II. Világháború – Oldal 7 – Napi Történelmi Forrás

Az utolsó ostrom

2018-03-062022-12-07 György SándorBudapest, II. világháború, könyvismertető, ostrom, visszaemlékezés4 hozzászólás

Budapest 1944/45-ös ostroma a főváros történetének egyik legjelentősebb, és egyben legtragikusabb időszaka is. Az 52 napon át tartó városharc katonák és civilek tízezreinek életét követelte, és akkor még nem beszéltünk a várost ért borzalmas károkról. Elpusztult az összes híd, a közműhálózat nagy része, több belövést kapott a Parlament is. A legkomolyabb károkat a Várnegyed szenvedte el, ami nem csoda, hisz itt volt a védők központja, és ez a városrész tartott ki a legtovább. A vár, illetve az akkori I. kerület ostromtörténetét (van ilyen szó?) dolgozta fel a Mihályi Balázs, Tóth…

Tovább

20. század II. Világháború

A mi gyalogságunknak Oroszországhoz csak egy napra lesz szüksége – spanyol önkéntesek a keleti fronton

2018-02-242020-09-29 Pál Zsombor20. század, A mi gyalogságunknak Oroszországhoz csak egy napra lesz szüksége – spanyol önkéntesek a keleti fronton, Franco, II. világháború, Spanyolország, Szovjetunió2 hozzászólás

Spanyolország a második világháború alatt hivatalosan soha nem vált hadviselő féllé. Ennek ellenére önkéntes hadosztálya, a híres División Azul közel ötvenezer katonájával Franco jócskán hozzájárult a németek keleti fronton tett háborús erőfeszítéseihez. Születésének különleges körülményei miatt a Kék Hadosztály története azóta is sok kutató és érdeklődő fantáziáját mozgatta meg.

Tovább

1918-1939 II. Világháború

A nemzetiszocializmus fővárosa

2018-02-012019-02-04 Kalmár Miklósépítészet, Hitler, II. világháború, Németország, Speer, sport, történelem1 Comment

A Harmadik Birodalom teljesen meg kívánta újítani Európát. Német, pontosabban germán vezetés alatt álló kontinenst képzelt el, amelynek középpontja a németek lakta főváros, az egykori Berlin helyét elfoglaló Germania. A főváros azonban nem találtatott méltónak a „történelmi” feladat viselésére; emiatt tehát át kellett alakulnia, hogy méltó lehessen a Birodalom központjához. A német városok rekonstrukciója, átalakítása azonban nem merült volna ki Berlin átformálásában. A kisebb vidéki, tartományi székhelyeknek szintén komoly szerepet szántak az „Új Rend” győzelme esetére.

Tovább

Forrás II. Világháború

Menyasszony-szöktetés a hátországba – magyar katonák és nők a keleti fronton

2018-01-242018-01-27 Fóris Ákoskeleti front, lengyelek, Magyar Királyi Honvédség, szovjet bíráskodás, Szovjetunió, ukrajna0 comment

A hadseregek és a polgári lakosság kapcsolatrendszerének talán legkényesebb problémája a katonák és a hadműveleti területen élő nők szerelmi és szexuális kapcsolatának kérdése. A polgári normák megingása, a fegyverrel rendelkező, s a harcok során brutalizálódó katonák és az egzisztenciálisan kiszolgáltatott nők kapcsolatrendszere – egyes szerzők által csak „a férfiaknak a nők ellen viselt háborújának” nevezett jelenség – a háborús emlékezet leginkább tabusított élményévé és traumájává vált.[1] Tanulmányomban rövid adalékot kívánok szolgáltatni a magyar katonák és a női polgári lakosság kapcsolatrendszerére[2] egy, a 102. repülő dandár parancsnokság tábori bíróságának anyagában található…

Tovább

20. század Forrás II. Világháború

Hős, vér és jaj között – Anikó nővér a háború poklában

2018-01-122021-05-12 Napi Történelmi ForrásDon-kanyar, egészségügy, II. világháború, Magyar Királyi Honvédség, Vöröskereszt2 hozzászólás

Topor István A magyar 2. hadsereg doni pusztulásának évfordulója tájékán közeli és távolabbi rokonságom, egykori kedves ismerőseim frontot megjárt veteránjainak történetei bukkannak fel az emlékezés kútjának mélységes fenekéről. A kétszázezer szenvedőnek és mártírnak, a „mezítlábas Magyarország” félrevezetettjeinek és becsapottjainak beszámolóit évtizedeken keresztül csak a család, a rokonság ismerte. A disznótorok, névnapok és egyéb meghitt, lassan múltba vesző estéin gyakran elevenedtek meg a háború borzalmai. Ezeknek a névtelen hősöknek állított emléket Gulyás Imre író, költő is Apáink a Donnál című kötetével. A tiszanánai parasztcsalád gyermeke, akinek édesapja fogatosként járta meg a…

Tovább

20. század Forrás II. Világháború

„…mi a fenét csináljak vele? Menjek át vele Pestre?” – Horthy utolsó hajója

2018-01-052020-10-21 György Sándordiplomácia, hajózás, Horthy Miklós, II. világháború, Németország2 hozzászólás

Közismert, hogy Horthy Miklós, Magyarország utolsó kormányzója 32 évet töltött a Császári és Királyi Haditengerészet kötelékében; részt vett távol-keleti expedícióban, szolgált főleg diplomáciai feladatokat ellátó állomáshajón, az első világháborúban pedig „huszáros” akciói miatt vált ismertté neve, és ő volt a monarchia flottájának utolsó parancsnoka is. A tenger és hajók iránti szeretete élete végéig megmaradt, igazából csak egy vízi járművet nem sikerült megkedvelnie…

Tovább

20. század Holokauszt II. Világháború képes történelem Kult

„De hát Hitler elégedettnek mutatkozott…”

2018-01-042018-01-04 Kalmár Miklós20. század, Berlin, építészet, Harmadik Birodalom, Hitler, II. világháború, nemzetiszocializmus, Speer, történelem, visszaemlékezés0 comment

Az Adolf Hitler nevével fémjelzett Nagynémet Birodalom mindössze 12 évig létezett. Ez az idő – tekintve a II. világháborús eseményeket is – túlzottan kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a nemzetiszocialista rendszer maradandót alkosson építészeti értelemben véve. Noha grandiózus tervek tucatjai készültek, a kivitelezés a legtöbb esetben félbemaradt az anyagi erőforrások, a munkaerő és a nyersanyagok hadiiparba való átirányítása miatt. Egy ikonikusnak szánt épület azonban még a háborút közvetlenül megelőző korszakban elkészülhetett: ez az Új Birodalmi Kancellária elnevezést kapta. A palotaépület már csak azért is fontos, mert teljes egészében felépült, és emiatt…

Tovább

Forrás II. Világháború

Csáky István a csehszlovák emigrációról, és beszédének külföldi hatása

2018-01-03 Miklós DánielCsehszlovákia, Horthy-kor, II. világháború, külpolitika, Magyarország1 Comment

Csehszlovákia, pontosabban Cseh-Szlovákia 1939 márciusában történő megszűnése nyomán Prága kikerült a magyar külpolitika fő színterei közül, miközben a revízió, valamint a Teleki Pál miniszterelnök elképzeléséhez köthető „fegyveres semlegesség” továbbra is a fő csapásirány maradt a Dísz téren. Ebből az állapotból csak a lassanként szerveződő csehszlovák emigráció tudta kizökkenteni a magyar vezetést, amely ugyanakkor határozott elképzeléssel bírt az egyre inkább Edvard Benešhez kötődő mozgalom kapcsán. Erről maga a külügyminiszter, Csáky István beszélt a képviselőház egyik ülésnapján 1940 márciusában.

Tovább

Forrás Horthy-kor II. Világháború

Csehek a Citadellában

2017-12-012022-09-04 Miklós DánielCseh-Morva Protektorátus, Csehszlovákia, II. világháború, Magyarország, menekült0 comment

A második világháború kezdetekor Magyarországon tartózkodó cseh foglyokról már született bejegyzés annak kapcsán, hogy az Amerikai Univerzalista Unitárius Egyház miként próbált helyzetükön javítani – a végeredmény szempontjából nézve – sikerrel. A különböző helyeken elzárt csehek egyik legnagyobb csoportja a Citadellában volt fogva tartva, amelyről számos visszaemlékező beszámolt később memoárjában vagy a vele készült interjú során, általában negatív színben lefestve az intézmény állapotait, ottani ellátásukat. A hivatalos magyar szervek is értesültek az ottani helyzetről: 1940 áprilisában két jelentés is készült a fogvatartottak helyzetéről.

Tovább

Holokauszt I. Világháború II. Világháború Szocializmus

Egy különc politikus portréja – Nagy Emil kalandos életútja

2017-11-162021-11-16 Nyári Gáboréletrajz, kitelepítés, Nagy Emil, Osztrák-Magyar Monarchia, politikus, világháború2 hozzászólás

Nagy Emil neve a legtöbb ember számára nem mond sokat, pedig a XX. század első felének igen jellegzetes alakja volt. Ügyvédként, politikusként, újságíróként és családapaként is kissé különcnek számított, végtelen tisztességéhez és rendkívüli szociális érzékenységéhez pedig egyes esetekben naiv idealizmus párosult. Élete során több mint két évtizeden keresztül volt képviselő, rövid ideig Bethlen István igazságügy-minisztere volt, mindvégig kiállt a szegényebb paraszti rétegekért, a Rothermere-i revízió elkötelezett híve és propagandistája lett, eközben az ország egyik legismertebb ügyvédjeként praktizált, a korszak meghatározó újságírója volt, a vészkorszakban zsidókat és más üldözötteket bújtatott, majd…

Tovább