200 évnyi magyar történelem egy épületbe sűrítve

Magyarország történetének kétségkívül egyik legösszetettebb fejezete az elmúlt bő 150-200 év. Ha a politikai, gazdasági, társadalmi változások elbeszélését össze akarjuk sűríteni egyetlen földrajzi helyre, talán keresve sem találnánk jobb lehetőséget, mintha a budapesti Szabadság téren álló Adria-palota kapcsán bocsátkoznánk bele az elbeszélésbe. Zsigmond Gábor történészként, Tiborcz István pedig nagybefektetőként és szerzőtársként ugyanezt ismerhette fel, amikor a „Hazának használj” – Az Adria palota története c. könyvet megírta, a következő bekezdésekben ezt a könyvet fogom méltatni.

A kötet legnagyobb érdemei közé tartozik, hogy nyelvezete közérthető, de nem elnagyolt, tárgyalásmódja pedig egyszerre teszi lehetővé a történelemmel amúgy hivatásszerűen nem foglalkozók számára a befogadást úgy, hogy a tágabb történeti ismeretekkel rendelkezők számára is számos új információt nyújt. Ha nem ismerném Zsigmond Gábor munkásságát, akkor azt írhatnám, hogy remek olvasószerkesztőkkel dolgozik együtt, mert rosszul fogalmazott mondattal nem igazán találkozni, de az igazság ennél összetettebb. A kézirat ismeretében bizton állíthatom, hogy az évtizedes kutatói és szerzői munka meglátszik szerzői rutinján és így mondatain is. (Ez azonban semmit sem von le abból a munkából, amit a korrektor tett az asztalra, ugyanis Macskássy Zsuzsa, akivel jelen sorok szerzőjének is volt szerencséje együtt dolgozni, itt is kiváló munkát végzett.) Zsigmond Gábor gyakorlottsága egyébiránt azon is tetten érhető, hogy a magyar tengeri kereskedelemmel vagy Fiumével kapcsolatban nem az első kötetét jegyzi, de a témában kapcsolódó tanulmányainak száma is rávilágít arra, hogy tudományos munkásságának fontos eleme a magyar hajózás ezen korszakának kutatása és tudományos tárgyalása.

Ami a kötet befogadása kapcsán előny, az egyszerre hátrány is, ugyanis azért a célért, hogy olvasmányos, gördülékeny legyen az olvasás, a tudományos jegyzeteket a szerzők elhagyták, egy irodalom és forráslista ad segítségét annak, aki a témában mélyebben szeretne elmélyedni.  Szerencsére a felhasznált vizuális források viszont tétel szerint beazonosíthatóak és nyomon követhetőek. Ennek a legnagyobb „nyertesei” feltehetően a közgyűjtemények, amelyek így a kötetben kapott hivatkozások révén újabb és újabb kutatókat vonzhatnak. Az a megtiszteltetés ért, hogy a kötet szerkesztésbe magam is kaptam egy viszonylag kis szerepet, a fotóanyag válogatásánál segítettem be, s így a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum archívumából is több olyan fénykép került be, amely az épület nem viharoktól mentes történetét vizuálisan is keretbe tudja foglalni.

De mi az az az Adria-palota? A magyar állam bábáskodása mellett létrejövő, a magyar tengeri kereskedelem (egyik) zászlóshajójának, az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság budapesti székháza. Ami miatt azonban az épület bemutatása túlmutat részvénytársaság anyagi lehetőségei szerint felépített (nem is akármilyen minőségben!) és üzemeltetett épület történetének felvázolásán, szolgálja az az okot, ami miatt összekötöttem az épület történetét az elmúlt 200 magyar történetével. A szerzők ugyanis röviden felvázolják, hogy a magyar tengeri hajózás hogyan fejlődött és jutott el arra a pontra, hogy az Adria Rt. létrejöjjön – ami nélkül, mint kiderült, aligha lehetett volna Fiume olyan jelentős kikötőváros, mint amilyen Trieszt vagy Póla mellett végül lett. Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása, majd a délszláv állam megalakulása még ha nem is eredményezte azt, hogy magyar cégek ne működtethetnének kereskedelmi flottát, azt azonban láthatjuk, hogy az Adria Rt. lehetőségei olyannyira ellehetetlenültek, hogy a Szabadság téri palota (melynek történetének bemutatásával sem maradnak a szerzők adósok) fénykora egészen biztosan lezárult azzal, hogy 1918-ban Magyarország elvesztette egyetlen tengeri kikötőjét. A kötet azonban itt nem állt meg, szó esik benne a különböző bérlőkről. Nagy érdeme a kötetnek, hogy a szerzők utánajártak az egykori bérlőknek, a különböző korabeli újságokban rögzített történetek segítségével mesélnek anyagi, politikai helyzetükről, szerepükről, de a korabeli „bulvár” szemüvegén keresztül a fény vetül a csetlésekre-botlásokra, bűntényekre is. Ami miatt (itt) sem maradhatok objektív, hogy egyik ükapám, Márkus Lajos ezredes sem maradt ki a felsorolásból és egy bekezdés erejéig bemutatásra került életpályája és annak összefonódása az Adria-palotával.

A második világháború közeledő árnya miatt a Szabadság téri légoltalmi gyakorlatok, az ostrom, a háború utáni újrakezdés és az állampárti, államszocialista rendszer „bérlői” is a vizsgálat fókuszába kerültek. A Partizán Szövetség és az Express utazási iroda nekem – életkoromból eredendően – már csak történeti érdekesség, de világosan él az emlékeimben, ahogy az 1990-es években nagyapám fogászatra vitt az akkor általam még nem ismert, egykor szebb napokat megélt, de akkori állapotában is fenséges épületbe. A felújítás a kopott eleganciát ugyan eltünteti és ezzel az elmúlt 70 év egy darabja is eltűnik, de a műemléki restaurálás többet ér a romkocsmák világát megidéző nosztalgia-faktornál. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk azonban, hogy ez a kopottas, az évtizedek hegeit magán hordozó elegancia sem tűnik el teljesen, a kötet ugyanis Sebestyén László 2020 májusában kitűnő minőségű felvételeket készített az épületről, amely felvételek közül többet közölt a kötet és ezek közül válogatok én is ajánlómban.

Fontosnak tartom végezetül megemlíteni, hogy a kötet elsősorban egy komoly tudományos eredményeket felhasználó, de szerkezete miatt mégiscsak ismeretterjesztő mű. Ebben a műfajban azonban a kötet mindenképpen magas szakmai standardok szerint készült! Aki a kötetet a kezébe veszi, minden ízében alapos munkát olvashat.

Zsigmond Gábor – Tiborcz István
Hazának Használj! – Az Adria Palota története
BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt, 2021
ISBN: 9786150115047
Keménytáblás kötés
232 oldal
Teljes ára: 8900 Ft

A  cikkben szereplő összes fénykép Sebestyén László munkája, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, TEMGY 2020.12.1.

Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.