A Delta tévéműsor

Tóth Eszter Zsófia

A Delta tévéműsor főcímzenéje sokunknak ismerős, akárcsak az űrbeli háttérzene és a hóban menetelő emberek. A tudományos tévéműsor nemzedékek emlékezetének része. Volt, aki félt a Delta főcímzenéje alatt gyerekként, bár akkoriban thriller nem volt sem moziban, sem a tévében, így ez a félelem inkább hidegháborús félelem lehetett. A két világrendszer, a keleti és nyugati szembenállása, a vasfüggöny, a világ kettéosztottsága ott volt az emberek mindennapjaiban.

A cikk a Napi Történelmi Forrás és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében készült

És nemcsak akkor, ha a békés egymás mellett élés című tételt húzták tudományos szocializmus vizsgán, hanem akkor is, ha nyugatra szerettek volna utazni és útlevelükbe a „kiutazása közérdeket sért” bejegyzést” kapták. A Delta műsor elválaszthatatlan Kudlik Júlia műsorvezetőtől. (ma már kevesen tudják, de az első műsorvezető az 1970-ben elhunyt Lénárd Judit volt.)

A főcímben szerepelt egyébként a Vezúv kitörésének látványa is, egy deltaszárnyú repülőgép, légifelvétel a Himalájáról. A szánhúzó emberek képe a Scott of the Antartic című, 1948-as filmből való. Írásomban a Delta sajtójából válogatok. A 30 perces Delta első adása 1964-ban volt. 1969-ben egy műsort 3.4 millióan néztek. Várhelyi Tamás főszerkesztő szerint azért volt nagyon népszerű a műsor, mert a tudományos forradalom vívmányai érdekelték az embereket, amelyeket a műsor közérthető formában osztott meg a nézőkkel. A műsor célja nem a tanítás, hanem az információátadás volt.1 Milyen témák szerepeltek? Például egy traktorra szerelhető szerkezetet mutattak be, amellyel az árvízvédelmi gátakat is lehetett gépi úton kaszálni, de szó esett a porcelángyártás korszerűsítéséről is. Tallózzunk az 1966-os év adásaiból!

Uchino Ura kis Japán falu. Újabban azonban a tudományos érdeklődés központjába került. Itt épült fel az az űrhajókilövő állomás, ahonnan az első japán mesterséges holdat kívánják földkörüli pályára bocsátani. Az alig 50 cm átmérőjű mesterséges holdat egy 22 méter hosszú, négy lépcsős, MU típusú rakéta viszi majd a magasba s a tervek sikeres végrehajtása után Japán lesi a negyedik állam az űrkutató országok között.”

„ÚJ SZOVJET TAXI. Szovjet mérnökök olyan taxit terveztek, amely nemcsak személy-, hanem nagyobb terjedelmű csomagok szállítására is alkalmas. A modem formájú, tolóajtós autó több nemzetközi kiállításon komoly elismerést aratott.”

„ELEKTRONIKUS BORJÚ. Ahhoz, hogy egy vad tehéncsordából ki lehessen szakítani egy-egy borjút, a tehenészlegény és lovának együttes munkájára van szükség. Ennek megtanulása komoly munkát igényel, amit eddig valóságos csordák mellett lehetett gyakorolni, nem mindig veszély nélkül. Egy kanadai mérnök konstruálta a 3. képen látható elektronikus borjút. A mesterséges állat, a beépített szervomotorok és rádióvevő segítségével képes utánozni a vad borjú minden mozdulatát. A műanyagból készült modell elektronikáját akkumulátorok táplálják, irányítását pedig egy kis rádióadó végzi. A berendezés tervezője reméli, hogy ez a kibernetikus gép-ember kapcsolatot utánzó berendezés segítségével gyorsabb és veszélytelenebb lesz a tehenészlegények kiképzése.”2

Rendeztek úgynevezett Deltaa-nkétot is, vagyis néző-alkotó találkozót, többek között Pápán, a textilgyári kultúrházban. Itt Kudlik Júlia hangsúlyozta, hogy a találmányok, felfedezések akkor hasznosak, ha az emberért és nem az ember ellen hasznosítják őket.3  Előfordult olyan is, hogy pszichológiai vizsgálatok alanyának a Delta című műsorból választottak embereket: az volt a feladatuk az 1968. augusztus 4-i adás nézőinek, hogy ha szokatlant látnak a műsorban, jegyezzék fel és küldjék be a műsor címére. Négyszer játszották be a szünet feliratot és a kisorsolandó ajándékokat: egy kerámia vázát, madarat és egy kislexikont.4

Dr. Juhász Árpád geológus a Delta egyik adásában (Rádió és Televízió Újság/FORTEPAN, 56341)

Kudlik Júlia a Hét újságírójának mesélte el azt a történetet, hogy egy idős nénit a Delta műsor győzött meg arról, hogy alá merje vetni magát egy pacemaker műtétnek.5 Egy 2014-es visszatekintés szerint a műsor a görög ABC negyedik betűjéről kapta a címét és 1976-tól volt színes az adás. Eredeti formájában 1996-ig nézhették a nézők.6

A cikk ötletét köszönöm Fabricius Gábornak!


Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.


Jegyzetek, felhasznált források:

1 Film Színház Muzsika, 1969. február 25. 38. o.

2 Természettudományi Közlöny, 1966. szeptember 42. o.

3 Napló, 1971. március 3. 5. o.

4 Magyar Pszichológiai Szemle, 1969. 2. 200. o.

5 A Hét, 1974. augusztus 23. 6. o.

6 Népszabadság, 2014. január 31. 16. o.

A nyitóképen Kudlik Júlia a Delta című műsor stúdiójában, 1970. (Rádió és Televízió Újság/FORTEPAN, 56546)

Facebook Kommentek