1956 Forrás Hidegháború Kult 

„A délről jövő, nacionalista-revansista veszedelem..” – Recenzió az 1956-os forradalom visszhangja Csehszlovákiában című tanulmánykötetről

A historiográfiában korántsem szokatlan jelenség, hogy egy adott kiemelten fontos témáról vagy korszakról évekig, évtizedekig nem születik egyetlen komolyabb, hosszabb hangvételű, levéltári kutatásokon alapuló történészi munka. Aztán hirtelen, egy évben – egymástól teljesen függetlenül – több tudományos írás jelenik meg. Ugyanez történt Csehszlovákia és az 1956-os magyar forradalom esetében is, amellyel kapcsolatban sokáig csak résztanulmányok álltak rendelkezésre, de a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet köszönhetően nemrég egy tanulmánykötet látott napvilágot.  

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

A Vers mindenkinek című tévéműsor korabeli sajtója

Tóth Eszter Zsófia Volt a Magyar Televízió szocialista időszakbeli adásában, fő műsoridőben, a híradó után, és szombat esténként az esti 8 órás film előtt – amelyet keddenként vetítettek – egy műsor, a Vers mindenkinek. A műsor célja népművelés volt A szocialista időszakban ugyanis a művelt nép, mint ideálkép volt a cél. Aki híradó után, film előtt nem kapcsolata ki a televíziót arra az öt percre, meghallgathatott egy verset. Kérdés, mennyire volt hatékony ez a módszer. Voltak, aki meghallgatták, voltak, akik lehalkították a televíziót. Ezen írásban a műsor korabeli sajtóvisszhangjának néztem…

Tovább
Forrás Hidegháború Kult 

A 45-ös hullámhosszon – Recenzió a Menekültek az új hazában című könyvről

Ősszel jelent meg Nyári Gábor munkája a „45-ösök” német és osztrák területen élő igen népes csoportjáról, akiknek a sorsát egészen 1956-ig követi nyomon a szerző. Az adatokban gazdag kötet a magyar történelem egy jól körülhatárolt csoportjáról kíván részletes képet adni, amelynek alapját a szerző summa cum laude minősítéssel megvédett doktori disszertációja adja.

Tovább
20. század Forrásközlés Kult Szocializmus 

Sztálin a felsőoktatásban

Noha nem a tervezett szocialista főváros középpontjában kapott helyet, az építészeti reprezentáció és a szocialista tudatformálás összefüggésében megkerülhetetlen a Lenin-hegyen álló, reprezentatív moszkvai magasház, mai nevén a Lomonoszov Egyetem épületegyüttesének rövid bemutatása. A felsőoktatás új szellemű átalakítását, fejlesztését kifejezendő, Sztálin kezdeményezésére[1] egy új egyetemi épületet kellett tervezni. Mivel a tervekben jelentős méretű ingatlan szerepelt, a telket a főváros egy akkor még beépítetlen területén, a Moszkva folyó kanyarulatában, mintegy 167 hektáron jelölték ki. A tervezés feladatával Lev Rudnyevet (1885-1956) bízták meg. A megalomán, be nem vallottan eklektikus épület terveit 1949-ben fogadták…

Tovább
Forrás Hidegháború Kult 

A két Korea történetszemléletének (h)arcai – Recenzió a Korea története könyvről

Napra pontosan hetven éve, hogy a hivatalos észak-koreai propaganda szinte megállás nélkül azt harsogja: „az ország lakosságának nincs mit irigyelnie a világtól,  hiszen az állam megadja mindazt a népének, amire valójában szüksége volt, van és lesz…” 1948. szeptember 9-én Phenjanban bejelentették a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) megszületését, amely válasz volt a déli Koreai Köztársaság pár héttel korábban történt kikiáltására. Azóta talán túlzás nélkül állítható, hogy a mérete, lakosságszáma, fejlettsége és elszigeteltsége ellenére Észak–Korea világunk egyik „leghíresebb” (vagy inkább leghírhedtebb) országává vált. Ezen „jeles” évforduló alkalmából pedig az NTF egy…

Tovább
20. század Kult Szocializmus 

A „nagy építészeti vita”

A II. világháborút követően Magyarország romokban hevert. A „koalíciós éveknek” nevezett periódus alatt az építészet legfőbb feladata a romeltakarítás, az újjáépítés és a lakhatás biztosítása volt. Azonban ebben a nehéz történelmi helyzetben is voltak olyan presztízsberuházások, melyek indokoltsága erősen megkérdőjelezhető. Mindezt tetézte, hogy az egyre erősebbé váló kommunista befolyás, majd hatalomátvétel alapjaiban változtatta meg az építészeti stílust, hiszen a modernista irányzatokat a mintának tekintett Szovjetunió nem tűrte el. A magyar építőművészeknek tehát alkalmazkodniuk kellett a rezsim követelményeihez, azaz a szocialista realizmus „szellemében” kellett tervezniük. Ez azonban nem egyik napról a…

Tovább
Forrás Kult 

Történelmi útvesztők

Kedves Olvasó! Örömmel jelentjük be, hogy küszöbön áll második, Történelmi útvesztők című kötetünk megjelenése! Ennek alkalmából ma este, egyfajta ízelítő gyanánt honlapunkon is közzé tesszük a könyv előszavát. Tavalyi válogatásunkhoz hasonlóan igyekeztünk a lehető legtöbb témakörből, érdekességből meríteni az ókortól jóformán napjainkig. A meghatározó események és ismert személyek mellett elfelejtett (h)ősöket, történelmi pillanatokat és a régmúlt „szürke” hétköznapjait is bemutatjuk egy-egy írásunkban. A kötettel kapcsolatos információkért látogasson el közösségi oldalunkra!

Tovább
20. század Kult Szocializmus 

Where’s the Revolution – Depeche Mode a „legvidámabb barakkban”

Az 1980-ban alakult- máig töretlen népszerűségnek örvendő- brit fiú szintpop együttes hamar meghódította a világot. A banda kezdetben Cosmopositon of Sounds néven adott kisebb koncerteket, azonban a hírnevet az ifjútitán énekes, Dave Gahan hozta. Gahan  új nevet javasolt a zenekar számára, amelyet egy francia divatmagazin címlapján látott. Az együttes ezután lett Depeche Mode-ra átkeresztelve. Az évek folyamán- néhány kisebb változásokat leszámítva- a Depeche Mode az „alapítóatyákkal” járja be a világot és tölti meg a legnagyobb sportcsarnokokat, koncerthelyszíneket. A csapatot Martin L. Gore, Andy Fletcher és Dave Gahan alkotják. (Az együttes…

Tovább
Forrás Kult 

Látogatás a drezdai hadtörténeti múzeumban

Drezdáról elsősorban a Zwinger és a várost 1945 februárjában elpusztító bombázás jut az ember eszébe, azonban a szász fővárosban található a Bundeswehr hadtörténeti múzeuma is, amely hatalmas kiállítási területen, tematikus és kronologikus rendszerben mutatja be a német területekhez kapcsolható katonai eseményeket, külön, és nagyon részletesen interpretálva a háború, és az emberi lét kapcsolatait – mindezt nagyon zsebbarát áron.

Tovább
Kult 

Illik Péter: Miért jobb 13 diktátor, mint egy? Recenzió Hahner Péter 13 diktátor. Fejezetek a forradalmak történtéből című kötetéről

Illik Péter (Hahner Péter: 13 diktátor. Budapest, Animus Kiadó. 2017.) Hahner Péter kötete igényes papíron, cérnafűzött gerinccel, keményfedeles borítóval jelent meg, az utóbbin a könyvben tárgyalt 13 „diktátor” képe szerepel, a hátteret stílszerűen a forradalom és vér színe, a piros dominálja. A kötet stílusa igényes, helyesírása szintén, egyetlen apróság maradt benne, az 1653-as dátum helyett 1553 szerepel. (52. old.) Tördelése ugyancsak kellemes olvasási élményt biztosít, egyetlen apró szépséghibája – amely azonban ízlés dolga –, hogy egy néha-néha megjelenő újabb hóbortnak köszönhetően a cím vagy alcím alatti első bekezdés is beljebb…

Tovább