20. század Forrás Hidegháború Szocializmus 

A kolorádóbogarak elleni harc az 1950-es években, vagyis „az amerikai imperializmus egy újabb csapása”

Tóth Eszter Zsófia  Gyerekkoromban, mikor apám mesélt este, mindig igaz történeteket mesélt, sokszor a saját gyermek- és ifjúkoráról. Az egyik ilyen történet a kolorádóbogarakról szólt, arról, hogy gimnazistaként menniük kellett a krumpliföldekre, irtani a kolorádóbogarakat, mese nem volt, kötelezően irtani kellett, azt mondták nekik, az amerikai imperializmus újabb támadása a ma már krumplibogárként elhíresült kártevők személyében jelenik meg. Akkoriban, amikor ezt mesélte, fogalmam sem volt, mi az a Colorado, és Amerika is csak az Amerikából jöttem játék révén valami messzi, távoli világ volt, ahová mi sosem jutunk el.

Tovább
20. század Forrás Hidegháború 

Végzetes tesztmerülés; a USS Thresher tragédiája

1963. április 10-én tesztmerülés végrehajtása közben 129 fővel a fedélzetén elsüllyedt az USA haditengerészetének Thresher nevű atomtengeralattjárója. A Thresher volt az első katasztrófát szenvedett atomtengeralattjáró, így az esemény hatalmas sajtóvisszhangot kapott a vasfüggöny mindkét oldalán (alig egy évvel vagyunk a kubai rakétaválság után!). A hajó pusztulásának okairól ma is több elmélet kering, sokan nem fogadják el a hivatalos változatot (lásd később) és évtizedek óta követelik a teljes vizsgálati anyag (forrástól függően 1700 vagy 3600 oldal) nyilvánosságra hozatalát. James Bryant nyugalmazott kapitány (aki a Thresher három testvérhajóján is szolgált, egyen parancsnokként)…

Tovább
Hidegháború Kult 

A cowboy és a lady – Recenzió Reagan és Thatcher – Egy különleges kapcsolat című könyvről.

Franklin D. Roosevelt és Winston Churchill, John F. Kennedy és Harold Macmillan, George W. Bush és Tony Blair – csak néhány név azon huszadik századi angolszász vezetők közül, akik a világ előtt nem egyszer bizonyították az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közötti kapcsolatok „különlegességét”. Azonban sokak szerint még őket is felülmúlja Ronald Reagan és Margaret Thatcher egymáshoz fűződő, konfliktusoktól és ellentétektől mentes viszonya. Csakhogy Richard Aldous idén magyarul is megjelent könyvében pont az a kép rajzolódik ki, hogy ez sokkal inkább mítosz volt, semmint a valóság.

Tovább
20. század Hidegháború 

Kezdet vége: Mekka ostroma II. rész

Az 1979-es esztendő novemberének utolsó napjaiban az umma (muszlim közösség) lélegzetvisszafojtva figyelte, ahogyan a szaúdi vezetés próbálja visszaszerezni az uralmat az iszlám legszentebb városa, Mekka felett. Miközben a világon mindig komoly viták zajlottak a támadók kilétét és az esetleges külső „felbújtókat/támogatókat” illetően, addig a szaúdi fegyveres erők újabb és újabb sikertelen akciót indítottak a Maszdzsid al-Harám (a szent nagymecset) bevételére. Azonban Rijádnak ezzel párhuzamosan egy újabb komoly problémával kellett szembenéznie. 

Tovább
20. század Hidegháború 

Vég kezdete: Mekka ostroma I. rész

 „Várjanak türelemmel… Majd meglátják, mi lesz a szaúdiakkal hat hónappal azután, hogy visszatérünk Iránba”[1] – korántsem ezekkel a megnyugtató szavakkal válaszolt Rúhollah Khomeini[2] egyik tanácsadója, amikor még az ajatolláh hazatérése előtti hetekben interjút készített vele egy libanoni lap. Mindössze három hónapot tévedett: miközben negyven évvel ezelőtt a világ nagy részének figyelmét a teheráni túszdráma és amerikai állampolgárok sorsa kötötte le, addig az ummát (muszlim közösséget) az iszlám legszentebb városában kibontakozó történések sokkolták.

Tovább
20. század Hidegháború Szocializmus 

Megismétlődő szíriai válságok – Szovjet-török szembenállás 1957-ben

A nemzetközi médiát (ismételten) a szíriai eseményekkel, Törökország és az általa támogatott szíriai milíciák kurdok elleni inváziójával, illetve az abból fakadó harcokkal és atrocitásokkal foglalkozó híradások uralják. A cikk megírásakor már a szíriai haderő – miután Damaszkus megállapodott a kurdokkal –  orosz légi fedezet alatt bevonult az egyes észak-szíriai településekre. A legrosszabb félelmek szerint a kialakult helyzet akár Oroszország és Törökország hadserege közötti közvetlen összecsapássá fajulhat. Eme írásnak nem feladata ennek a lehetőségnek a megvizsgálása vagy az esetleges következményeinek felmerése, hanem sokkal inkább arra való rávilágítás, hogy az elmúlt hatvankét…

Tovább
20. század Hidegháború 

Őfelsége árulója – A „feltámadt” angol miniszter, aki Csehszlovákiának kémkedett

John Stonehouse karrierje ötven évvel ezelőtt ezen a napon egy újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett, mivel kinevezték az egyesült brit Postaügyi és Telekommunikációs Minisztérium első miniszterének. Csakhogy nem sokáig élvezhette ezt a posztot, mert olyan információk láttak napvilágot, miszerint a csehszlovák Állambiztonság (Státní bezpečnost/StB) egyik angliai ügynöke. Sőt, nemcsak ez gátolta meg a miniszterelnöki ambícióinak elérésében: a hetvenes évek egyik legnagyobb botránya is Stonehouse nevéhez fűződik.

Tovább
20. század Hidegháború Szocializmus 

„Terjeszteni a forradalom tüzét” – A csehszlovák titkosszolgálat egyik legnagyobb külföldi akciója a hidegháború alatt

A hidegháborús kémtörténelem egyik leghíresebb disszidálására került sor ötven évvel ezelőtt: Josef Frolík, a csehszlovák Állambiztonság (Státní bezpečnost/StB) Nagy-Britanniában dolgozó ügynöke az 1969-es nyári, bulgáriai nyaralása idején a családjával együtt – a CIA segítségével – az Egyesült Államokba menekült. Frolík részletesen beszámolt a keleti blokk titkosszolgálatainak működéséről, kiadta az angol kormányban dolgozó ügynökök és informátorok (például John Stonehouse) neveit, illetve az StB több külföldi akciójáról is említést tett – többek között kitérve a kubai ügynökséggel való „gyümölcsöző” együttműködésre. Habár azzal kapcsolatban nincs információ, hogy ezek között konkrétan említette volna a…

Tovább
Hidegháború Szocializmus 

„Konspirátorból érett politikus” – Így látták a „Bagdadi Mészárost” Magyarországon

Irak máig tartó tragédiája pontosan negyven évvel ezelőtt vette kezdetét: 1979. július 16-án Szaddám Huszein elfoglalta az elnöki széket, miután lemondásra kényszerítette az elődjét, Hasszán al-Bakrt. Vajon miképp vélekedtek erről a hatalomátvételről Magyarországon? Hogyan látták az arab ország jövőjét? Egyáltalán a magyar sajtó és a diplomácia milyen – valós vagy téves – információkkal rendelkezett az új iraki államfővel kapcsolatban? Ezeknek a kérdésnek a megválaszolásához a magyar sajtóban megjelent életrajzi cikkeket és a belső körökben készített politikai portrékat vesszük górcső alá.

Tovább
20. század Hidegháború Szocializmus 

Fegyvercsempészetből megbukott: A „Lidice-affér”

A hetvenhét évvel ezelőtt lerombolt Lidice már a második világháború alatt jelképpé vált: a cseh községről tereket, iskolákat, üzemeket, termelőszövetkezeteket – sőt, Kubában még újszülötteket is – neveztek el. A csehszlovák kommunista vezetés tökéletesen tisztában volt a szimbólum erejével, s igyekezett azt propagandacélokra felhasználni. Ezért korántsem meglepő, hogy a háború után Prága által elsőként megvásárolt tengerjáró a Lidice nevet viselte. Azonban a hajó ahelyett, hogy a „csehszlovák szocializmus dicsőségét” hirdette volna, egy olyan nemzetközi botrányba keveredett, amivel gyakorlatilag gúnyt űzött a névadójából.

Tovább