Egy nemesi udvarház tündöklése és bukása – Szilassy-család pándi kúriája
Topor István
Pánd a Cserhát délkeleti nyúlványának végén, erdős dombvidék völgyében helyezkedik el. A település neve először egy 1275-ben kelt oklevélben fordul elő. 1453-ban Szilassy Fábián fia, György és rokona Vince, váci püspök a török elleni vitéz magatartásukért V. László királytól érdemeik jutalmazására megkapták Alberti, Tete, Pánd és Pilis birtokokban lévő királyi jogokat.[1] György fia pedig Mátyás királytól Losoncz-Tugárt. Ezzel veszi kezdetét a Szilassyak és Pánd több, mint négy évszázados kapcsolata.
A török időkben a falu földesurai a biztonságosabb északi részre vonultak vissza. A Losonc melletti Tugárra helyezték át központjukat. Pánd is kétfelé adózott. Fizetett a vármegyének és a töröknek is. Meglehetősen szegény település. Az 1552. évi vármegyei adólajstromban 4 porta után adózott, portánként 75 dénárral. A megye települései közül csak két kisebb volt nála.
1562. január 3-án egy Prágában kelt oklevélben I. Ferdinánd király Szilassy Györgyöt érdemei elismerése mellett megerősítette az őseik által bírt birtokban. A tíz felsorolt birtok között megemlítik Pándot, Pilist és a Nógrád megyei Tugárt.
A Szilassyak a reformáció magyarországi megjelenését követően hamar áttértek a helvét hitvallásra. Jobbágyaik követték uruk vallását, így elmondható, hogy a falu ősi református település. A török kiűzését követően a község temploma súlyosan megrongálódott. A romladozó és majdnem veszedelmet hozó öregtemplomot megjavítani nem lehetett, így új templomot kellett emelni. A Szilassyak vették kezükbe az építés szervezését. Szilassy János 1775. szeptember 20-án egy névről nem ismert, de jó udvari kapcsolatokkal rendelkező támogatójának segítségért kérte a templomépítési engedély megszerzésében. Az engedélyt megadták. 1777-ben elkészült az új templom tervrajza, majd két évvel később, 1779. szeptember 7-én ünnepélyesen letették az új templom alapkövét. Az alapkőben elhelyezett latin nyelvű irat magyar nyelven így hangzik:
Az Úr 1779. esztendeje szeptember 7-én Mária Terézia legfelségesebb királyné legkegyelmesebb akaratából a pándi helvét hitvallásúaknak engedélyezett templom alapját lerakták tekintetes és nemzetes tugári Szilassy László Úr és nemzetes tugári Szilassy János Úr vérszerinti testvérek, még nagyon szeretett édesanyjuknak, a tekintetes és nemzetes Egri Zsuzsánna Úrasszonynak, a legkiválóbb nőnek életében, segíttetve ebben a munkában az ugyanezen egyház tagjától, tekintetes és nemzetes bizáki Puky Lászlótól és feleségétől, tekintetes és nemzetes Szilassy Zsuzsánna Úrasszony kávai földesúrtól, részvételével a földesuraknak is, mint tekintetes és nemzetes Gyürky Pál Úr, nemzetes Szilassy György Úr, az egyház lelkésze Budai Török János, jelen lévén tudós Szalai György gyömrői református lelkész Úr, azután a jeles férfiú, Ujvári István monori református lelkész Úr, továbbá a jeles és tudós férfiú, Szőke Ferenc, a gombai református egyház lelkésze, Váradi Pál tanító.[2]
A legnagyobb részt az építkezés költségeiből is Szilassy János vállalta. Az építés 1784-re fejeződött be. Augusztusban történt a szentelés. A Szilassy család egyik legkiválóbb tagja Szilassy József volt. Ő 1755-ben született. Iskoláit Losoncon, Pozsonyban és Sárospatakon végezte. 1778-ban Pesten ügyvédi vizsgát tett. Közéleti szereplését Nógrád megyében kezdte. 1795 december 30-án a király tiszteletbeli táblai tanácsossá nevezte ki. 1810-től tagja volt a hétszemélyes bíróságnak. 1835 november 12-én megválasztották koronaőrré. 1835 december 5-én titkos tanácsossá nevezte ki a király.
Háromszor nősült (1. felesége Mocsáry Borbála, 2. felesége Dessewffy Teréz, 3. felesége Inczédy Katalin). Gyermekekkel Inczédy Katalin ajándékozta meg
A pándi ősi udvarház kibővítése is az ő nevéhez fűződött. Kiváló gazda volt. Nagy gondot fordított jószágállományára. Két pozsonyi kertépítővel: Kunze Józseffel és Wimmer Józseffel állandó levelezésben állt. Gyümölcsöskertjében vagy ötvenféle almát, huszonhárom féle körtét termeltek, a külső kertben 1000 darab olaszországi szőlőfajtát ültettek el.
Miután elhunyt, 1836 szeptember 18-án a losonci evangélikus templomban tartottak gyászünnepet felette.
Pándi kastélyában gyakran hét országra szóló dínomdánomokat csaptak. Sok jeles vendég megfordult falai között. Így vendégeskedett náluk többek között Ürményi József[3] országbíró, gróf Festetich György[4], a Georgikon megalapítója, Grassalkovich Antal[5] főispán, Fáy András[6] politikus, költő.
A templomépítő Szilassy János unokája, László is a pándi birtokon élt. Nagy családi eseménynek számított, amikor öt lány után végre megszületett első fiú gyermeke, István. A nevezetes eseménynek poétája is akadt. Mégpedig Fáy András személyében. Fáy bizalmas barátai számára gyakran írt tréfás verseket. „A pándi csuda” című ultra-pikáns versezetjében állított emléket István úrfi születésének, de egy itt eltöltött névnapra is készített alkalmi költeményt Juliánná nap a pándi új házban címmel. 1825-ben László úr új borháza tiszteletére az alábbi verset írta:
Szüreti impromptu[7]
Szilassy László Pándi új borházára
Ócska fazéknak új máz,
Tört tengelynek kulimász,
Gyümölcstelen fának váz,
Pándi bornak új borház.
Ezek akárki lássa,
Világ felforgatása.[8]
Fénykorát a pándi kúria a koronaőr fiának, Györgynek (1807- 1899) az idejében élte. Ő lett a pándi kertészet megalapítója. Az első átalakításokat a kastélyon végezte. Az eredetileg └┘alakú kastélyt négyszögűre formáltatta, olyanformán, hogy a nyitott rész fölé emeletet építtetett.
Itt kapott helyet egy óriási bálterem. Ettől balra az urak, jobbra a frissítők szobája és egy hölgytoilette állt a vendégek rendelkezésére. Az északi oldalon egy balkont, míg a déli oldalon egy fedett teraszt alakított ki. A kastély földszintes dupla épülete képezte az úri lakást, a parkra nyíló ablakokkal. az ablakokat vasrózsákkal díszített rács védte. Az oszlopos csarnokkal ellátott két oldalrész, az udvarra nyíló ablakokkal, tartalmazta a belső cselédség lakását, a konyhákat, kamrákat, a kocsiszínt, sőt a parádés lovak istállóját. A hatalmas udvar közepén nagy eperfák álltak, ezek árnyéka alatt volt a szivattyús kút, mellette friss vízzel töltött vályúk. Jól megfértek itt egymás mellett a díszbaromfik, a pézsmakacsák, a gyöngytyúkok, a pávák, a rózsaszínű yorkshire malacok és a házőrző kutyák.
Szilassy György korának elismert pomológusa volt. Jókai Mór is méltatólag ír módszeréről gazdászatai jegyzeteiben. „Pestmegyében a legszebb gyümölcsös kertje volt. Ő ennek a telkét a tagosztálykor, mint a leghasznavehetetlenebb földet kapta a komposzeszoratustól, kétszáz katasztrális holdnyi területben, s idő jártával valódi Kanahánná alakította át.”[9]
Hozzáértő kertészeti szakember segítette a munkáját. A cseh származású Dozdrassil nevű kertész tizenkét beosztottjával gondozta a kerteket. Kertészetét négy külön álló kert alkotta. Az egyik a kastélyt körülövező angolkert, a másik a kastélytól jobbra eső zöldségeskert, a harmadik a kastéllyal szemben lévő gyümölcsöskert. A három belső kerttől mintegy fél órai kocsikázással volt elérhető a kísérletezésre és a nagyban való termelésre szolgáló tanya, másképp a Hársas. A héthatárban és az egész országban híres kertészetének pontos leírását fiának, ifjabb Szilassy Györgynek a felesége, az első magyar orvosnő, gróf Hugonnai Vilma[10] adta. Az ő munkáját használtam forrásként a híres kert bemutatásához.
Az angolkert három holdnyi területen feküdt. A különböző fafajok (platánok, hársak, akácok) mellett cserjék és bokrok díszelegtek. György úr különösen büszke volt egy alig egy méternyi magas, bokorszerű fácskára, a Pyrethrum caucasicumra. Ez körtealakú, kicsiny fa volt. „A hüvelyknyi vastag törzsből sűrű ágak apró, lándzsaszerű levelekkel, sárga virágzattal, alul terebélyesen ernyőszerűleg meghajolva a földig értek. Ha az ernyőszerű ágakat a földről fölemeltük, százával láttuk a legkülönbözőbb fajtájú rovarokat elpusztulva alattuk. Ezért a »rovarok temetője« elnevezéssel illettük a fácskát.”[11]
A fák, bokrok és cserjék mellett virágoz ezrei sorakoztak. A kastély kertkapujától jobbra kezdődött és a templomig vezető kerítés kapujánál végződött, a templomig vezető kerítés kapujánál végződve állt az 1 m széles, 25 m hosszú két tulipánágy. A szemet gyönyörködtető látványt csak növelte az illatos jácintok sokasága. Haarlem és Erfurt kertészeivel cserélgette Szilassy György évről-évre a saját új fajait. Kertészetének nyomtatott katalógusa is volt, benne az összes általa nevelt virággal. Próbálgatásaikat titokban tartották, nehogy avatatlanok kezébe kerüljön. Rózsákkal folytatott kísérleteik eredményeként született meg a sötétpiros, majdnem fekete, rendkívül illatos „Pándi feketerózsával,” amelyet enfant trouvé-nak, azaz „talált gyermek”-nek neveztek el. A névválasztás nem véletlen, hiszen örömüket megzavarta az a tény, hogy a tő mindössze egyetlen virágot hajtott.
Egy holdnyi területen helyezkedett el a zöldséges kert. Az udvarház lakóinak ellátását szolgálta. Mind azt, amit a konyha alapanyagként felhasznált, itt termelték meg. Különböző fajtájú krumplik, hagymafélék, sárga- és fehérrépák, káposztafélék, korán érő kukorica, uborka, tök innen került a konyhára. A görög- és a sárgadinnyét külön e célra előkészített földön nevelték, mert György úr úgy vélte, uborka vagy tök közelében dinnyét termelni barbarizmus.
A gyümölcsöskert szintén egy holdnyi terület foglalt el. Kapujától jobbra állt a melegház. Ebben őszibarackot, szőlőt és epret termesztettek, így a téli időszakban is asztalukra kerültek ezek a gyümölcsök. A melegház mellett melegágyak terültek el. Az őszibarackfák ágait léckerítésre futtatták fel. Alma és körtefák sokasága díszlett a kertben. Fügefák is álltak a kertben. A füge termésének érlelését egy a kert végén külön erre a célra épült malterozott téglafal segítette. Az utakat ribizke és pöszméte, vagy ahogyan Pándon nevezték, „piszke” bokrok szegélyezték. Ezeknek a gyümölcsöknek javarésze a bokrokon pusztult el. Mindössze egy esztendőben hasznosították a ribizke termését. Hugonnai Vilma javaslatára leszedték és bort készítettek belőle. A málna magas bokrai a virágház külső falához simultak. Híressé vált a kertészet nagyszemű, magvaváló muskotályszilvája.
A növények öntözését szivattyús kút biztosította. A kút körül hatalmas kádak álltak. Ezek a víz melegítését szolgálták, mert úgy vélték, hogy friss vízzel öntözni a növényzetet ártalmas. Ugyanitt állt a cefrés kád is a lehullott gyümölcs befogadására; a cefréből pálinkát főztek.
A pándi kertek fénypontja a Hársasnak nevezett kétszáz holdas, dombokkal és kis völgyekkel tarkított „paradicsom” volt. Nevét a nagyszámban itt található hársfákról kapta. Hatalmas, három- négy méter átmérőjű tölgyek álltak. Lehullott termését télen a sertésfalkák ették fel. Míg a kényesebb díszfák, gyümölcstermő fák és bokrok, a virágok a völgyben díszlettek, addig a különböző nyír-, bükk-, tölgy-, fenyőfák a domboldalakon képeztek erdőt. A fenyők gondozására külön gondot fordítatott György úr. különös gondozásban részesültek. Voltak olyan domboldalak, amelyeket csak akác borított.
Az egyik völgyben öt holdnyi területen nevelték a törökmeggy nevezetű növényt, amely a pipaszár legkiválóbb anyaga volt. Fűzfaféléket szintén nagy mennyiségben tenyésztettek. A völgyben hatalmas ágyásokban termesztették a „quatre saison,” azaz „négy évszak” nevet viselő eperfajtát, amely az első éréstől kezdve a tél beálltáig innen került az asztalra. Az eperágyakkal szemben, az egyik hegyoldal déli részén volt a csemegeszőlő telepe. A pászták elején és végén facölöpök között öt sor dróthuzal helyezkedett el. Ezekhez rögzítették a vesszőket. Ízletes, kifogástalan jóságú, télre eltehető szőlőfajtákat biztosították tulajdonosának különleges igényeit.
A pándi szüret a vármegye legjelesebb eseményei közé tartozott. A pándi hegyek egyikén állt a bornak való szőlő és a présházzal. A megye hírességei közül számosan megfordultak ezen a jeles eseményen, így Ráday Gedeon, akit Gidának becéztek[12], Lisznyai Kálmán[13], Vas Gereben[14], vagy Szilágyi Sándor[15], a hírneves nagykőrösi professzor. E nagyszerű szüreteket Vay Sándor[16] gróf, a kor egyik ünnepelt írója is megörökítette A pándi szüret című írásában.
A megye minden részéből érkeztek előkelő vendégek. Jeles vármegyei esemény volt a pándi szüret. A vendégek a szőlőben álló leveles színben ételektől roskadozó asztalainál ültek. A szüret bevezető fogása a ludaskása volt. Aztán került az asztalra töltött káposzta, liba-, pulyka- és kacsapecsenye, malactokány, túróscsusza, kürtöskalács, lepény és torta is. Az esti táncmulatságon a kor egyik legünnepeltebb cigányprímása Patikárius Ferkó és bandája húzta.
A táncszünetekben pedig Kis Misi muzsikált. „Erről a nyalka nemes úrról sokan azt állították, róla kópizálta Jókai a »Magyar nábob« híres pünkösdi királyának alakját.”[17] Hogy volt-e igazságtartalma a szóbeszédnek, ma már nehezen kideríthető, de a regényben valóban Kis Miska néven szerepelt az újonnan felbukkanó csikós, aki végül legyőzte Mártont, a korábbi pünkösdi királyt.
Csak vendégek jelenlétében került bor az asztalra, mert sem Szilassy György, sem fiai sosem itták a megtermelt nedűt.
A szőlőskert dombja fölötti fennsíkot hatalmas, a család tagjai szerint kétezer darab cseresznye- és meggyfa díszítette. Itt kell szólnunk a pándi üveg meggy eredetéről. Több elmélet született származására nézve. A debreceni Pándy nevezetű huszárkapitányon át, a nagykőrösi származását is felvetették. A leghitelesebb forrás azonban talán mégis Szilassy György menye, Hugonnai Vilma. A Kertészeti Lapok 1909. számának 351. oldalán „A »Pándy üvegmeggy« történetéhez” című írásában az alábbiakat közli:
Miután alulírott ismerem ezen üvegmeggy származását, kötelességemnek tartom tiszteletteljesen közölni, hogy első házasságomból származott fiam nagyapja idsb. Szilassy György, az 1867-ben elhunyt földbirtokos, Pánd nevű községben volt nagyszabású gyümölcsészetében termelte magról először ezen üvegmeggyet. (…) Debrecenben és az egész magyar Alföldön elterjedt nemcsak az üvegmeggy, hanem egyéb kiváló gyümölcsfaj a református egyházkerület főkurátorának idsb. Szilassy Györgynek pándi kertészetéből. Jóllehet 30 évig nagy hírnévnek örvendett a pándi kertészet, ahol nemcsak a gyümölcsészetre, hanem a dísznövényekre is nagy súlyt fektetett idsb. Szilassy György. A kertészeti kiállításokon több éven át láthatók voltak Pánd (Pest megye) kiváló termékei.”[18] Hugonnai úgy tudja, hogy Szilassy 1850 körül magról, illetőleg a magoncok egymásra való oltásának hosszas kísérletezése után állította elő a »pándi üvegmeggyet« és az pándi kertészetből került Magyarország pomologusaihoz.[19]
Kis Paradicsomnak nevezett tanyáján saját kezűleg vetette el az egyiptomi piramisokban talált, és onnan drága pénzért hozatott búzamagvakat. „Bizonyára a hét szűk esztendőben termett az a vetőmag, mert alig néhány kalászt hozott. Pedig belekerült annyiba, mint egy telkes gazda egész évi termése.”[20] – írta Vay Sándor fentebb már említett művében.
Szilassy György a szabadságharcban aktívan bekapcsolódott.[21] 1848. novemberétől a 16. Károlyi huszárezred Nagykőrösön alakuló osztályának egyik szervezőjeként tevékenykedett. Az ezredet felállítását Pest vármegye főispánjának, gróf Károlyi Istvánnak hazafias felajánlása tette lehetővé. Károlyi úrbéri földjeiért kapott kártalanítás összegét ajánlotta fel a költségekre. ezred sötétkék ruhát viselt fehér csákóval, melyet többnyire viaszosvászon huzattal hordtak. Tarsolyuk dísztelen piros bőr, nadrágjukat szürke lovaglópantalló védte.
Az ezredtulajdonos, Károlyi 1848. november 23-án beterjesztette a honvédelmi miniszternek tisztikarát, amelyben őrnagyi rendfokozattal ott találjuk Szilassy Györgyöt. November 30-án a Közlönyben megjelentek a kinevezések. Az ezred nagykátai osztályánál a kinevezések óriási felháborodást idéztek elő, sőt botrányt keltettek. Különösen azok elégedetlenkedtek, akiknek Károlyi tiszti rendfokozatot és beosztást ígért, de nem kapták meg. Az ő bujtogatásuk is hozzájárult ahhoz, hogy a legénység szinte fellázadt új tisztjei ellen. Több legény Szilassy őrnagyot, Thuránszky és Ráday századost “lóháton mintegy űzőbe vette, s csak a most nevezettek éberségének tulajdonítható, hogy a dolgoknak komolyabb következménye nem lett.” A rendet, a nagykátai osztály parancsnoka, Pálinkás őrnagy nem tudta fenntartani, sok újonc egyszerűen fogta magát és haza lovagolt.[22]
1849 december 1-jével az ezred címzetes őrnagyává nevezték ki.
1849 tavaszán ülnök lett a kecskeméti vésztörvényszéknél. Hírnevet nem elsősorban a szabadságharc alatti tevékenysége szerzett neki, hanem a pomológia területén szerzett elévülhetetlen érdemeket. A kertészet terén szerzett érdemeiért idősebb Szilassy Györgyöt 1866-ban az uralkodó Lipót-renddel tüntette ki.
A Hársason Szilassy György élete alatt csak cselédházak álltak. Miután 1867-ben himlő következtében elhunyt, fia, György örökölte a tanyát. Ő döntött úgy, hogy egy tízszobás, duplaépületű úriházat építtet ide. 1874-re az új épület el is készült.
A község másik birtokosa, Szilassy György unokatestvére, szilasi és pilisi Szilassy Kálmán szintén aktív részese volt a szabadságharc eseményeinek. Szilassy László kecskeméti birtokos, táblabíró és Bay Julianna gyermekeként látta meg a napvilágot 1826-ban Pándon. Jogot tanult. 1851-ben vette feleségül kenesei Kenessey Kornéliát. Felesége 1877-ben hunyt el. Pándon a családi kriptában helyezték végső nyugalomra.[23]
1848 őszén ő is beáll a Pest megyében szerveződő 16. Károlyi huszárezredhez. Hadnagyi rendfokozatot kapott. Később főhadnagya lett az egyik honvédhuszárezred ama századának, melyet a ,,magyar vértesek“ alapkeretéül állítottak föl. Ők nem huszárcsákót, hanem magyar jellegű hegyes-sisakot viseltek, amelyet sastoll ékesített. Szilassy Kálmán több csatában hősiesen küzdött; könnyebb sebet is kapott.
Rákosi Viktorral is megosztotta élményeit, amelyet az író Korhadt fakeresztek című kötetében meg is írt. A történetek egy kis faluból novellájában felbukkan a 48-as katona, Szilassy Kálmán alakja. Szilassy Kálmán ott volt az április 6-i isaszegi csatában. A foglyok őrzésének feladatát kapta. A horvát és német foglyok összeverekedtek. Közéjük kellett lőni, hogy lecsillapodjanak. Pest 1849-es visszafoglalásában is részt vett. Megemlítette, hogy a Singer nevű zsidó vargánál volt elszállásolva két honvédtársával együtt. A varga annyira megörült a felszabadító honvédeknek, hogy fényes lakomát rendezett tiszteletükre. Állt őrt Kossuth és Görgey főhadiszállásán. Kenyeres kocsit kísért Vácig, ahol egy asszony, mert jó hírt hozott a vele együtt szolgáló fiáról, egy ezüst forintot adott neki jutalmul. A nagysallói ütközet után a foglyul ejtett osztrák gránátosokat ő kísért Pestre.[24]
1849. augusztus 22-én volt honvédtisztként besorozzák a császári 4. gyalogezredhez cserepárnak. Cserepárnak nevezték 1849 után azokat a honvédtiszteket, akiket rangjuktól megfosztva a császári hadseregbe kényszer besoroztak. Jóbarátjával, báró Podmaniczky Frigyessel Lombardiában teljesített szolgálatot. Családja 2 és fél év után tudta kiszabadította őt a gyűlölt zsoldos-egyenruhából. 1851-ben tartósan szabadságolták, 1857-ben pedig végleg leszerelték.
1861-ben Pest megye táblabírájává választották. Szilassy György halála után megvásárolta annak gyümölcsös kertjét, és még néhány évtizedig gondozta. 1910. augusztus 23-án hunyt el Pándon, itt is temették. A Pesti Hírlap 1910. augusztus 26-i számában Egy öreg szabadság hős halála címmel szép nekrológban emlékezett meg Szilassy Kálmánról.[25]
Ifj. Szilassy György rosszul sáfárkodott a ráhagyott örökséggel. Elkártyázta pándi birtokát, a kúriát és híres telivér ménesét is. Felesége, Hugonnai Vilma Budapesten, az Ősz utcában bérelt egy olcsó, sötét lakást. Azt remélte, hogy orvosi gyakorlatával el tudja tartani munkához nem szokott férjét és családját. Az 1900-as évek elejére a hajdan virágzó Szilassy gazdaság elpusztult. Az egykor szebb napokat látott udvarházat melankolikus szomorúsággal búcsúztatta el Vay Sándor: „Nem szomorú poema-e egy elpusztult kúria, amelyből kő kövön nem maradt. Hajdani urak vidám lakozásának tanyája egy szint lett a földdel. Elpusztult már, gyom verte föl nyájas udvarát Szilassy József, a koronaőr, híres pándi kastélyának«.[26]
Az egykori kúriát elbontották, és helyére 1912-ben új iskolát emeltek.
Vajon tudják-e az egykori és a mai diákok, hogy iskolájuk helyén egykor milyen virágzó, élettel teli udvarház állt?
Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.
A cikk a Napi Történelmi Forrás és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében készült
Források:
Folyóiratok:
Kert 1896. 342. o.
Kertészeti Lapok 1909. 69-70. o., 345-452. o.
Kertészeti Lapok 1930. augusztus 1. 169. o.
Kertészeti Lapok 1930. október 1. 216-217. o.
Pesti Hírlap 1910. augusztus 27. 11. o.
Egyéb források:
A Károlyi huszárezred története. http://bekesihuszarhonved.eletcel.hu/a-karolyi-huszarezred-tortenete/
Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig.
Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_pest_megye/?pg=0&layout=s
Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban.
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/
Fáy András két kiadatlan meséje. http://epa.oszk.hu/00000/00001/00046/pdf/itk_1899_1_118-120.pdf
Hugonnai Vilma: A „Pándi üvegmeggy” történetéhez. Kertészeti Lapok 1909. 69. Forrás: Arcanum Digitális Tudástár
Hugonnai Vilma: A pándi kertészet története. Kertészeti Lapok 1909. 345 – 352. Forrás: Arcanum Digitális Tudástár
Jókai Mór kertészetgazdászati jegyzetei. Kert, 1896., 342. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár
Nagy Kálozi Balázs: Adalékok a pándi református egyház történetéhez. Kézirat.
Rákosi Viktor: Korhadt fakeresztek. A Csokonai Kiadó Vállalat és a Zrínyi Nyomda közös kiadása. 1989. 127-128.
Topor István: Pánd és az 1848-49-es szabadságharc.
http://bocskaikonyvtar.hu/images/emedia/Pand_1848.pdf
Vay Sándor: Pestvármegyei históriák. Budapest, é.n., Az Érdekes Ujság Kiadóhivatala.
Jegyzetek:
[1] Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig.
Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_pest_megye/?pg=0&layout=s
[2] Nagy Kálozi Balázs: Adalékok a pándi református egyház történetéhez. Kézirat.
[3]Ürményi József. Ürmény 1741. dec. 6. – Váll 1825. jún. 8. Számos címe közül a legfontosabb az országbírói cím, amelyet 1806. szept. 6-án nyert el.
[4] gróf Festetich György. Ság, 1755. jan. 1. – Keszthely, 1819. ápr. 2. Nagybirtokos, a keszthelyi Georgikon és Helikon alapítója.
[5] Grassalkovich Antal.1771 ápr. 12. – 1841. szept. 29. A kor bőkezű mecénása. Jelentős összeget adományozott a Magyar Tudományos Akadémiának, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház is az általa ajándékozott telkeken épült fel.
[6] Fáy András. Kohány, 1786. május 30. – Pest, 1864. július 26. Író, politikus és nemzetgazda, a „nemzet mindenese”, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik jelentős alakja. A Pándhoz közeli Gombán rendelkezett birtokkal.
[7] impromptu – francia eredetű szó, jelentése rögtönzés.
[8] Fáy András két kiadatlan meséje. http://epa.oszk.hu/00000/00001/00046/pdf/itk_1899_1_118-120.pdf
[9] Jókai Mór kertészetgazdászati jegyzetei. Kert, 1896., 342.
[10] gróf szentgyörgyi Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Nagytétény, 1847. szept. 30. – Bp., 1922. márc. 30. 1865-ben ment férjhez ifj. Szilassy György pándi földbirtokoshoz. Három gyermeket szült férjének. 1972-től Zürichben tanult. Házassága megromlott. Elvált férjétől és 1887-ben hozzáment Wartha Vince vegyészhez. Kalandos élete egy külön tanulmányt igényelne.
[11] Hugonnai Vilma: A pándi kertészet története. Kertészeti Lapok 1909. 345 – 352. Forrás: Arcanum Digitális Tudástár
[12] Ráday Gedeon. Pest, 1806. június 23. – Pest, 1873. július 12. Nógrád vármegye főispánja, a Nemzeti Színház főintendánsa.
[13] Teljes nevén Lisznyai Damó Kálmán, a „szép kis palóc”. Herencsény, 1823. október 13.– Buda, 1863. február 12. Költő, a Tízek Társaságának tagja.
[14] Vas Gereben született Radákovits József, Fürged, 1823. április 7. – Bécs, 1868. január 26. Ügyvéd és hírlapíró. Volt időszak, amikor népszerűsége vetekedett Jókaiéval.
[15] Szilágyi Sándor. Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest, 1899. január 12. Magyar történész, az MTA rendes tagja. A kecskeméti majd a nagykőrösi református kollégium tanára.
[16] Vay Sarolta, grófnő Dabas, 1859 – Lugano, Svájc, 1918. máj. 23. Író, újságíró. Vay Sándor néven írta műveit. Egész életét férfiként élte le.
[17] Vay Sándor: A pándi szüret. 193. Megjelent a Pestvármegyei históriák című kötetben. Az Érdekes Ujság Kiadóhivatala. é.n.
[18] Hugonnai Vilma: A „Pándi üvegmeggy” történetéhez. Kertészeti Lapok 1909. 69. Forrás: Arcanum Digitális Tudástár
[19] Hugonnai Vilma: A pándi kertészet története. Kertészeti Lapok 1909. 345 – 352. Forrás: Arcanum Digitális Tudástár
[20] Vay Sándor: A pándi szüret. 186 – 196. Megjelent a Pestvármegyei históriák című kötetben. Az Érdekes Ujság Kiadóhivatala. é.n.
[21] Topor István: Pánd és az 1848-49-es szabadságharc. http://bocskaikonyvtar.hu/images/emedia/Pand_1848.pdf
[22] A Károlyi huszárezred története. http://bekesihuszarhonved.eletcel.hu/a-karolyi-huszarezred-tortenete/
[23] Lásd: Bona Gábor https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Bona-bona-tabornokok-torzstisztek-1/hadnagyok-es-fohadnagyok-az-184849-evi-szabadsagharcban-2/sz-1CF9/pilisi-es-szilasi-szilassy-kalman-1E74/
[24] Rákosi Viktor: Korhadt fakeresztek. A Csokonai Kiadó Vállalat és a Zrínyi Nyomda közös kiadása. 1989. 127-128.
[25] Pesti Hírlap 1910. augusztus 27. 11.
[26] Vay Sándor: Pestvármegyei históriák. 187. Budapest, Az Érdekes Ujság Kiadóhivatala. é.n.
A borítóképen Pánd XIX. századi térképe látható – Forrás: Hungaricana/MNL OL S 90 No. 1.