Méreg az ostyában – III. Béla halála

Tíz különös halál a középkori magyar történelemből VII.

III. Bélát az Árpád-ház legnagyobb formátumú uralkodójának tartja a történeti emlékezet. Bár életére rányomta a bélyegét a Magyar Királysággal szomszédos Bizánc ismételt felemelkedése, uralkodóként megerősítette országa befolyását Közép-Európában. Vélhetően az ő és felesége földi maradványai kerültek elő 1848-ban a székesfehérvári bazilika királysírjaiból. Kevesen tudják azonban azt, hogy III. Béla uralkodását végig kísérték a furcsa halálesetek, és az ő halálával kapcsolatban is van olyan forrás, amely arról emlékezik meg, hogy a királyt megmérgezték.

Haláltánc a trón körül

III. Béla születési idejét nem tudjuk pontosan, a történészi konszenzus szerint 1148 körülre tehető. Bátyja, a későbbi király, III. István (1162 – 1172) 1147-ben született, amit onnan tudunk, hogy az ekkor a keresztes hadakkal Magyarországon átvonuló VII. Lajos király volt a keresztapja, így Béla ezt követően születhetett. Apjuk, II. Géza (1141 – 1162) vélhetően megfelelő jövedelmet kívánt biztosítani a középső fiának is, ezért Béla hamar megkapta a hercegi címet és az azzal járó birtokokat is.

A király halála után III. Istvánt koronázták királlyá, aki megerősítette az öccse pozícióit, ám a sajátját már nem tudta. Előbb II. László (1162 – 1163), majd IV. István (1163 – 1165) bitorolta el tőle a trónt a Komnénosz családból származó I. Mánuel (1143 – 1180) bizánci császár támogatásával. II. Lászlót azonban Lukács esztergomi érsek nem volt hajlandó megkoronázni, és kiátkozta. A király rövid időn belül elhunyt, a halálával kapcsolatban pedig okkal merülhet fel az, hogy megmérgezték. IV. István követte a trónon, akinek a megmérgezéséről már korabeli forrás is beszámolt. Természetesen az esztergomi érsek őt sem kívánta megkoronázni, de István bukása már jóval a halála előtt bekövetkezett, mikor unokaöccse német segítséggel legyőzte őt.

III. István király
III. István király

III. István ezután még közel tíz évig uralkodhatott, bár a történetírás sosem tartotta őt számon a nagy uralkodóink között. Bár a trónját sikeresen megtartotta, hosszas katonai konfliktusba bonyolódott a bizánciakkal, amely az 1167-ben elveszített zimonyi csatában csúcsosodott ki. A döntő vereség után III. István kénytelen volt beleegyezni Magyarország délvidéki területeinek elvesztésébe, és hadisarcot is kellett fizetnie.

Akárcsak nagybátyjai halála, az övé sem volt minden pletykától mentes. III. István haláláról Lübecki Arnold azt írta, hogy az öccse, Béla keze volt a dologban, és mérgezés állt a háttérben az ő esetében is. István özvegye, a Babenberg-házból származó Ágnes királyné, elmenekült Ausztriába. Ott született meg a gyermeke, aki azonban nem élte túl a születését. A hirtelen menekülés utalhat arra, hogy sokan voltak olyanok, akik nem voltak érdekeltek a megszületendő utód öröklésében. (Később nincs hírünk István fiáról, vélhetően a születése után nem sokkal meghalt).

Örökösből király

Béla a magyarországi trónharcok idején Bizáncba került Máuel császár követelésére. Ott azonban magas tisztséget kapott, Aleksziosznak nevezték el, és megkapta a deszpotészi címet. A magyar-bizánci háborúk idején a bizánci sereggel tartott, amely sikeresen szerezte meg Dalmáciát, Boszniát és Sirmiumot. 1165-ben Mánuel császár eljegyeztette egyetlen gyermekét, Máriát, Alexiosszal, és trónörökössé nyilvánította. Persze nem volt mindenki felhőtlenül boldog, hogy egy idegen kerülhet a bizánci trónra, a császár unokatestvére, Andronikosz Komnénosz (a későbbi bizánci császár, 1183 – 1185) tiltakozott a hűségeskü ellen.

Mánuel bizánci császár
Mánuel bizánci császár

Mánuel második felesége, az 1161-ben nőül vett Antiókhiai Mária azonban 1169-ben fiúörökösnek adott életet. Alexiosz (1180 – 1183) születése okafogyottá tette Béla-Alexiosz felemelését, így elveszítette deszpotészi címét, és a császár lányának a kezét is. Helyette a kaiszar titulust kapta meg (ez az antik időkben a caesar megfelelője volt, de eddigre értelemszerűen devalválódott a cím). Az új jegyese Chatillon Ágnes (Magyarországon Anna), a császárné anyai féltestvére lett, akivel már 1172 előtt összeházasodott.

III. István 1172-ben bekövetkezett halála után egy magyar küldöttség kereste fel Mánuelt, hogy „engedje” haza uralkodni III. Bélát. A császár beleegyezett, de előtte feleskette egykori örökösét, hogy az ő és Bizánc érdekeit mindig szem előtt fogja tartani. Amikor azonban hazaérkezett Magyarországra, ott erős ellenpárttal kellett szembesülnie. Kiderült, hogy a magyar előkelők egy része nem Bélát, hanem az öccsét, Géza herceget látná szívesebben a trónon. A szerveződésben a saját anyja, Eufrozina, valamint az esztergomi érsek, Lukács is részt vállalt. Utóbbi megtagadta a megkoronázását, míg Géza fellázadt.

III. Béla letartoztatta Eufrozinát, majd a Szentföldre küldte száműzetésbe. Az öccse elmenekült, de az osztrák herceg, Lipót, kiszolgáltatta a magyar királynak, aki bebörtönöztette a lázadót. Lukács ellenállását úgy szerelte le, hogy a pápához fordult engedélyért, III. Sándor pápa pedig hozzájárult ahhoz, hogy a kalocsai érsek koronázza meg III. Bélát. A konfliktus annyira elhúzódott, hogy a koronázásra csak 1173 januárjában került sor.

A bizánciak tulajdonképpen nem jártak jól azzal, hogy Béla távozott az országból. Mánuel 1180-ban bekövetkezett halála után a Magyar Királyság visszaszerezte az elveszített területeit. A trónra került II. Alexiosz császár kiskorúsága miatt a birodalom stabilitása meggyengült, egymást érték a lázadások. Andronikosz társcsászárrá koronáztatta magát. Máriát, Béla egykori jegyesét és férjét megmérgeztette, majd aláíratta a fiatal császárral anyjának, Antiókhiai Máriának a kivégzését is, akit megfojtottak. Nem sokkal később, 1183-ban II. Alexiosz is hasonló véget ért. A mindenkin átgázoló Andronikosz császárt végül a lázadások és a normannok támadása söpörte el, halálával, 1185-ben záródott a Komnénosz-dinasztia uralma Bizáncban.

A III. Béla sírjából előkerült halotti ékszerek.
A III. Béla sírjából előkerült halotti ékszerek.

A szent ostyából nyert halál?

III. Béla csaknem két és fél évtizedig uralkodott Magyarországon. Hogy miért tekintjük őt az Árpád-háziak legnagyobb uralkodójának, az egy másik írásunk témája lesz, számunkra a halálának a körülményei érdekesek. Béla nem volt már fiatal, 47 éves kora körül járt.

Albericus tudósítása szerint

Rex Hungaria Bela moritur in cena Domini, de cuius potionatione contra quendam episcopum Calanum orta fuit suspicio.

azaz

„A húsvét előtti csütörtökön meghal Béla, Magyarország királya; bizonyos Kalán püspök ellen az a gyanú támadt, hogy ő itatta meg méreggel.”

De ki volt az a Kalán? Kalán vélhetően 1181 és 1183 között III. Béla kancellárja volt, talán az ő nevéhez fűződik a király alatt bevezetett írásbeliséget érintő reform is. 1183-től pécsi püspök, jogot nyer az érsekeket megillető pallium viselésére. III. Béla uralkodásának a vége felé a horvát-dalmát területek kormányzója lesz, ám később át kell engednie ezt az országrészt Imrének, a király fiának. Ez esetleg motiválhatta arra, hogy elkövesse a gyilkosságot.

III. Béla és felesége sírja a Mátyás-templomban
III. Béla és felesége sírja a Mátyás-templomban

Igen ám, de Albericus-szal szemben két fontos érv is előkerülhet. Az egyik, hogy a francia szerző a XIII. század közepén írta meg a krónikáját, az események után csaknem fél évszázaddal. A másik, komolyabb érv, hogy Kalán megpróbálta megszerezni az esztergomi érseki széket, ám többen kifogással éltek vele szemben. Az ellenfelei ugyanis megvádolták, hogy vérfertőző viszonyt folytatott fiatal unokahúgával. Az, hogy a király gyilkosa lett volna, egyetlen egyszer sem említik vele szemben, márpedig Kalán ellenfeleinek kihagyhatatlan ziccer lett volna a pápa előtt egy gyilkossággal érvelni a leendő érsek ellen. A történeti szakirodalomban ugyan Imre király ellenfelei közé sorolják, de ennek tényleges nyoma nincs, az András herceget támogatók névsorában nem bukkan fel, márpedig az elhunyt király két fia alighanem megorrolt volna a pécsi püspökre, ha tudomásukra jut, hogy ő végzett az apjukkal.

Kalán végül nem nyerte el az esztergomi érsekséget, 1218 körül hunyt el pécsi püspökként. A rendelkezésre álló adatok alapján nem igazolható, hogy megmérgezte volna III. Bélát.


Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.


 

Facebook Kommentek