Forrás Hidegháború Kult Szocializmus 

„Megszoktuk, hogy jogaink nincsenek” – magyarok kazahsztáni szovjet fogságban

„Vegyék tudomásul, a Szovjetuniónak nincs szüksége a maguk munkájára és nem azért hozták ide magukat, hogy dolgozzanak, hanem hogy gyötörjük és halálra sanyargassuk magukat” – ezt a választ kapta a kazahsztáni Dzsezkazgan 39. sz. tábor foglyaiból alakult rabbizottság, miután a lágerparancsnoknak felvetették: mivel annyira legyengültek, hogy nemcsak dolgozni, járni sem tudnak, az eredményes munkavégzésben komoly segítséget jelentene számukra a fejadagok megemelése. A hírhedt munkatáborban raboskodó későbbi református püspök, Gulácsy Lajos a visszaemlékezéseiben olvasható történethez mindössze annyit fűzött hozzá: „Ezek után csak a halál volt kilátásban.”

Tovább
19. század 20. század Forrás Hidegháború II. Világháború 

Híd a Murán – Fejezetek a letenyei Mura-híd történetéből

Domján Dániel Ferenc Magyarország és a délszláv államok (Jugoszlávia) viszonyrendszere történelme során érdekes, hektikusan változó ívet írt le. A Marseille-i merényletben való magyar részvételről már foglalkoztunk részletesebben, ezen kívül azonban számos további esemény terhelte a kapcsolatokat. Jugoszlávia megtámadásában nyújtott 1941-es magyar segítség mai napig viták tárgyát képezi, az 1942-43-as újvidéki razzia, majd az azt követő vérbosszú – a „még hidegebb napok” – pedig mély árkokat ástak a szerb és magyar nép kapcsolatában. A jugoszláv partizánhadseregbe is soroztak be magyarokat, bár legtöbbször sajnos csak golyófogónak.

Tovább
20. század Hidegháború 

Egy fedélzeten az ajatolláhhal – Magyarország és az iráni iszlám forradalom

„Azt hiszem, hogy a sah január 16-i távozása óta a legújabb kori perzsa történelem legfontosabb dátuma 1979. február első napjának 9 óra 30. perce, amikor Khomeini különgépe leszállt Mehrad repülőterén” – jegyezte meg a Népszabadság lapjain megjelent tudósításában Róbert László, aki egyedüliként a keleti blokk újságírói közül hazakísérhette a Franciaországba száműzött síita vallástudóst. Tíz nappal később – a ma pontosan 40. évfordulóját ünneplő – iráni iszlám forradalom győzelme alaposan meglepte a döntéshozókat, az értelmiséget és a médiumokat, Keleten és Nyugaton egyaránt. Ugyanis dacára annak, hogy Khomeini és a síita iszlám központi szerepet…

Tovább
20. század Hidegháború 

Kézikönyv jelent meg a kelet-európai kulturális ellenállás gyűjteményeiről

Huhák Heléna Kötetbe kerültek a kelet-európai kulturális ellenállás gyűjteményei. A COURAGE projekt több mint 600 oldalas kézikönyvében 27 tanulmány 65 szerző tollából 15 egykori szocialista ország ellenkultúrájának történeteiről, de leginkább e történetek fennmaradásának, az archívumok, magán- és közgyűjtemények kialakulásáról ad közelképet.

Tovább
1956 Forrás Hidegháború Kult 

“A délről jövő, nacionalista-revansista veszedelem..” – Recenzió az 1956-os forradalom visszhangja Csehszlovákiában című tanulmánykötetről

A historiográfiában korántsem szokatlan jelenség, hogy egy adott kiemelten fontos témáról vagy korszakról évekig, évtizedekig nem születik egyetlen komolyabb, hosszabb hangvételű, levéltári kutatásokon alapuló történészi munka. Aztán hirtelen, egy évben – egymástól teljesen függetlenül – több tudományos írás jelenik meg. Ugyanez történt Csehszlovákia és az 1956-os magyar forradalom esetében is, amellyel kapcsolatban sokáig csak résztanulmányok álltak rendelkezésre, de a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet köszönhetően nemrég egy tanulmánykötet látott napvilágot.  

Tovább
20. század Forrás Hidegháború Szocializmus 

Dicsőségtábla, faliújság, Samu bácsi. Vizuális tömegmanipuláció a szocializmusban

Huhák Heléna Szemléltető agitáció: a fogalom az 1950-es évek egyik politikai gyakorlatát; a pártállami propaganda képi kódrendszerbe csomagolt formuláit takarja; a kor embere számára pedig mindennapos látványt jelentett. Mi is volt tulajdonképpen a szemléltető agitáció, hol, milyen eszközkészlettel, üzenettel és céllal alkalmazták?

Tovább
Forrás Hidegháború Kult 

A 45-ös hullámhosszon – Recenzió a Menekültek az új hazában című könyvről

Ősszel jelent meg Nyári Gábor munkája a „45-ösök” német és osztrák területen élő igen népes csoportjáról, akiknek a sorsát egészen 1956-ig követi nyomon a szerző. Az adatokban gazdag kötet a magyar történelem egy jól körülhatárolt csoportjáról kíván részletes képet adni, amelynek alapját a szerző summa cum laude minősítéssel megvédett doktori disszertációja adja.

Tovább
20. század Forrás Hidegháború Szocializmus 

Könyvismertető – Borvendég Zsuzsanna: A Cég megnyertjei – a megnyertek cégei.

A szocialista korszak állambiztonsági szervei, illetve titkosszolgálatai napjainkban többnyire belső elhárítási tevékenységük révén ismertek. Hírszerző, ipari kémkedési, illetve a részben ehhez kapcsolódó gazdasági tevékenységükről alig tudunk valamit, ami részben érthető is. Az iratok jelentős része hiányzik – sőt sok esetben semmilyen papír nem készült az akciókról –, vagy még ma is titkosítás alatt áll, az egykori résztvevők felkutatása pedig általában igen komoly nehézségekbe ütközik. Borvendég Zsuzsanna, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója ezek ellenére – vagy éppen ezek miatt – évek óta lelkesen és alaposan tárja fel a téma iratanyagát…

Tovább
20. század Hidegháború 

A latin-amerikai szeptember 11. – A chilei katonai puccs

Nagy Ágnes A latin-amerikai államok közül Chile rendelkezik a legdemokratikusabb hagyományokkal, a hadsereg beavatkozása itt nem volt jellemző. Emiatt keltett világszerte döbbenetet, amikor 45 évvel ezelőtt, 1973. szeptember 11-én Augusto Pinochet Ugarte (1915-2006), a chilei hadsereg parancsnoka magához ragadta a hatalmat, amelyet csak 1990. március 11-én engedett át a demokratikus erőknek.

Tovább
Forrás Hidegháború Kult 

A két Korea történetszemléletének (h)arcai – Recenzió a Korea története könyvről

Napra pontosan hetven éve, hogy a hivatalos észak-koreai propaganda szinte megállás nélkül azt harsogja: „az ország lakosságának nincs mit irigyelnie a világtól,  hiszen az állam megadja mindazt a népének, amire valójában szüksége volt, van és lesz…” 1948. szeptember 9-én Phenjanban bejelentették a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) megszületését, amely válasz volt a déli Koreai Köztársaság pár héttel korábban történt kikiáltására. Azóta talán túlzás nélkül állítható, hogy a mérete, lakosságszáma, fejlettsége és elszigeteltsége ellenére Észak–Korea világunk egyik „leghíresebb” (vagy inkább leghírhedtebb) országává vált. Ezen „jeles” évforduló alkalmából pedig az NTF egy…

Tovább