II. Világháború – Oldal 8 – Napi Történelmi Forrás

Leventesors 1945 tavaszán. Az Esztergomból 1945 tavaszán elhurcolt leventék kálváriája.

2017-11-152021-02-27 Napi Történelmi ForrásEsztergom, Horthy-kor, II. világháború, levente, Magyar Királyság, Magyarország, nyilas1 Comment

Miklós Tamás Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum katonai rendelkezései jelentősen korlátozták a magyar haderő anyagi és személyi lehetőségeit. Megtiltotta Magyarország számára harckocsik, nagyobb ágyúk, valamint katonai és polgári repülőgépek gyártását. A hadsereg létszámát 35.000 főben maximalizálták, s ezen felül megtiltották az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereg fenntartását is. 1921. december 19-én a nemzetgyűlés elfogadta az 1921. évi LIII. törvénycikket, az ún. testnevelési törvényt, amely kimondta, hogy az állam gondoskodik a tanulóifjúság rendszeres testneveléséről, illetve „szervezi az iskolát elhagyó ifjúság testnevelését oly módon, hogy ebben 21-ik életévének betöltéséig a nemzetnek minden…

Tovább

Forrás Horthy-kor II. Világháború Kult

Hadi-linzer és karfiolpörkölt, avagy nagyanyáink háborús konyhája

2017-11-122021-12-25 György SándorBudapest, gasztronómia, hátország, II. világháború, Magyarország, ostrom1 Comment

Rendkívüli időszakok rendkívüli megoldásokat követelnek, és ez különösen érvényes akkor, amikor felborul a megszokott, békés mindennapi élet. A háborút egy ország akkor is megérzi, ha a frontvonalak határain messze túl húzódnak, és nem csak a behívások vagy bombázások, hanem a különféle árucikkek, élelmiszerek „eltűnése” révén is, ami alól (bár nyilván kisebb mértékben) a leggazdagabb országok sem számítottak kivételnek. Magyarországon először az első világháború változtatta meg nagyobb mértékben a receptkönyveket; miután a hús, a zsír, illetve több gabonaféle is elsősorban a hadsereghez került, a szakácsok és háziasszonyok kénytelenek voltak különféle trükköket,…

Tovább

Forrás II. Világháború

„Hé Lulu, ha visszatérek Fidzsiről…” – magyar tengerészek a Távol-Keleten II.

2017-10-202023-03-08 György Sándorhaditengerészet, hajózás, Hollandia, Japán, Magyarország, Távol-Kelet0 comment

A „Nyugat”-on a helyzet változik Ahogy arról már korábban is írtunk, a második világháború (illetve kisebb mértékben már a japán-kínai háború) kitörése csúnyán derékba törte a 30-as évek közepétől virágzásnak induló magyar kereskedelmi hajózást. A Duna-tengerjárók 1940-től kiszorultak a Földközi-tengerről, majd 1941-től német bérletben végeztek hadiszállításokat a Fekete-tengeren. Sajátságosabb volt a „sima” tengerjárók helyzete, amelyek egy része a szövetségeseknek szállított; a Keletet a magyar zászló ellenére 1940-ben el is süllyesztették a németek, több hajó pedig (például a Turul vagy a Szent Gellért) semleges panamai zászló alá került, de ilyen minőségében…

Tovább

Forrás Horthy-kor II. Világháború

„a kormányzó utódlásának kérdése a legaktuálisabb problémák közé tartozik” – Német titkosszolgálati jelentés a magyar kormányzóhelyettes-választásról ( forrásközlés)

2017-10-132022-02-18 Bern AndreaHorthy Miklós, Magyarország, Németország, titkosszolgálat1 Comment

1944 – 1945 folyamán, ahogy a szövetséges haderők két irányból közelítettek Németország felé, a Harmadik Birodalom külügyminisztériuma fokozatosan evakuálta irattárát Berlinből a Reich vidéki területeire, s csupán a folyamatban lévő ügyek dokumentációját hagyta a német fővárosban. 1945 tavaszán közvetlenül a harcoló szövetséges alakulatok mögött érkeztek Németországba az angol és az amerikai titkosszolgálatok olyan felderítő egységei, amelyeknek feladata kifejezetten az ellenség politikai iratainak megszerzése volt. Több tonnányi német külügyi dokumentumot foglaltak le, többnyire a Harz hegység Alsó-Szászországi településein és Thüringiában. Az anyagot időlegesen Marburg várában helyezték el, majd 1948-ban Nagy-Britanniába szállították,…

Tovább

1918-1939 Forrás II. Világháború

A túlkoros hajósinas és a sárba tiport tengeri jog – a Duna gőzös két élete

2017-10-052017-10-05 György SándorFekete-tenger, hajózás, közlekedés, Magyarország3 hozzászólás

Ha nem is váltunk soha klasszikus hajósnéppé, magyar tengerészek – többnyire kétfejű sasos zászló alatt – azért szép számmal fordultak meg expedíciókon, és az első világháború adriai harcaiban is komoly szerepet vállaltak. 1918-ban azonban az ország elvesztette tengeri kijáratait (is), ami azért igencsak megnehezítette a magyar tengerhajózás helyzetét. Sok tengerész külföldi hajókra szerződött, néhányan pedig folyami hajósnak nyergeltek át. A politikai helyzet és a gazdasági nehézségek ellenére sem tettek le ugyanakkor arról, hogy újraindítsák a magyar tengerhajózást; néhány elvetélt próbálkozás (például az 1922 és 1927 között működő Oceana Rt.) után…

Tovább

Forrás Holokauszt II. Világháború

A megszállás után – magyar és német szervek együttműködésének problémái 1944. március 19-ét követően

2017-09-302021-03-19 Fóris ÁkosHarmadik Birodalom, holokauszt, Horthy-kor, II. világháború, magyar történelem, Magyarország, Németország, SS1 Comment

1944. március 19-e után a magyar köz-, és államigazgatásra épülő német megszállási rendszer jött létre Magyarország területén. A kettős hatalmi szisztémában, ahol a német megszálló politika a szuverenitását hangsúlyozó magyar kormányzaton keresztül próbálta elérni céljait, sorozatos érdekütközések voltak a magyar és német szervek között.

Tovább

Forrás II. Világháború

Együtt mindhalálig: a Sullivan-testvérek története

2017-09-28 György SándorAmerikai Egyesült Államok, cápa, Csendes-óceán, haditengerészet, II. világháború0 comment

Az, hogy mostanában jóformán minden második világháborús posztot sikerül filmes utalással kezdeni, nem másra utal, mint arra, hogy – legyen szó tragédiáról vagy komédiáról – az élet a legjobb forgatókönyvíró. Mai posztunkban egy tragikus esetről, öt fiatal tengerész hősi haláláról lesz szó, akik egy nap, egy hajón vesztették életüket. És hogy mi volt még közös bennük? Mind testvérek voltak… 1998 egyik legsikeresebb filmje volt a Steven Spielberg által rendezett Ryan közlegény megmentése, amelyet bizonyára legtöbb olvasónk ismer; a történet szerint nyolc katona vág neki a normandiai partraszállást követő napok zűrzavaros világának,…

Tovább

Forrás Hidegháború II. Világháború

Üss és fuss; az amerikai M18 Hellcat

2017-09-182017-09-18 Bosák BalázsAmerikai Egyesült Államok, harckocsi, II. világháború, Jugoszlávia, páncélvadász0 comment

A Hellcat a második világháború talán egyik legkülönlegesebb páncélvadásza volt. A megtervezésénél legfontosabb szempontnak a mobilitást tartották, ezért az M18-as a háború leggyorsabb páncélvadásza lett. Mindez persze nem járt hátrányok nélkül. Tűzereje csak kielégítő, páncélvédettsége ugyanakkor egyenesen szörnyű volt. A Hellcat tervezését a következő elgondolás vezérelte: üss és fuss!

Tovább

1918-1939 Forrás II. Világháború képes történelem

„A Führer akaratából lényegi átalakulások lesznek a Birodalomi Fővárosban” – Berlin képekben, 1938

2017-09-172018-09-04 Balogh-Ebner MártonBerlin, építészet, fényképészet, Harmadik Birodalom1 Comment

Berlin a német egység megteremtése előtt is nagy városnak számított Európában, azonban igazi világvárossá való válása az első világháborút megelőző évtizedekre tehető. Az első világégés alatt a lakosság száma némileg visszaesett, de a két világháború közötti, közel húsz évben a főváros népessége megduplázódott. Németország az első világháborút követően rendkívül súlyos gazdasági és társadalmi válságokat élt át, így noha Berlinben ez nem szüntette meg teljesen a beruházásokat az építőiparban, s számos új épület nőtt ki a földből, de meghatározó városkép átalakulás nem következett be a népességrobbanással párhuzamosan.

Tovább

Forrás II. Világháború Szocializmus

„A reakció romlott törpéje” – Kommunista propaganda Lengyelországban 1945-ben

2017-09-082017-09-11 Dobrowiecki PéterII. világháború, kommunizmus, Lengyelország, propaganda0 comment

1945 júliusára a „lengyel kérdés” megoldása a legjobb irányban haladt a legfelsőbb szovjet vezetés számára. A februárban megtartott jaltai tárgyalások során az angolszász vezetők Moszkva érdekszférájába sorolták Lengyelországot. Berlin bevételével és náci a Németország kapitulálásával a Szovjetunió szövetségesei oldalán diadalmaskodott az európai hadszíntéren. Lengyelországban mindeközben szovjet nyomásra megalakult a Nemzeti Egység Ideiglenes Kormánya (Tymczasowy Rząd Jedności Narodowej), amely megnyitotta az utat az akkortájt éppen Lengyel Munkáspártnak hívott (PPR – Polska Partia Robotnicza) lengyel kommunista párt másfél évvel későbbi hatalomátvétele előtt.

Tovább