1956 20. század Kult Szocializmus 

Biszku Béla, a Kádár-rendszer kemény ökle.

Biszku Béla neve sokaknak minden bizonnyal ismerősnek hangozhat. Az egykori kommunista belügyminiszter hat évvel ezelőtt bekövetkezett hála, s azt megelőzően az ellene irányuló per sokáig a lapok hasábjain tartotta miközben egykori elvtársai közül, Kádár Jánoson kívül sokakra talán már a legtöbben nem is emlékeznek. Ki volt ő? Mi volt a szerepe az 1945 utáni magyar történelemben, s mi tudunk róla azokból az időkből, amikor nem volt közfunkciót ellátó személy? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Krahulcsán Zsolt idén megjelent kötetében. Krahulcsán Zsolt 2022 nyara óta kapható kötete sok tekintetben újdonság,…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

+18!!! „Amíg a tettesek nevét nem közölhetik” – Szocialista szemérem a sajtóban egy család meggyilkolása után

Dulai Péter „Rozsi János Paprika utcai lakost és családját ismeretlen tettes megölte. A rendőrség a nyomozást folytatja.” A Kádár-korszakból három olyan többrendbeli emberölés került be a hazai kriminalisztika történetébe, amikor egy egész családdal végeztek. Figyelemreméltó, hogy ez a három kiemelt tárgyi súlyú bűncselekmény viszonylag rövid idő, mindössze öt év leforgása alatt történt. [1] A szegedi Paprika utcában 1961. április 25-én elkövetett ötösgyilkosság a szakmai kihívások mellett a kirívóan brutális módszer miatt okozta a legnagyobb fejtörést a rendőrségnek. Hogyan kell kommunikálni egy ilyen esetet a közvélemény felé egy olyan országban, ahol…

Tovább
Forrás kora újkor 

A farkasín-vetés mint a tolvaj felkutatását szolgáló mágikus eljárás a magyarországi boszorkányperekben

Kocsis Annamária A magyarországi boszorkányperek között számos olyan eset fordult elő, ahol a boszorkányság vádja mellett egyéb más bűntettek is felmerültek. Többek között ilyen volt a vagyon elleni bűncselekmény, melyről beszámoltak a sértettek, és a további kihallgatott tanúk szintén megerősítették ezeket vallomásaikban. Számos vallatási jegyzőkönyv tanúskodik arról, hogy a rablást, lopást vagy egyéb bűncselekményt elkövetők különböző mágikus eszközöket használtak, praktikákat alkalmaztak annak érdekében, hogy elkerüljék a börtönbe jutást, a bírósági eljárást, illetve elősegítsék a börtönből való szabadulást.

Tovább
20. század Kult 

A magyar hajózás és palotája. Könyvajánló

A 2020-2021-es járványvédelmi intézkedések, így a lezárások egyik kedvező hatása – a sok negatív mellett – hogy sok tudósnak lehetősége nyílt hosszabb művek összegzésére, megírására. Zsigmond Gábor az utóbbi másfél-két évben keletkezett munkái közül többet is volt lehetőségem elolvasni, s itt, a Napi Történelmi Forrás hasábjain bemutatni. (Adria palotáról szóló kötet, a fiumei magyar kereskedelmi hajózásról szóló) A 2022-es év végének egy jelentős gazdaság-, és közlekedéstörténeti újdonságát  voltam olyan szerencsés, hogy elolvashattam még a hivatalos megjelenés előtt. A kötet méltó folytatása az Adria palotáról szóló, szintén kétszerzős munkának, így örömmel…

Tovább
19. század Forrás 

„az Egyesült Államok és Japán egymással barátságban éljen” – Japán elzárkózásának vége

1853-ban egy amerikai hajóraj érkezett Japán partjaihoz. Milyen kérései voltak az elnöknek? Milyen módszerrel tárgyalt az amerikai parancsnok? És mi köze Okinava szigetének Pozsonyhoz? A 17. század elején Japán úgy döntött, elzárkózik a Nyugat elől, csak egy „kiskaput” hagyott, ugyanis a hollandok fenntarthattak egy kereskedőtelepet Nagaszaki mellett egy szigeten. Az amerikaiak az 1840-es évek végén (Mexikó legyőzésével) elérték a Csendes-óceánt és megnyílt előttük az út a Távol-Keletre. Ez a lehetőség mellett logisztikai problémát is tartogatott (hol állhatnak meg útközben feltölteni a készleteiket), emiatt lett volna fontos egy szerződés Japánnal. 1852…

Tovább
20. század Forrás Kult 

KÖNYVISMERTETŐ; Az elmondhatatlan apa(i)szeretet könyve – Tóth Eszter Zsófia: Apa-történetek

Topor István Tóth Eszter Zsófia történészt, társadalomkutatót nem kell bemutatni a Napi Történelmi Forrás olvasóinak, hiszen a portál állandó szerzője és számtalan írása jelent meg honlapunkon. Eddig tizenöt kötetet jegyez. Írt könyvet többek között a rendszerváltozás utáni első magyar miniszterelnökről, Antall Józsefről. 1956-os hősökről (Csömöri hősök). A nők Kádár-kori helyzetének két könyvet is szentelt: Kádár leányai – Nők a szocializmusban és Puszi Kádár Jánosnak címmel. Két szerzőtársával, Bajzáth Sándorral és Rácz Józseffel vizsgálta a szocializmus kori magyarországi kábítószerezés történetét (Repülök a gyógyszerrel). Murai Andrással két könyvet jelentettek meg: Szex és…

Tovább
20. század Kult 

„Keményen, határozottan, nincs izé!” – az „…és Mészöly Kálmán a kapitány” című dokumentumfilm sajtóvisszhangja a televíziós sugárzást követően

1982. április 15-én 21:40-kor a Magyar Televízió egyes adása egy mai napig ismert, sőt sokat idézett dokumentumfilmet sugárzott. László György „…és Mészöly Kálmán a kapitány” – Történetek a kispadról című dokumentumfilmje a magyar válogatott világbajnoki kvalifikációja szempontjából kulcsfontosságú Norvégia elleni mérkőzést követte végig a pálya széléről, a szövetségi kapitány szemszögéből. A film nem maradt visszhang nélkül: elsősorban Mészöly Kálmán nem kifejezetten szofisztikált beszéde miatt foglalkozott vele a sajtó.

Tovább
Forrás Középkor 

„Mindenki mást felülmúltam” – egy reneszánsz művész önéletrajza

Művész önéletrajza az ókorból (tudtommal) nem maradt ránk, ezt a műfajt a reneszánsz szülte. Milyen művészi elvek alapján dolgozott az első ismert szerző? Hogyan vélekedett az önéletrajz műfajáról? Mit tekintett élete fő művének? És mi történt, amikor egy talán még nála is öntudatosabb művésszel kellett együtt dolgoznia? Az első önéletrajz szerzője, Lorenzo Ghiberti 1378-ban született Firenzében. Az életét egy háromkötetesre tervezett könyv egyik fejezetében írta meg az 1440-es évek végén (a halála miatt csak két kötet készült el, a másodikban van az önéletrajz). A könyvet Vasari is olvasta és felhasználta…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Mindszenty József és Ludas Matyi

Sz. Nagy Gábor Mindszenty József (1892–1975) hercegprímás személye az 1945–1949 közötti időszakban igen intenzíven jelent meg a korszak baloldali (kommunista és szociáldemokrata) politikai sajtótermékeiben. Megválasztása után, ha nem is jóindulat, de egyfajta „majd meglátjuk” típusú várakozás volt megfigyelhető. Azonban mindez nem tartott túl sokáig: 1945 végén már megindultak a baloldali sajtó támadásai. Írásomban a politikai lapok mellett igen fontos szerepet játszó Ludas Matyi című „szatirikus hetilap”-ban megjelent írásokat veszem górcső alá.

Tovább
19. század 20. század Forrás 

Az utcanevek politikai szerepe

László Andor Napjainkban lépten-nyomon hallhatunk utcák, terek politikai célú átnevezéséről. Az orosz-ukrán háború kitörése óta Európa-szerte Skóciától a balti államokig, Franciaországtól Lengyelországig neveznek el köztereket a megtámadott országgal való szolidaritás jegyében. Egy több mint 7000 lakosú spanyol falu két hétre egyenesen a nevét változtatta Ukrajnára (emellett 16 utcát kereszteltek át).[1] Időnként az orosz politikusok provokálása érdekében egy-egy város orosz nagykövetségeinek, konzulátusainak utcáit nevezték át (például Albániában, Csehországban, Izlandon, Kanadában, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Norvégiában, Svédországban).[2] Válaszként Moszkvában az amerikai nagykövetség utcáját keresztelték el a Donyecki Népköztársaságról.[3] Az is megtörtént, hogy Odesszában…

Tovább