20. század Hidegháború 

Főkonzulból mindenes: Spányi Mario a második világháború után

A Napi Történelmi Forráson már többször felbukkant Spányi Mario neve, aki 1940-1945 között Magyarország prágai főkonzulátusát vezette. Sorsában osztozott azokkal a Horthy-rendszerhez köthető katonatisztekkel (Spányi a diplomáciai szolgálat előtt a Honvédség tisztje volt) és diplomatákkal, akik ellenezték az 1945 Magyarországon kiépülő politikai rendszert, ezért inkább az emigrációt választották. Spányi még a háború utolsó hónapjaiban Bajorországba települt, és itt próbált új egzisztenciát kiépíteni magának és családjának.

Tovább
20. század Horthy-kor II. Világháború 

Menekülés az alagútban, kerítésmászás és leborotvált bajusz – két magyar miniszterelnök a Budai Várban a német megszállás után

Az 1944. március 19-én végrehajtott Margaréta-tervnek a fő célja volt Magyarország megszállása, amelyet a német haderő gyorsan, és gyakorlatilag ellenállás nélkül végrehajtott. A következő időszakban a kormányzati és a mindennapi életben is számos, gyökeres változás történt. Talán teljesen mellékes, de a Horthy Miklóshoz korábban bejáratos személyek számára sem volt könnyű az időszak, mivel egyes, angolbarátságukról ismert politikusokat, tisztviselőket, üzletembereket tartóztatott le a Gestapo. Így különösen nehéz volt olyanoknak a Budai Várban közlekedni, akik korábban napi szinten ott tartózkodtak.

Tovább
20. század Horthy-kor képes történelem 

A „budaörsi légiháború” – Reptéravató repülőnap

1937. június 20-án adták át a polgári forgalom számára a budaörsi repülőteret, amely a mátyásföldi repülőtér szerepét vette át. Az új nemzetközi légikikötő Európa egyik legkorszerűbb repülőterének számított akkor, így maga a megnyitóünnepség is hasonlóan színvonalas volt. A rendkívül látványos program azonban már magában hordozta a közelgő újabb világégés hangulatát, a civil repülőtér megnyitóján ugyanis német, olasz és osztrák harci repülők mutatták meg, hogy mire képesek háborús körülmények között. Az eseményt most (elsősorban) a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum fotógyűjteményének képei segítségével mutatjuk be az olvasóinknak.

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

„…mi a fenét csináljak vele? Menjek át vele Pestre?” – Horthy utolsó hajója

Közismert, hogy Horthy Miklós, Magyarország utolsó kormányzója 32 évet töltött a Császári és Királyi Haditengerészet kötelékében; részt vett távol-keleti expedícióban, szolgált főleg diplomáciai feladatokat ellátó állomáshajón, az első világháborúban pedig „huszáros” akciói miatt vált ismertté neve, és ő volt a monarchia flottájának utolsó parancsnoka is. A tenger és hajók iránti szeretete élete végéig megmaradt, igazából csak egy vízi járművet nem sikerült megkedvelnie…

Tovább
19. század 1918-1939 

Az aostai herceg és magyar királysága – I. felvonás: 1921

Aosta – város Észak-Olaszországban, egykor veterán praetoriánusok otthona. Alig-alig kerül szóba neve a hazai történeti irodalomban. Horthy Miklós emlékirataiban egy helyen váratlanul mégis előbukkan. A volt kormányzó keleti fronton repülőbalesetet szenvedett fia, István temetésének leírását egy szövegkörnyezetétől minden szempontból eltérő bekezdéssel zárja. Felidézi, hogy akkoriban külföldön az a hír járta, hogy III. Viktor Emmanuel olasz király magyar királlyá választásáról folynak Budapesttel tárgyalások, mint ahogy korábban, írja ő: „az aostai herceget, a kelet-afrikai olasz hadvezért vették ebből a célból számításba.” „Ezzel kapcsolatban azt a nyilatkozatot teszem” – jelenti ki „hogy ilyen…

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború 

„a kormányzó utódlásának kérdése a legaktuálisabb problémák közé tartozik” – Német titkosszolgálati jelentés a magyar kormányzóhelyettes-választásról ( forrásközlés)

1944 – 1945 folyamán, ahogy a szövetséges haderők két irányból közelítettek Németország felé, a Harmadik Birodalom külügyminisztériuma fokozatosan evakuálta irattárát Berlinből a Reich vidéki területeire, s csupán a folyamatban lévő ügyek dokumentációját hagyta a német fővárosban. 1945 tavaszán közvetlenül a harcoló szövetséges alakulatok mögött érkeztek Németországba az angol és az amerikai titkosszolgálatok olyan felderítő egységei, amelyeknek feladata kifejezetten az ellenség politikai iratainak megszerzése volt. Több tonnányi német külügyi dokumentumot foglaltak le, többnyire a Harz hegység Alsó-Szászországi településein és Thüringiában. Az anyagot időlegesen Marburg várában helyezték el, majd 1948-ban Nagy-Britanniába szállították,…

Tovább
19. század Forrás 

Kísértethajó, börtönsziget és az igazi szilveszteri elázás

Horthy Miklós Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceánon II. Legutóbb ott hagytuk abba, hogy a Saida gőzkorvett, fedélzetén Horthy Miklós tengerészzászlóssal Kelet-Ázsiából Ausztrália felé vette az irányt. Bár a kenguruk földje érthetően nem tartozott a császári és királyi hajósok kiemelt célpontjai közé, lobogójuk mégsem számított idegennek. Az első kétfejű sasos zászló alatt hajózó egység, amelyik Ausztráliába látogatott, a Novara volt; külön érdekesség, hogy ugyanígy hívták azt a cirkálót, amelynek parancsnokaként Horthy legnagyobb tengerészsikereit aratta.

Tovább
19. század Forrás 

Kontrázó papagáj és a kétszer is elszalasztott tigrisvadászat

Horthy Miklós Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceánon I. Nyilvánvaló okok miatt Horthy Miklós életének kormányzóként eltöltött időszakáról, és különösen annak utolsó éveiről rengeteg szakmunka és visszaemlékezés jelent meg, ahogy sokan feldolgozták első világháborús tevékenységét is, tengerésztiszti pályafutásának korábbi szakasza azonban kevéssé ismert. Pedig Gáspár Ferenchez, vagy a kannibálokkal is összecsapó társaihoz hasonlóan ő is bevitorlázta a fél világot, és rengeteg kalandban volt része. Ezekből válogatunk néhányat.

Tovább
Forrás Horthy-kor 

„Jézus Mária, a király!” – IV. Károly húsvéti visszatérési kísérlete, 1921. március 26. – 1921. április 5.

1921. február 19-én Edward Lisle Strutt brit alezredes és híres alpinista egy svájci utazása során kalandregénybe illő üzenetett kapott kézhez St Moritz városában, ami arról értesítette, hogy „Másnap valaki fel fogja keresni.” Strutt sejtette, ki állhat az üzenet mögött. Három évvel korábban, 1918-ban ugyanis ő volt az egyik antant által delegált katonatiszt, aki I. Károly osztrák császárt, IV. Károly magyar királyt Ausztriából száműzetése színhelyére, Svájcba kísérte. A konzervatív és royalista tiszt és az uralkodó az utazás során barátságot kötött.

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború 

“A Kormányzó Urat […] elfogni” – Wirth Károly és társai ügye – Nyilas merénylet-terv? Koncepciós per? I.

1940. július utolsó napját írták. Az Atlanti-óceánon, ahogyan nyár eleje óta szinte minden nap, brit és német tengeralattjárók és hadihajók vívták egymással tűzharcaikat. Ezúttal a Jamaica Progress és a Jersey City gőzösöket süllyesztette el a Reich U-99 nevű tengeralattjárója az ír partoktól nem messze. Délen a Luftwaffe Dovert bombázta. Magyarországon kifejezetten hűvös nyár volt, a nyugati országrészeken 20 fokig sem melegedett nappal a levegő. [i] Horthy Miklós kormányzó és felesége Kenderesen nyaralt, feltehetően mély gyászban. Lányuk, a betegeskedő Paulette alig több, mint egy hónapja halt meg.  A  Budai Várba, a…

Tovább