Forrás kora újkor 

„Én mentettem meg a várat” – egy művész visszaemlékezései Róma védelméről

Giorgio Vasari életrajzgyűjteményének („A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete”) akadt egy szereplője, aki elégedetlen volt azzal, ahogy ábrázolták (egyébként is utálta Vasarit, akit undorító és hálátlan alaknak tartott), ezért megírta az önéletrajzát. Ebből persze kiderült, hogy kitűnő szobrász, ötvös, ezüstműves és sok minden más. Amikor a császári sereg 1527 májusában megtámadta és kifosztotta Rómát, a védők között volt… VII. Kelemen pápa 1526 májusában a francia királlyal lépett szövetségre a császár ellen. Ősszel a császári hadsereg (németek, olaszok és spanyolok) Jörg von Frundsberg és a francia hadsereg egykori főparancsnoka, Charles…

Tovább
20. század 

A római kérdés megoldása

Ébner Zsuzsa 1870-ben a Pápai Állam eltűnt a térképről, és majdnem hatvan esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Szentszék és az olasz állam több kudarcba torkolló közeledési kísérletet követően rendezni tudja viszonyát. Vajon Mussolini 1929-ben valóban megoldotta a több évtizeden át gordiuszi csomónak bizonyuló római kérdést? Miért válhatott a lateráni egyezmény modus vivendivé? Beszélhetünk-e békés kiegyezésről? Hogyan látta az egyezményt XI. Piusz? Mennyiben vélekedett másképp maga Mussolini, és a világ?

Tovább
Ókor 

Amikor a legio maga alá gyűrte a phalanxot

Az ókori világ egyik meghatározó folyamata volt Róma felemelkedése a különböző görög államok rovására. Mind a római, mind pedig a görög világ rendelkezett egy jellemző nehézgyalogos alakulattal, a phalanxszal és a legióval, amelyek biztosították az őket bevető államok katonai sikereit. De miért bizonyult hatékonyabbnak a legio, amikor a két világ egymásnak feszült? Myke Cole A legio a phalanx ellen című könyvében erre a kérdésre kereste a választ. Könyvismertetőnk következik. Katonák és angolszászok a csatamezőn Manapság az angolszász történelmi dokumentumfilmeknek nagy divatját éljük. Ezekben általában beöltözött statiszták játszanak fontos eseményeket. Sőt,…

Tovább
19. század 1918-1939 20. század I. Világháború 

A római kérdés megoldására tett sikertelen kísérletek

Ébner Zsuzsa Ha elindulunk azon az úton, melyet a Szentszék 1870 és 1929 között bejárt, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy egy meglehetősen hosszú és rögös utazás vár ránk. Ahogy elhaladunk olyan jelentős események mérföldkövei mellett, mint a garanciális törvény, a pápánál akkreditált követek jogának megsértése, vagy az Orlandóval kötött paktum, akár még úgy is érezhetjük, hogy a római kérdés megoldása nem több puszta ábrándnál. Aztán egyszer csak elérkezünk a fasiszta hatalomátvételt jelző mérföldkőhöz, és ez a reményekkel átszőtt könnyed ábránd hirtelen valós lehetőséggé szilárdul. Mussolini színre lépésével ugyanis újra elérhető közelségbe…

Tovább
Forrás Ókor 

Emberáldozatok a köztársaság kori Rómában

Tóth Gergely László A vallás, és ezáltal az istenek megjelenése magával hozta a különféle szabályokat, imákat, rítusokat. Az egyes mítoszokban gyakran találkozhatunk régebbi szertartásokkal vagy azok eredetét magyarázó történetekkel. A rítusok közül kiemelkedőek az egész közösség által különféle okokból – pl.: bajelhárítás, istenek kiengesztelése, egy kérés teljesülése stb. – bemutatott áldozatok, amelyeknek több fajtáját különböztethetjük meg: 1.) étel- és italáldozatok; 2.) növényáldozatok; 3.) véráldozatok. Ez esetben lehet szó állat vagy emberáldozatról, utóbbinál kényszerített és önkéntes áldozatot különböztethetünk meg.

Tovább
Forrás Ókor 

A római hadrend fejlődése a kezdetektől a köztársaság végéig

Tóth Gergely László A római hadsereg az ókor egyik legjobb hadserege volt. Sikereinek okát már a kortársak is kutatták, és több elmélet is született, miben rejlik a római legiok sikereinek oka. A görög Polybios (Kr.e. 200 k.-118) a vallásossággal és a táborépítéssel magyarázta (de a kifogyhatatlan emberanyagot is megemlítette), a zsidó Iosephus Flavius (Kr.u. 37-100) a kiképzéshez, valamint a fegyelemhez, a római Vegetius (? – Kr.u. 450) a kiképzés, fegyelem és hozzáértés hármasához közötte Róma sikereit.

Tovább
Forrás Ókor 

Tiberius császár, Capri vén bakkecskéje

Tiberius császár, Augusztus kijelölt utódaként, meglehetősen ellentmondásos emléket hagyott maga után. Tulajdonképpen idős emberként került a Római Birodalom élére, és addigi élete során számos megaláztatást kellett átélnie, ami alighanem sokat rombolt az amúgy sem szilárd kedélyállapotán. Uralkodása végén Capri szigetére vonult vissza, ahol orgiákat rendezett, és szinte teljesen kivonta magát az uralkodói teendői alól. Mai posztunkban Suetonius császáréletrajzaiból veszünk elő néhány esetet, amikor is a császári családban „divattá vált” a halálra éheztetés, és a mérgezés, mialatt a császár pedofil hajlamainak áldozott Capri szigetén.  

Tovább
Forrás 

Laudatio Turiae – egy asszony dicsérete

Hursán Szabolcs A római állam köztársaságnak nevezett berendezkedése rendkívüli megrázkódtatások között adta át helyét a császárságnak/principátusnak. Az erőszakos események sora a Julius Caesar elleni merényletet (Kr.e. 44) követő nyílt polgárháborúban érte el tetőpontját. Amikor Cicero Kr. e. 43-ban áldozatul esett a Caesar örököseiként fellépő erők tisztogató intézkedéssorozatának (latinul: proscriptio), az a római történelem, elsősorban magánlevelezése által bennfentes információkat közlő szemtanújának elvesztését is jelenti számunkra. A következő időszakot az irodalmilag képzett politikus halálával egyfajta homály lengi körül. Márpedig a Kr. e. 43-tól Kr. e. 31-ig lezajló időszakban döntő jelentőségű eseménysorozat megy…

Tovább