Bern Andrea – Napi Történelmi Forrás

Pető Andrea: Elmondani az elmondhatatlant – A nemi erőszak Magyarországon a II. Világháború alatt. Budapest, 2018. Jaffa Kiadó.

2021-03-262021-03-26 Bern Andreaháború, könyvismertető, megszállás, Recenzió0 comment

Robert M. Hayden szerint háborús nemi erőszak akkor következhet be, ha 1. Az államhatalom gyenge, és képtelen megvédeni saját állampolgárait. 2. A katonai vezetőség csapatait szabad rablással kívánja jutalmazni 3. A társadalmi normák szétesnek 4. A férfi önmeghatározás militarista jelleget ölt, 5. Jelen van a düh, és a frusztráció, illetve a férfi személyes traumája a hadseregben és az életben elszenvedett megaláztatások miatt.[1] Idézi a könyv elméleti bevezető tanulmányában a téma egyik kiemelkedő nemzetközi kutatója, Susan Brownmiller szavait egyetértően. Ez az elméleti keret jól mutatja, hogy Pető Andrea munkája tágabb összefüggéseiben,…

Tovább

20. század Forrás Horthy-kor

Radomér királysága és a sosemvolt grófnő – Hohenlohe Stefi a magyar revízió titkos Jeanne d’Arcja

2018-01-112018-05-16 Bern AndreaHorthy-kor, király, királykérdés, Lord Rothermere, Mussolini0 comment

1891-ben mintegy két tucatnyi fogorvos élt Bécsben. Közülük azonban csak egynek, Johan Sebastian Richternek lánya vált a magyar revízió élharcosává. Stefi Richter 1891-ben született. Majd bécsi opera balettiskolájába nyert felvételt, azt azonban nem fejezte be. 1914-ben kötött házasságot Friedrich Franz von Hohenlohe Waldenburg-Schillingfürst herceggel – a rossz nyelvek szerint nem is tőle származó terhességével zsarolva őt – A brit titkosszolgálat évtizedekkel később érdemesnek tartotta feljegyezni, hogy Franz von Hohenlohe herceg az I. Világháború alatt Svájcban tartózkodott és a német hírszerzés ottani vezetője volt. [1] A háborút követően a herceg –…

Tovább

1918-1939 20. század Horthy-kor

A frankhamisítás és a magyar királykérdés 1925/1926

2017-12-232022-05-06 Bern AndreaAlbrecht főherceg, Apponyi Albert gróf, bajor monarchisták, Bethlen István, frankhamisítás, Genf, Gömbös Gyula, Habsburg Ottó, Horthy-kor, ifj. Andrássy Gyula gróf, királykérdés, legitimizmus, legitmisták, Nemzeti Szövetség, Népszövetség, Philippe Berthelot, Ruprecht koronaherceg, Sárvár, Teleki Pál, Töreky Géza, Windischgrätz Lajos, Zita császárné2 hozzászólás

Előszó. Németország: 1925 augusztusának végén elárasztotta a német és az osztrák sajtót, hogy néhány nappal korábban titkos találkozó zajlott az ausztriai Mondseeban, gróf Otto von Almeida kastélyában, az 1918-ban trónfosztott bajor dinasztia „trónörököse” Rupprecht Wittelsbach koronaherceg és az egykori német birodalom szintén trónvesztett trónvárományosa Wilhelm Hohenzollern porosz királyi és német császári herceg között. A hír szerint megállapodást kötöttek, hogy egymás restaurációs kísérleteit támogatják[1]

Tovább

20. század Horthy-kor

Connaught hercege és Szent István koronája – az angol szabadkőműves nagymester, mint magyar királyjelölt

2017-12-082018-01-08 Bern AndreaAction Francais, Aosta hercege, brit külügyminisztérium, dunamenti konföderáció, Edvard Beneš, IV. Károly, Journal de Genéve, királykérdés, szabadkőművesség, trónfosztás1 Comment

1921. november 3-át írták, amikor második, sikertelen trónvisszaszerzési kísérlete után IV. Károly és felesége, Zita királyné elhagyta háziőrizete helyszínét, a tihanyi apátságot. Egy brit hadihajón, az HMS Glowworm-on brit kíséret alatt leereszkedett a Dunán, hogy Konstantinápolyt érintve Madeirára érkezzen, amit az antant állandó tartózkodási helyéül rendelt élete hátralevő részére.[1] Október 23-án veszítette el a budaörsi csatát, onnantól őrizetben élt. A kisantant országai azonban most is, pont ahogy félévvel korábban a király első visszatérési kísérletekor, értesülvén a közvetlen veszély elhárultáról, megpróbálták annak a látszatát ameddig lehet, fenntartani, hogy szorult helyzetbe, esetleg lemondásra…

Tovább

19. század 1918-1939

Az aostai herceg és magyar királysága – I. felvonás: 1921

2017-11-102017-12-23 Bern Andreaantant, aostai herceg, Bécsi Magyar Újság, Bethlen István, budaörsi csata, Corrierre della Serra, Edvard Beneš, Gazette de Voss, Grazer Tageblatt, Hamburger Nachrichten, Horthy Miklós, IV. Károly, királykérdés, L'Action Frace, L'Écho de Paris, L'Homme Libre, Pall Mall Gazette, sajtótörténet, soproni népszavazás, Thomas Hohler, Wiener Tageblatt0 comment

Aosta – város Észak-Olaszországban, egykor veterán praetoriánusok otthona. Alig-alig kerül szóba neve a hazai történeti irodalomban. Horthy Miklós emlékirataiban egy helyen váratlanul mégis előbukkan. A volt kormányzó keleti fronton repülőbalesetet szenvedett fia, István temetésének leírását egy szövegkörnyezetétől minden szempontból eltérő bekezdéssel zárja. Felidézi, hogy akkoriban külföldön az a hír járta, hogy III. Viktor Emmanuel olasz király magyar királlyá választásáról folynak Budapesttel tárgyalások, mint ahogy korábban, írja ő: „az aostai herceget, a kelet-afrikai olasz hadvezért vették ebből a célból számításba.” „Ezzel kapcsolatban azt a nyilatkozatot teszem” – jelenti ki „hogy ilyen…

Tovább

Forrás Horthy-kor II. Világháború

„a kormányzó utódlásának kérdése a legaktuálisabb problémák közé tartozik” – Német titkosszolgálati jelentés a magyar kormányzóhelyettes-választásról ( forrásközlés)

2017-10-132022-02-18 Bern AndreaHorthy Miklós, Magyarország, Németország, titkosszolgálat1 Comment

1944 – 1945 folyamán, ahogy a szövetséges haderők két irányból közelítettek Németország felé, a Harmadik Birodalom külügyminisztériuma fokozatosan evakuálta irattárát Berlinből a Reich vidéki területeire, s csupán a folyamatban lévő ügyek dokumentációját hagyta a német fővárosban. 1945 tavaszán közvetlenül a harcoló szövetséges alakulatok mögött érkeztek Németországba az angol és az amerikai titkosszolgálatok olyan felderítő egységei, amelyeknek feladata kifejezetten az ellenség politikai iratainak megszerzése volt. Több tonnányi német külügyi dokumentumot foglaltak le, többnyire a Harz hegység Alsó-Szászországi településein és Thüringiában. Az anyagot időlegesen Marburg várában helyezték el, majd 1948-ban Nagy-Britanniába szállították,…

Tovább

Forrás Horthy-kor

„Jézus Mária, a király!” – IV. Károly húsvéti visszatérési kísérlete, 1921. március 26. – 1921. április 5.

2017-07-282021-03-27 Bern AndreaHabsburgok, Horthy Miklós, Horthy-kor, IV. Károly, királypuccs, Teleki Pál2 hozzászólás

1921. február 19-én Edward Lisle Strutt brit alezredes és híres alpinista egy svájci utazása során kalandregénybe illő üzenetett kapott kézhez St Moritz városában, ami arról értesítette, hogy „Másnap valaki fel fogja keresni.” Strutt sejtette, ki állhat az üzenet mögött. Három évvel korábban, 1918-ban ugyanis ő volt az egyik antant által delegált katonatiszt, aki I. Károly osztrák császárt, IV. Károly magyar királyt Ausztriából száműzetése színhelyére, Svájcba kísérte. A konzervatív és royalista tiszt és az uralkodó az utazás során barátságot kötött.

Tovább

Forrás Horthy-kor II. Világháború

A Makarov-levél rejtélye

2017-07-282017-08-05 Bern AndreaBudapest, II. világháború, kiugrási kísérlet1 Comment

1944. október 15-én Horthy Miklós fegyverszüneti proklamációt tett közzé. Széles körben ismert a kiugrási kísérlet napjának története. Máig vitatott azonban, hogy létezett-e egyáltalán az odavezető út legelső kockaköve, egy szovjet ezredesnek tulajdonított, moszkvai tárgyalásokra invitáló üzenet, az úgynevezett „Makarov-levél.” 1944. augusztus 6-án a német „védnökség alatt álló” Szlovákiába érkezett Jevgenyij Fjodorovics Voljanszkij százados, s vezetése alatt a „Szlávok szabadságáért” nevet viselő 2. csehszlovák partizándandár. Októberre az egység már szovjet irányítás alatt működött, az USPD (A Partizánmozgalom Ukrán Törzse) parancsnoksága alatt. Élén a katonai parancsnok mellett egy pártkomisszár is állt, egy ukrán…

Tovább

Forrás Horthy-kor II. Világháború

“A Kormányzó Urat […] elfogni” – Wirth Károly és társai ügye – Nyilas merénylet-terv? Koncepciós per? I.

2017-05-102023-07-06 Bern AndreaHorthy Miklós, Magyarország, merénylet, Nyilaskeresztes Párt0 comment

1940. július utolsó napját írták. Az Atlanti-óceánon, ahogyan nyár eleje óta szinte minden nap, brit és német tengeralattjárók és hadihajók vívták egymással tűzharcaikat. Ezúttal a Jamaica Progress és a Jersey City gőzösöket süllyesztette el a Reich U-99 nevű tengeralattjárója az ír partoktól nem messze. Délen a Luftwaffe Dovert bombázta. Magyarországon kifejezetten hűvös nyár volt, a nyugati országrészeken 20 fokig sem melegedett nappal a levegő. [i] Horthy Miklós kormányzó és felesége Kenderesen nyaralt, feltehetően mély gyászban. Lányuk, a betegeskedő Paulette alig több, mint egy hónapja halt meg. A Budai Várba, a…

Tovább

Forrás II. Világháború

„Mától fogva Magyarország hadiállapotban levőnek tekinti magát Németországgal.” – Egy soha el nem hangzott mondat története

2017-03-192020-10-15 Bern AndreaHorthy Miklós, II. világháború, kiugrási kísérlet, Magyar Királyság3 hozzászólás

1944 szeptember 28-án három tagból álló, vadásztársaságnak álcázott küldöttség érkezett Horthy Miklós kormányzó szóbeli meghatalmazásával Zichy Ladomér gróf birtokán át a magyar-szlovák határra. Faragho Gábor vezérezredes, gróf Teleki Géza (a néhai miniszterelnök fia), és Szent Iványi Domonkos. Egy partizánfiú, Vincent várta, és Jevgenyij Fjodorovics Voljanszkij és Makarov ezredesek szállására kísérte őket. Érdekes módon utóbbit gondolták a partizánosztag parancsnokának, s előbbit a helyettesének. Bőséges vacsorát kaptak, amit vodkával öblítettek le. [i]Szeptember 30-án, vasárnap, a delegáció megérkezett a szovjet fővárosba, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek.

Tovább