A magyar késő középkor és az Arvisura. – Minek tekinthetjük az Arvisurát?

Bevezetés Az Arvisura egy napjainkban népszerű, ám rendkívül megosztó műnek számít. A hitelessége mellett lándzsát törők szerint a Paál Zoltán csak lejegyezte azt a tudást, amelyet 1944-ben akkor szerzett, amikor találkozott Szalaváré Turával, egy szovjet partizánnak állt manysi fősámánnal. A kritikusok két csoportra oszthatóak. Az akadémikus tudomány szerint az Arvisura valójában egyetlen ember képzeletének az eredménye, amelyet a követői egészítettek ki, lejegyzésének és keletkezésének a története számtalan sebből vérzik. A kritikusok kisebb csoportja az alternatív magyar őstörténet hívei közül kerül ki, és véleményük szerint az Arvisurát azért hozták létre, hogy…

Tovább
19. század Forrás 

„Ez az árulkodás iskolája. A besúgó-líceum.” Varga Ottó történelemtanár 1899-es ügye

László Andor 1899 őszén szokatlan ügy borzolta a kedélyeket. A sajtó ekkor szerzett tudomást a budapesti II. Kerületi Egyetemi Katolikus Főgimnázium és Ferenc József Nevelőintézet (a mostani I. Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium elődje) történelemtanárának, Varga Ottónak a felfüggesztéséről. A 46 éves pedagógus több, országszerte használt tankönyv és ismeretterjesztő munka szerzője, aki Magyarország-történetével elnyerte a Kisfaludy Társaság jutalmát. A vádak szerint „a katolicizmusról való gyöngédtelen kifejezései” alkalmasak rá, hogy növendékeiben megrendítsék a vallásos érzületet, tiszteletlenül beszélt a dinasztiáról, sőt magáról a királyról. I. Lipótról állítólag azt mondta, „zsarnok volt,…

Tovább
Forrás 

Mit ér az ember, ha történész?

Partnerünk, az Újkor.hu számos témával foglalkozik, ezek között pedig már a kezdetektől fogva önálló egységet képeztek azok az interjúk, amelyeket történelemmel hivatásszerűen foglalkozó kutatókkal és oktatókkal készítettek. Jelenleg valószínűleg az ott olvasható Portré rovat a legnagyobb magyar nyelvű gyűjtemény, amely ezzel a témával foglalkozik. Az eddig megjelent interjúkból most egy válogatáskötet jelent meg az Újkor és a Fakultás Kiadó együttműködésében. A Történészek története című könyvben immár a papíralapú olvasás szerelmesei is elolvashatják ezeket a beszélgetéseket.

Tovább
1918-1939 II. Világháború 

A nemzetiszocializmus fővárosa

A Harmadik Birodalom teljesen meg kívánta újítani Európát. Német, pontosabban germán vezetés alatt álló kontinenst képzelt el, amelynek középpontja a németek lakta főváros, az egykori Berlin helyét elfoglaló Germania. A főváros azonban nem találtatott méltónak a „történelmi” feladat viselésére; emiatt tehát át kellett alakulnia, hogy méltó lehessen a Birodalom központjához. A német városok rekonstrukciója, átalakítása azonban nem merült volna ki Berlin átformálásában. A kisebb vidéki, tartományi székhelyeknek szintén komoly szerepet szántak az „Új Rend” győzelme esetére.

Tovább
20. század Holokauszt II. Világháború képes történelem Kult 

„De hát Hitler elégedettnek mutatkozott…”

Az Adolf Hitler nevével fémjelzett Nagynémet Birodalom mindössze 12 évig létezett. Ez az idő – tekintve a II. világháborús eseményeket is – túlzottan kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a nemzetiszocialista rendszer maradandót alkosson építészeti értelemben véve. Noha grandiózus tervek tucatjai készültek, a kivitelezés a legtöbb esetben félbemaradt az anyagi erőforrások, a munkaerő és a nyersanyagok hadiiparba való átirányítása miatt. Egy ikonikusnak szánt épület azonban még a háborút közvetlenül megelőző korszakban elkészülhetett: ez az Új Birodalmi Kancellária elnevezést kapta. A palotaépület már csak azért is fontos, mert teljes egészében felépült, és emiatt…

Tovább
Forrás Kult 

Az adrenalinfüggő sportlady – Muráti Lili

Rapali Vivien Folytatódik sorozatunk, amelyben kevéssé ismert beszámolók, újságcikkek és fényképek segítségével a két világháború közötti magyar sztárvilágba látogatunk el. A sorozatban megismerhetjük a Hunnia Filmstúdió és a korabeli színházi világ csillagainak kevésbé ismert oldalát, extravagáns, furcsa, vagy éppen teljesen hétköznapi szokásait. Páger Antal után most Muráti Lili következik, akit a divat és a sport mellett szintén vonzottak az autócsodák és a velük járó élmény és adrenalinfröccs is. 1931. március 22. vasárnapi nap volt. Ezen a napon a méltán híres Rákosi Szidi színésziskolájában a végzős évfolyam vizsgaelőadása alkalmából Feuillet Oktáv Egy…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Az NKVD hóhérai Kelet-Lengyelországban

A második világháború után a háború alatt a szovjetek által elkövetett tömeggyilkosságok puszta létét is hallgatás övezte a volt szocialista tömb országaiban. Az ismertebb, már a világháború alatt feltárt tömeggyilkosságokat egész egyszerűen a megszálló németek nyakába varrták a szovjetek. Így történt ez a mára már szélesebb körben ismert katyńi vérengzés esetében is. 1941 nyarán azonban több olyan tömeggyilkosságot is elkövettek az egykor Lengyelországhoz tartozó területeken, illetve Ukrajnában, amelyekről az áldozatok hozzátartozóiknak és a kevés számú túlélőnek sokáig hallgatniuk kellett. Lengyelország etnikai térképe. Az 1941-es német támadást követő mészárlások történetét két…

Tovább
Forrás II. Világháború 

1941: Szovjet-magyar kapcsolatok a csúcson

Sajtóvisszhang Magyarország 1940-ben német-olasz segítséggel visszaszerezte a Romániához csatolt területek északi sávját. Teleki Pál miniszterelnök a revíziós sikereknek mégsem örült felhőtlenül, ugyanis a területi visszacsatolások mögött nem volt széles nemzetközi jóváhagyás. A magyar külpolitikai vezetés azonban felismerte azt is, hogy a Romániával szemben való fellépés egyik partnere akár a sok szempontból ősellenségnek tartott Szovjetunió is lehetne. A javuló keleti kapcsolatok csúcspontja azonban, meglehetősen ironikus módon, pont 1941-re esik, hónapokkal a „hadiállapot beállta” előtt Budapest és Moszkva kapcsolata jobb volt, mint a Szovjetunió megalakulása óta bármikor. Jelen cikkemben ennek két, meghatározó…

Tovább
Forrás kora újkor 

„Mindhalálig leghívebb”: Kováts Mihály az első jenki huszár

Közismert tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok igazi soknemzetiségű ország. Ez nem volt másképp a kezdetekben sem, amikor még hatalmas bölénycsordák és indiántörzsek kergették egymást a végtelen prériken, amikor néhány lelkes bostoni úgy határozott, hogy hatalmas teáscsészévé változtatja a kikötőt, és amikor Benjamin Franklin, John Adams és barátaik először vetették papírra az azóta legendássá vált „We the people” kezdetű sorokat. Ekkoriban a keleti partot uraló britek mellett franciák, spanyolok, kisebb arányban svédek, dánok, hollandok és poroszok élték mindennapjaikat a mai USA keleti és délkeleti területein. Külön érdekes volt az írek (és…

Tovább
Forrás I. Világháború 

A debreceni pokolgépes merénylet – 1914. február 23.

Topor István 1914. február 23-án, hétfőn 10 óra körül csomag érkezett Miklósy István görög katolikus püspök Werbőczy utca 2. szám alatti rezidenciájára, a Kereskedelmi és Iparkamara épületének, 1. emeleti püspöki szobájába. A küldeményt Szina Sándor postás kocsin szállította ki. Számítottak a küldeményre, hiszen az érkezését megelőző héten a püspök meleg hangú levelet kapott Kovács Anna nagykárolyi származásúnak hívétől. A bukovinai Csernoviczban feladott levél szerint csomagot szeretne eljuttatni a püspöknek, amely tartalmaz 100 koronát, a főpap személyes használatára egy leopárdbőrt, valamint a templom javára egy aranyozott ezüst gyertyatartót. A küldeményekért cserébe…

Tovább