Forrás Szocializmus 

Kísérletek orosz mezői – Jegor Letov, Janka Gyagileva és a szovjet-orosz punk születése, II. rész

Vázsonyi Dániel „Hangolódj rá, kapcsolódj be, szállj ki” (Timothy Leary, 1966) „»Hangolódj rá« azt jelentette, hogy szállj magadba és aktiváld a neurális és genetikai berendezésed. Válj érzékennyé a nagyszámú és különféle tudati szintekre és a különleges kiváltó jelekre, amelyek bevonzzák őket. A drogok egy utat jelentettek ennek a célnak a megvalósításához. »Kapcsolódj be« azt jelentette: lépj harmonikus interakcióba a körülötted lévő világgal – nyilvánulj meg, alkoss, fejezd ki az új belső perspektíváidat. »Szállj ki«: egy aktív, szelektív és kegyes függetlenedést sugallt akaratlan vagy tudatlan kötődésektől. »Szállj ki«: önállóságot jelentett, az…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Kísérletek orosz mezői – Jegor Letov, Janka Gyagileva és a szovjet-orosz punk születése, I. rész

Vázsonyi Dániel „…Boldognak lenni szerfölött veszélyes állapot. A boldogok nem látnak, könnyen megszédülnek, hajlamosak az önáltatásra. A rosszat nem veszik észre, ám a világ minden gyönyörűségét a magukénak érzik. Hajdani kételyeik úgy oszlanak szét, mint a viharfelhők. Az igazságtalanságok megszűnnek létezni számukra. Szédítő magasságukból bőkezűen lövöldözik a jóság nyilait, mit sem törődve azzal, elérnek-e a földre nyilaik. Ideig-óráig kellemes hallgatni csevegésüket, vallani nekik hiábavaló fáradság. Ha megnézik őket, hamarosan észreveszik, hogy más, ismeretlen törzshöz tartoznak. Önök számára érthetetlen nyelven beszélnek, és idegen hitet vallanak. Lassanként elveszítik ellenállóképességüket, csontjaik törékennyé, bőrük…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

„Jani bácsi! Kapitány elvtárs!” – A Herszoni Hajógyár, a Clark Ádám úszódaru és a tragikus balesetet szenvedett Hableány hajó háttértörténete

Tóth Eszter Zsófia Amikor megterveznek és megépítenek egy hajtó, megépítenek egy úszódarut, nagy kereskedelmi sikerek, sikeres beruházások, boldogan hajókirándulásokon részt vevő emberek jelennek meg a tervezők lelki szemei előtt, semmiképp sem katasztrófák képei. Mindenesetre a 2019. május 29-i katasztrófa előtt a Hableány évtizedeken át szolgálta a kirándulókat. A katasztrófa után után az áldozatok méltó végtisztességének megadásában meghatározó szerepet játszott a Clark Ádám úszódaru, amely nélkül jóformán lehetetlen lett volna kiemelni a hajóroncsot. A Hableány hajó és az úszódaru sorsa véglegesen összefonódott, mikor az úszódaru felszínre hozta a roncsot, benne az…

Tovább
1956 20. század Forrás Szocializmus 

Lövések az éjszakában, avagy a “Kőhídi csata”

Az 1956-os forradalom alatt Vácon sem lincselés, sem sortűz vagy komolyabb összecsapás nem volt. A város persze nem maradt ki a hamar országossá szélesedő mozgalomból; október 24-től többször volt tüntetés, amelyek hatására a városi és pártvezetés 26-ra visszavonulót fújt. Megalakult a nemzetőrség is (amit neveztek polgárőrségnek is), amely többnyire sikerre tartotta fent a rendet; csak egy, halálos áldozatokat is követelő tűzharc zajlott Vácon. A második szovjet támadás után azonban megszaporodtak a fegyverhasználattal járó események; november 5-én néhány nemzetőr a vasúti síneket robbantotta fel, majd rövid tűzharcot vívtak egy szovjet járőrrel,…

Tovább
Forrás Hidegháború II. Világháború 

Az elbai kézfogástól a berlini kettős gyilkosságig

Baranyi Tamás Péter A hidegháború eredetéről szóló historiográfiai vita évtizedekre nyúlik vissza. Lényegében nehezen érthető ugyanis, hogy nagyobb ellenséges gesztusok és indulatok nélkül hogyan válhatott az 1945 májusában még szívélyes szovjet–amerikai viszony nyílt ellenségeskedéssé legkésőbb egy éven belül. Az egymással szemben felsorolt okok és időpontok között könyv terjedelmű okfejtés nélkül nem lehet igazságot tenni – viszont megállapíthatjuk azt, hogy egy kicsit mindegyik ok közrejátszott. Ennek az írásnak a célja nem is az okok vizsgálata, hanem az, hogy bemutassuk, hogyan látszott „alulnézetből”, a Németországban állomásozó amerikai katonák szemszögéből az egyre haragosabb…

Tovább
Forrás II. Világháború 

“Farkas báránybőrben”, avagy a látszat néha csal. Szovjet diverzánsok magyar egyenruhában

Korábban már írtunk a hadviselés egyik legfontosabb alapszabályáról, nevesül arról, hogy ha van rá mód, igyekezz meglepetésszerűen kiiktatni az ellenséget, mielőtt az komolyabb műveletbe kezdene. Hasonló szabály, hogy ahol csak lehet, téveszd meg a szemben álló felet; erre jó példa a “sétáló birnami erdő” Shakespeare Machbetjéből, vagy az, hogy Horthy Miklós sorhajókapitány levágatta a Novara cirkáló hátsó árbocát, hogy messziről rombolónak nézzék, de az angol Q-hajók is, amelyek békés teherhajóknak tűntek egészen addig, amíg rejtett lövegeikkel tűz alá nem vették a megállításukra felemelkedett német búvárhajókat. A megtévesztés másik bevett módja, hogy…

Tovább
Forrás II. Világháború 

1941: Szovjet-magyar kapcsolatok a csúcson

Sajtóvisszhang Magyarország 1940-ben német-olasz segítséggel visszaszerezte a Romániához csatolt területek északi sávját. Teleki Pál miniszterelnök a revíziós sikereknek mégsem örült felhőtlenül, ugyanis a területi visszacsatolások mögött nem volt széles nemzetközi jóváhagyás. A magyar külpolitikai vezetés azonban felismerte azt is, hogy a Romániával szemben való fellépés egyik partnere akár a sok szempontból ősellenségnek tartott Szovjetunió is lehetne. A javuló keleti kapcsolatok csúcspontja azonban, meglehetősen ironikus módon, pont 1941-re esik, hónapokkal a “hadiállapot beállta” előtt Budapest és Moszkva kapcsolata jobb volt, mint a Szovjetunió megalakulása óta bármikor. Jelen cikkemben ennek két, meghatározó…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Teleki Géza feljegyzései a moszkvai fegyverszüneti tárgyalásokról

Szerző: Dugár Péter Az 1944. október és december között zajló moszkvai fegyverszüneti tárgyalássorozat egyik érdekes szereplője Teleki Géza, a tragikus sorsú Teleki Pál fia. A politikai életben teljesen járatlan, akkor 33 éves geológus Moszkvában a magyar fegyverszüneti delegáció jegyzőkönyvvezetője volt. A tárgyalásokat egy kisméretű noteszben örökítette meg 174 oldal terjedelemben, amely feljegyzéseit 1955-ben a Hírünk a Világban c. amerikai magyar emigráns lapban publikálta három részben. E beszámolóknak köszönhetően mélyebb betekintést nyerhetünk a 20. századi magyar történelem egy vízválasztó eseményébe.

Tovább
Forrás Szocializmus 

TETRIS – a szovjet videojáték

Nem hinném, hogy a Tetris különösebb bemutatóra szorulna, bizonyára mindenki próbálta már egyszer. Most viszont megismerhetjük, hogyan pattant ki egy szovjet számítógépes szakember fejéből unalmában a játék ötlete. Miként lett az világhírű, mi ebben Magyarország szerepe és hogyan lett egy vasfüggönyön átívelő szerzői jogi harc okozója. A Tengen által kiadott Tetris Alekszej Pazsitnov a Szovjet Tudományos Akadémia Számítástechnikai Központjában dolgozó fiatal szakember mindig is szerette a társasjátékokat. Eredetileg rakéták és szputnyikok röppályájának számításával kellett foglalkoznia, de elmondása szerint akkoriban sokat unatkozott. 1984 júniusában támadt az ötlete, hogy az egyik kedvenc…

Tovább