Lomizás Budapesten
Meruk József – Ungváry Krisztián 1945 január – Malinovszkij marsall és Sumilov vezérezredes rendhagyó parancsai
TovábbCímke: háború
Háború és béke a 17. században
Az oldalon már szó esett arról, hogyan és miért vált Hollandia az európai hatalmi játszmák tényezőjévé. De hogyan reagáltak az „új fiú” jelenlétére az olyan régi versenyzők, mint például Anglia?
Tovább
Hazatérés a Nagy Háborúból
Pangea vendégposzt Karácsony előtti, a második világháborút követő, Egyesült Államokat érintő “katonai népvándorlást” feldolgozó írásunkhoz kapcsolódó ötletelés nyomán merült fel, hogy hogy is történt mindez egyéb emblematikus, nagy embertömegeket kontinensek között megmozgató konfliktusok esetén? Mai írásunkban megvizsgáljuk, hogy milyen békeidőben szokatlan volumenű és irányú népmozgásokra került sor, hogy sikerült megküzdeni az érintetteknek az elébük kerülő földrajzi (és politikai) akadályokkal az első világégést követően.
Tovább
Egy francia katona Moszkvában
Napóleon 1812-ben hatalmas hadsereggel indult meg Oroszország ellen. Katonái között akadt egy altiszt, aki nem csupán nagy adag szerencsével rendelkezett (ugyanis túlélte a megpróbáltatásokat), hanem az utókor szerencséjére jó emlékezőtehetséggel is. Először a rákövetkező évben, porosz fogságban vetette papírra az emlékeit, ezt két évtizeddel később kiegészítette. A teljes szöveg először 1896-ban jelent meg, az olvasók pedig képet kaphattak arról, milyen is volt a híres hadjárat „alulnézetből”.
Tovább
“Megiszunk mindent, ami ég, megbaszunk mindent, ami mozog” – emlékmorzsák egy elfelejtett háborúból
Rendhagyó könyvismertető Afganisztán ma is gyakorta szerepel a hírekben, és szinte mindig valami tragédiával, támadással vagy robbantással kapcsolatban. Sajnos ez nem szokatlan dolog ütközőállamok esetében, az ugyanakkor példátlan, hogy az ország megszállásába/felszabadításába (nem kívánt törlendő) az elmúlt kétszáz évben három nagyhatalomnak is beletörött a bicskája. Először Nagy-Britannia, majd a Szovjetunió, később pedig az USA és szövetségesei próbáltak meg “rendet rakni” az afgán hegyek között, de sikerrel egyikük sem járt. Több tízezerre tehető azon európai katonák száma, akik valamilyen sérülést, legyen az lelki vagy fizikai, szereztek az országban, sokan képtelenek voltak…
Tovább
1941: Szovjet-magyar kapcsolatok a csúcson
Sajtóvisszhang Magyarország 1940-ben német-olasz segítséggel visszaszerezte a Romániához csatolt területek északi sávját. Teleki Pál miniszterelnök a revíziós sikereknek mégsem örült felhőtlenül, ugyanis a területi visszacsatolások mögött nem volt széles nemzetközi jóváhagyás. A magyar külpolitikai vezetés azonban felismerte azt is, hogy a Romániával szemben való fellépés egyik partnere akár a sok szempontból ősellenségnek tartott Szovjetunió is lehetne. A javuló keleti kapcsolatok csúcspontja azonban, meglehetősen ironikus módon, pont 1941-re esik, hónapokkal a “hadiállapot beállta” előtt Budapest és Moszkva kapcsolata jobb volt, mint a Szovjetunió megalakulása óta bármikor. Jelen cikkemben ennek két, meghatározó…
Tovább
Ukrajna legsötétebb órái: robbantás Kijev belvárosában és a Babij Jar-i mészárlás
Ukrajna a Szovjetunió tagállamai közül a legtöbb veszteséget elszenvedők közé tartozott a második világháború során. Elhelyezkedése miatt nyugati felét hetek alatt foglalta el a Wehrmacht, s 1941 nyarának végére már a keleti területein dúltak a harcok. Az 1943-as sztálingrádi fordulatot követően a német csapatokat egészen Harkovig szorították vissza a szovjet erők, majd elkeseredett harcok árán fokozatosan haladtak nyugat felé a szovjetek, hatalmas anyagi és emberi áldozatok árán. A terület lakossága azonban nem csak a harcok miatt, hanem a náci rendszer politikája miatt is hatalmas veszteségeket szenvedett el. A náci élettér elmélet…
Tovább
„Úgy éreztük, minden nap ezer évig tart” – a koreai háború első hónapjai Szöulból nézve
Baranyi Tamás Péter Az „elfelejtett háborúként” is emlegetett koreai háború egy olyan konfliktus, ami napjainkban sem ért még véget: Észak legutóbb 2014-ben üzent hadat Délnek, igaz, csak „félig”, bármit jelentsen is ez. Az 1950–53 között zajló vérfürdő fordulatos története során a fővárost, Szöult ötször is megostromolták, négyszer gazdát cserélt. Mindez 10 hónap leforgása alatt történt, és valójában csak a háború kezdeti szakaszát jelentette. Ebben a cikkben Szöul első két ostroma, valamint a kínai „önkéntesek” megjelenése lesz előtérben.
Tovább
A Molotov-koktél – a szegény emberek atombombája
A fenti címadó sorok Marton Endrétől származnak, aki az 1956-os forradalom idején az Associated Press magyarországi tudósítója volt, így testközelből tapasztalhatta meg a forradalmi harcokat. Az idézet folytatásában aztán le is ír egy olyan jelenetet, ami többé-kevésbé valószínűleg mindnyájunk fejében ott él a pesti srácokkal és a Molotov-koktéllal kapcsolatban: Egy alkalommal végignéztem, ahogy két suhanc egy 15 év körüli lángvörös hajú, csúnyácska fruska vezetésével végzett egy harckocsival a Moszkva térre vezető budai utcák egyikében. A feladat egyszerű volt – a három kamasz szinte játékosan, de tökéletes precizitással hajtotta végre. […] Egy,…
Tovább
Ljudmila Pavlicsenko, a történelem legeredményesebb női mesterlövésze
A németek 1941 nyarán a Szovjetunió ellen végrehajtott támadását követően a szovjet vezetésnek minden erőforrását mozgósítania kellett, hogy szembe tudjon szállni az országot elárasztó Wehrmachtal. Az emberhiány miatt sok nőt is besoroztak a hadseregükbe: a források szerint mintegy nyolcszázezer nő szolgált katonaként a Vörös Hadseregben. Belőlük nagyjából kétezren mesterlövészek lettek – nem véletlenül, hiszen a nőket a férfiakénál nagyobb monotonitástűrésük és kiváló finommotorikus képességeik különösen alkalmassá teszik erre a feladatra. Nem csoda, hogy a kétezer hölgy körülbelül tizenkétezer ellenséges katonát lőtt ki. Bájosak és halálosak. Szovjet női mesterlövészek csáboskodnak a közkedvelt Moszin–Nagant típusú…
Tovább