19. század Forrás Kult 

Gurka Dezső (szerk.): A báró Podmaniczky család szerepe a 18-19. századi magyar kultúrában (Recenzió)

Zsidai Réka A kora újkori elitkutatás területén mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban impozáns mennyiségű szakirodalmi mű született, amelyek publikálását a rendelkezésre álló bőséges kéziratos, nyomtatott, valamint tárgyi és képi források tették lehetővé. Jelen tanulmánykötet a társadalom-, család-, mentalitás-, művelődés-, kultúr- és tudománytörténet határterületén helyezkedik el, a báró Podmaniczky családot fókuszpontba állítva a 18-19. század fordulóján. A témaválasztás indokolt, mivel a jelzett időintervallum egy átmeneti időszakot ölel fel, amely lényegi szemlélet- és mentalitásbeli változásokat eredményezett. Ez a szellemi sokszínűség természetszerűleg hatással volt az élet minden területére, amelyek lecsapódásai legszembetűnőbben az irodalomban,…

Tovább
I. Világháború Kult 

Gyalogsági harcászat kezdőknek és haladóknak

Az Infanterie greift an!, Erwin Rommel első világháborús kvázi visszaemlékezése (hogy miért érdemes így nevezni, arról később) 1937-ben jelent meg először, majd öt évvel később a magyar olvasók is a kezükbe vehették azt Gyalogság előre! címmel. A következő, reprint kiadás a Luxor Kft. kezelésében jelent meg 1999-ben (jelen sorok írója is ehhez a változathoz jutott hozzá még 2004-ben), 2018-ban pedig – az első világháború centenáriuma okán – a Kard és Penna gondozásában került a boltok polcaira a mű.

Tovább
19. század Kult 

„A nemes vad terítékre került…”* Gondolatok Pataki Éva Férfiképmás című regényéről

Vér Eszter Virág A szerző – a kötet utószavában lejegyzettek szerint – a Szikora Jánossal közösen készített, s 1997-ben bemutatott dokumentumfilm anyaggyűjtése során kezdett Pulszky Károly életútjával, illetőleg személyes drámájával foglalkozni. Pataki munkája mottójául Herczeg Ferenc önéletírásának második kötetéből a tragédiát összegzően bemutató (együtt érző) kortárs következő szavaira esett  választása: „A nemes vad terítékre került, a hazafiaknak viribus unitis [egyesült erővel lat., Ferenc József jelmondata] sikerült elpusztítaniuk egy ritka nemzeti értéket.”  Miközben a támadások fókuszában 1896 februárjában Herczeg által irányított lap, a Budapesti Napló is – teret adva a hecckampánynak…

Tovább
Kult 

Magyar írók a magyar középkorról – válogatás az elmúlt évek terméséből

A Könyvhét alkalmából szeretnénk tisztelegni a magyar írók előtt, egyúttal pedig ajánlani az elmúlt évtized történelmi regényeiből – ezúttal a kritikai meglátások mellőzésével. Nagyjából két évtizede ismét nagy számban olvashatunk történelmi regényeket, olyannyira, hogy nagy vállalkozás lenne áttekinteni az összes megjelent regényt. Ebben az írásban ezért a magyar középkorban játszódó, vagy azzal foglalkozó műveket veszem számba. Egészen pontosan az új évezred terméséből mutatok be egy szubjektív válogatást, a szerzők nevének ábécésorrendjében, szigorúan olyan könyveket, amelyeket magam is elolvastam. Bán Mór – Hunyadi-sorozat 2008-ban indult útjára Bán Mór Hunyadi Jánosról szóló…

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

Borsodi anakondavadászat, piknik KGB-ügynökökkel és a Magyar Televízióból kitiltott Jézus

„A vállalati büfében tilos alkoholt fogyasztani. Aki a tilalmat megszegi, azt a büfésnő besúgja az igazgatónak. Ellenszolgáltatásul az igazgató elnézi a büfésnőnek, hogy titokban szeszt mér ki a büfében” – idézi Száraz György Élet és Irodalom-beli viccgyűjteményének egy darabját Hankiss Elemér Diagnózisok című munkájában, amikor (a 80-as évek elején!) arról értekezik, hogy a kádári Magyarország társadalmában az ügyeskedés és a cinkosság vált az egyedüli irányadóvá. A szemet hunyások és félrenézések mindenütt-jelenvalósága egy kifordított normarendszer létrejöttéhez vezetett, miközben fennmaradt „a megtört normák érvényességének látszata”.[1] Ez a jelenség legtisztább formájában egyéni életutatok,…

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

A Túró Rudi és a szocialista sajtó

Tóth Eszter Zsófia „A kommunistákban a számháború volt jó, meg a Túró Rudi”– írta Esterházy Péter Egy kék haris című könyvében [1]. E cikkben a számháborúkról nem fog szó esni, a Túró Rudi történetéről annál inkább. Az 1968-as őszi vásáron mutatták be a Túró Rudit, amelyről az Esti Hírlap számolt be 1968. augusztus 6-án: „fejlesztési munkánk eredménye lesz érdekes új cikkünk, az alufóliába csomagolt, csokival bevont krémtúrórúd, a Túró Rudi. Reméljük, gyorsan a gyermekek kedvencévé válik.” Így is lett. A Túród Rudival kapcsolatos, ismeretségi körben végzett közvéleménykutatásomban – szemben a csokis…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor II. Világháború Kult 

Huszárvirtus és emberség, Varsótól a Vértesig – Könyvismertető

Többnyire az első világháborút tartják a lovasság hattyúdalának, ami annak ellenére is elfogadható, hogy lovas alakulatok még évtizedekig szerepeltek jóformán minden állam hadrendjében. Az automata fegyverek, majd az egyre terjedő gépesítés miatt fokozatosan átalakult a lovasok szerepe, „csatadöntő” fegyvernemből összekötők, felderítők, illetve gyorsan bevethető tartalék lettek. Nem volt ez másképp Magyarországon sem, ahol a két világháború között gazdasági és politikai nehézségek (pl. trianoni korlátozások és az ún. kisantant államok) szinte lehetetlenné tették korszerű, nagy arányban gépesített hadsereg megszervezését. A lovasság így nagyobb szerepet kapott; ők képezték a röviddel a háború…

Tovább
20. század Kult Szocializmus 

Az Ifjúsági Magazin 1970-es supergroup szavazása

Topor István Az 1960-as évek közepétől a ’80-as évek végéig a magyar fiatalok legkedveltebb lapjává MSZMP ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek havonta megjelenő orgánuma az Ifjúsági Magazin (IM) vált. A lap a kádári konszolidáció jellegzetes terméke volt. A nyilvánosság korlátozott voltát tekintve sikerült olyan témákat megjeleníteniük, amelyekről a fiatalok szívesen olvastak. Így a hazai és a külföldi popzene aktualitásai fontos részét képezték a lapnak. Ebben rejlett többek között népszerűségének titka.

Tovább
20. század Hidegháború Kult 

Az „Ördög ürüléke” avagy „korunk fénye”? – Recenzió A zsákmány című könyvről

Százhatvan évvel ezelőtt egy makacs vasúti kalauz több hónapon át tartó „bolondos kísérletét” végre siker koronázta Pennsylvaniában: Edwin Drake fúrással és szivattyúzással olajat hozott a felszínre. Ám annak ellenére, hogy az emberiség az aranyláz után először élhette át az „olajláz izgalmait”, akkoriban a gyógyászaton és világításon kívül nem sok értelmét látták ennek a fekete, nyúlós és gyúlékony folyadéknak. Azonban az őrültnek tartott idős ember kitartott amellett, hogy olyan felfedezést tett, amely előbb-utóbb még a szént is letaszítja a trónjáról és alapjaiban fogja megváltoztatni a gazdaságot, a politikát és a társadalmat.…

Tovább
Forrás Hidegháború Kult Szocializmus 

„Megszoktuk, hogy jogaink nincsenek” – magyarok kazahsztáni szovjet fogságban

„Vegyék tudomásul, a Szovjetuniónak nincs szüksége a maguk munkájára és nem azért hozták ide magukat, hogy dolgozzanak, hanem hogy gyötörjük és halálra sanyargassuk magukat” – ezt a választ kapta a kazahsztáni Dzsezkazgan 39. sz. tábor foglyaiból alakult rabbizottság, miután a lágerparancsnoknak felvetették: mivel annyira legyengültek, hogy nemcsak dolgozni, járni sem tudnak, az eredményes munkavégzésben komoly segítséget jelentene számukra a fejadagok megemelése. A hírhedt munkatáborban raboskodó későbbi református püspök, Gulácsy Lajos a visszaemlékezéseiben olvasható történethez mindössze annyit fűzött hozzá: „Ezek után csak a halál volt kilátásban.”

Tovább