Forrás Hidegháború 

Bazi nagy görög mentőcsomag; Marshall harvardi beszédétől a korinthoszi csatornáig

Baranyi Tamás Péter 70 évvel ezelőtt indult útjára minden idők legnagyobb amerikai mentőcsomagja, a Marshall-terv. Görögország egy kicsit mindig a tönk szélén állt, de a világháború és a polgárháború után tényleg nem látszott a fény az alagút végén. 1947-ben Nagy-Britannia jelezte az USA-nak, hogy nem tudják tovább finanszírozni az országot. Amerika először a Truman-elv, majd a Marshall-terv keretében próbált meg életet lehelni a görög gazdaságba. Ennek sokan örültek, sokan pedig panaszkodtak – ez 2008 és 2015 után aligha meglepő. A harvardi beszéd 70. évfordulóján forrásokat közlünk a Marshall-terv egyik legfontosabb…

Tovább
Forrás Hidegháború II. Világháború 

Smárolni demokratikus – Japán amerikanizálása 1945 után

Baranyi Tamás Péter Május 23. Japánban egy nálunk kevéssé ismert ünnep: a csók napja, amikor fiatal párok tömegei ünnepelnek csókolózással, igaz, néhányuk csak egy üvegfelületen át. Hogy mindez hogyan alakult ki, és főleg, hogy miként lett Japán a világ egyik legzárkózottabb, a hangsúlyt a katonai erényekre fektető nemzetből Ázsia legbékésebb és legnyugatiasabb társadalma? Természetesen ennek is a hidegháborúhoz, és a szigetország amerikai megszállásához van köze. Különös fegyverletételtől ajánlott csókolózásig és „demokratikus fürdőruháig” – Amerika Japánban.

Tovább
Forrás Hidegháború II. Világháború 

Az elbai kézfogástól a berlini kettős gyilkosságig

Baranyi Tamás Péter A hidegháború eredetéről szóló historiográfiai vita évtizedekre nyúlik vissza. Lényegében nehezen érthető ugyanis, hogy nagyobb ellenséges gesztusok és indulatok nélkül hogyan válhatott az 1945 májusában még szívélyes szovjet–amerikai viszony nyílt ellenségeskedéssé legkésőbb egy éven belül. Az egymással szemben felsorolt okok és időpontok között könyv terjedelmű okfejtés nélkül nem lehet igazságot tenni – viszont megállapíthatjuk azt, hogy egy kicsit mindegyik ok közrejátszott. Ennek az írásnak a célja nem is az okok vizsgálata, hanem az, hogy bemutassuk, hogyan látszott „alulnézetből”, a Németországban állomásozó amerikai katonák szemszögéből az egyre haragosabb…

Tovább
Forrás 

Teddy Roosevelt nagy botja

Theodore Roosevelt-el legutóbb, mint a Rough Riders egyik parancsnokával találkozhattunk, visszatérőben a győztes spanyol-amerikai háborúból. A Monroe-elv elkötelezett alkalmazója néhány évvel később, elnökként sem változtatott nézetein, sőt! Roosevelt elnöksége alatt lett az Egyesült Államok egyértelműen világpolitikai tényező, amely immáron (az ő szemszögükből nézve) tengeren túli területekkel is bírt, amelyeket megvédeni sem restellt volna. Ez utóbbival azonban súlyos gondok akadtak, ugyanis az USA a lelkes patriotizmussal ellentétben híján volt nyílt tengeren is használható csatahajóknak.

Tovább
Forrás Hidegháború 

„Turn on, tune in, drop out”, avagy a szeretet nyara

Zrufkó Réka A hatvanas évek első felében egyre elterjedtebbé vált az amerikai ifjúság egy bizonyos rétegére vonatkozó hippi elnevezés. A kifejezés akkor vált igazán közismertté, mikor a Ramparts folyóirat 1967 márciusi számában cikket jelentetett meg A hippik társadalomtörténete címmel. Elsősorban az Egyesült Államok nyugati részén alakultak ki hippiközösségek, a hatvanas évek második felére legjelentősebb központjukká San Francisco egyik negyede, Haight-Ashbury vált.

Tovább
19. század Forrás 

Az Egyesült Államok beavatkozik Kubában; a Teller- és a Platt-cikkely

A XX. század folyamán az Egyesült Államok sokszor tekintett saját hátsó udvaraként Latin-Amerikára, a latin-amerikaiak pedig gyakran gondoltak úgy Észak-Amerikára, mint az őket elnyomó és megnyomorító kolosszusra. Ennek a nem túl kiegyenlített viszonynak a gyökerei nagyjából a XIX. század végére nyúlnak vissza, és szoros kapcsolatban vannak a Kuba és az Egyesült Államok XIX. század végi viszonyával is.

Tovább
Forrás II. Világháború 

Egy szerencsés (el)tévedés, avagy görbebottal a golyózáporba

„Hát akkor innen kezdjük a háborút” – hangzott el Theodore Roosevelt dandártábornok, az amerikai 4. gyaloghadosztály parancsnokhelyettesének azóta legendássá vált kijelentése 1944. június 6-án reggel a normandiai parton, miután rádöbbent, hogy a flotta rossz helyen tette ki ezredét. Akiknek ismerősen cseng a név, nem tévednek, a tábornok ugyanis Theodore Roosevelt egykori amerikai elnök elsőszülött fia és az akkor hivatalban levő – többek között az ifjú Fidel Castroval is levelező – elnök, Franklin D. Roosevelt közeli rokona volt.

Tovább
Forrás II. Világháború 

„Békeidők” háborús áldozatai – a USS Reuben James megtorpedózása

Az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan 1941. december 7-én, a Pearl Harbor-i támadás után lépett be a második világháborúba. Kevéssé ismert, hogy amerikai tengerészeti és légi egységek gyakorlatilag a háború kitörése utáni hetekben már bekapcsolódtak a hadműveletekbe: a Nagy-Britanniába tartó, és német tengeralattjárók által fenyegetett konvojokat Izlandig amerikai hajók (is) kísérték, amelyek több esetben kerültek harcérintkezésbe német tengeralattjárókkal. Az Egyesült Államok őrjárataival hivatalosan az Atlanti-óceán semlegességét biztosította (Neutrality Patrol), ugyanakkor hajóik jelenléte egyértelműen a briteknek kedvezett.

Tovább
19. század Forrás 

Gróf Széchenyi István meg nem valósult álma: utazás az Egyesült Államokba

Horváth Péter Az 1809-1825 közötti időszak Széchenyi életében a katona- és vándoréveket egyaránt jelentette. A napóleoni háborúkban kiválóan helytállt és huszárkapitányi rangot szerzett. A hadjáratok után Széchenyi válaszút elé érkezett, vagy folytatja a katonai pályát vagy egy teljesen más területen próbálja ki magát. A belső bizonytalanság, a világ megismerésének vágya és az arisztokrata nagyvilági élet egyaránt vándorlásra sarkallta őt. Immár saját kedvtelésére utazásokat tervezett. Életének ezen szakaszában sok országot felkeresett. Számára a legnagyobb hatással egyértelműen Nagy-Britannia, azon belül Anglia volt. Kevésbé ismert viszont, hogy a kötelességtudó és nagy tudásszomjjal rendelkező…

Tovább
Forrás 

A Monroe-elv a gyakorlatban: Roosevelt’s Rough Riders

A XIX. század utolsó éveiben az Egyesült Államok, mint ébredező nagyhatalom Csendes-óceáni, karibi és közép-amerikai érdekeltségei miatt egyre komolyabb konfliktusba került az utolsó gyarmati területeit kétségbeesetten féltő Spanyolországgal. 1898 tavaszán Washington szerint elérkezett az idő arra, hogy gyakorlatba ültessék át a Monroe-elvet. A legfontosabb spanyol gyarmaton, Kubában ekkor már elég komoly függetlenségi mozgalom bontakozott ki, amely innentől kezdve élvezhette a nagy szomszéd támogatását is. Bár a lelkesedés hatalmas volt, az USA ekkor haditengerészetén kívül nem rendelkezett ütőképes haderővel, így azt gyorsan, önkéntesekből kellett toborozni, illetve kiegészíteni. Itt került képbe Theodore…

Tovább