettek, és a további kihallgatott tanúk szintén megerősítették ezeket vallomásaikban. Számos vallatási jegyzőkönyv tanúskodik arról, hogy a rablást, lopást vagy egyéb bűncselekményt elkövetők különböző mágikus eszközöket használtak, praktikákat alkalmaztak annak érdekében, hogy elkerüljék a börtönbe jutást, a bírósági eljárást, illetve elősegítsék a börtönből való szabadulást.

Tovább
Forrás kora újkor 

Bűn és büntetés: a finnországi boszorkányperek büntetőjogi vonatkozásairól

Bea Csaba Kristóf Ildikó egyik tanulmánya szerint az 1575 és 1737 között zajlott ismert kimenetelű debreceni, összesen 59 vádlottas boszorkányperekben a világi bíróság 21 halálos ítéletet hozott. (A 78 per összes vádlottja 88 főt tesz ki.) A debreceni boszorkányperekben kb. minden harmadik vádlottat halálra ítéltek. (Hozzá kell tenni a precizitás kedvéért azt a szerző által kiemelt tényt, hogy a perbe fogottak nagy részét egyéb bűncselekmények elkövetése miatt is felelősségre vonták. Ilyen volt pl. a lopás, az istenkáromlás, a házasságtörés stb.) A szerző kiemeli, hogy mindemellett a debreceni boszorkányüldözés mérsékeltnek tekinthető,…

Tovább
Forrás kora újkor 

Férfiak és nők, boszorkányság és varázslás: néhány érdekesség a finnországi boszorkányperekről

Bea Csaba Az alábbiakban néhány érdekességet, valamint kevéssé ismert konklúziót ismertetek a finnországi boszorkányság kutatásával kapcsolatban, illetve a magyarországi boszorkányüldözés-történettel kapcsolatos, néhány jellegzetességre koncentráló komparációra térek ki. Egy 1965-ben megjelent Finnország történetéről szóló könyvben mára már elavult adatokat olvashatunk a Finnországban (a vizsgált korszakban még a Svéd Királyság alá tartozó Finn Nagyfejedelemségben) lezajlott boszorkányperekről. Eszerint a 17. században mintegy 200 pert folytattak le. Legalább 50 halálbüntetést szabtak ki boszorkányságért. A legtöbb elítélt idős nő volt. A bírák általában toleránsabbaknak bizonyultak, mint azok a papok, akik gyakran képviselték a vádat. A…

Tovább