Autósmozik a szocialista időszakban, avagy ahol a gépkocsitulajdonosok volán mellett ülve szórakozhattak

Tóth Eszter Zsófia

Újranyitnak az autós mozik, mivel a koronavírus járvány miatt megkövetelt biztonságos távolság így biztosítható és a programozás, kimozdulás öröme és a filmélmény sem marad el. Ez adta a cikk ötletét – melyet ezúton köszönök Halász-Szabó Miklósnak. Ha az autós mozikra gondolunk, valószínű, hogy elsőre inkább olyan amerikai filmek jutnak az eszünkbe, ahol játszódnak jelenetek autós moziban (gondoljunk csak a Vissza a jövőbe című kultfilmre.)

A cikk a Napi Történelmi Forrás és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében készült

A világ első autós mozija is az USA-ban, a New Jersey-i Camdemben nyílt meg.[1] 1933 nyarán Richard Milton Hollingsheadnek az az ötlete támadt, hogy

„gépalkatrész-kereskedésének tetején mozivásznat feszített ki, a körülötte levő területet félkör alakú autóparkolóvá építette ki, és felállított egy 16 mm-es filmvetítőt, valamint a mozivászon két oldalán két hangszórót.”[2] 

Az első igazi autós mozi Pennsaukenben (Camden mellett, szintén New Jersey) 1933-ban (Wikimedia Commons)

Persze a szocialista időszakban, amikor 5 évet kellett várni egy autóra, Magyarországon nem a tinik és a fiatal felnőttek szórakozási lehetősége volt elsősorban az autós mozi, hanem házaspároké. Így az autós mozinak az a funkciója, ami kamaszok és fiatal felnőttek számára vonzó lehetett, hogy akár egy légyottot is le lehetett bonyolítani az autóban, Magyarországon kevésbé került előtérbe. Itt kisgyermekes családoknak ajánlották, azt feltételezve, hogy míg a a szülők a  filmet nézik, a gyermek a hátsó ülésen alszik.

1970-ben a Népszabadság még távoli csodaként számolt be az autós mozikról, melyek világvárosokban találhatóak meg. A drive in mozik vetítője 20-35 m széles volt. A nézőtér minden egyes sora egy parkolósáv. Minden sáv előtt akkora útszakasz, mely lehetővé teszi a biztonságos ki- és behajtást. Minden autó mellett hangszórótartót helyeztek el, a télen is működő mozikban pedig villamos fűtőkészüléknek való tartót is. 70 mm-es filmeket vetítettek. Az újságíró hangsúlyozta, hogy az autósmozi nagyon drága.[3] 1972-ben összesen 24 autó mozi működött az NSZK-ban.[4]

Szabadtéri mozi, igaz, csak gyalogosoknak. Rózsavölgyi tér, Rózsavölgyi Parkszínpad, 1952 (SAMODAI JÓZSEF ZUGLÓI HELYTÖRTÉNETI MŰHELY/FORTEPAN, 131934)

Kecskeméten 1979-ben az I. számú Gépjárművezető Munkaközösség motoroskerékpáros tanpályáját alakította át autós mozivá. Egy alkalommal 250 autó is befért, de nem mozifilmeket, hanem ismeretterjesztő és közbiztonsági filmeket vetítettek. 1979 júliusától minden hétfőn este nyolc órakor kezdődött az előadás, és másfél óra alatt négy-hat közlekedési és sportfilmet mutattak be. Az Autó Motor újságírója szerint az autósmozi nagy előnye volt a kertmozival szemben, hogy esős időben sem kellett elmaradniuk a filmvetítéseknek.[5] Az első igazi autós mozi Magyarországon 1981. augusztus 20-án nyílt Szentendrén. A nyitás magát Árkus Józsefet, a Parabola műsorvezetőjét is megihlette:

„A trabantosok, skodások, ladások nemsokára dalolva indulnak Szentendre felé, hogy hallod-e, Rozika te, gyerünk az autós moziba be. Nem kell parkolóhelyet keresgélniük, autóstul mehetnek be a kertmoziba, amely egyben étterem is, a vetítővászon előtt szép rendben álló autók között pincérek sürönek, beadják a jobbnál jobb falatokat a kocsikba, és evés közben a vendégek még filmet is nézhetnek.(…) nemrégen a Kossuth Lajos utcán egy trabantos felszaladt a járdára és autóstul bement egy porcelánboltba. Akkor mindenki értetlenül állt az eset előtt, pedig lehet, hogy a magyarázat pofon egyszerű. Srévizavé van a Puskin mozi, a trabantos talán oda készült bemenni autóstul, csak rossz felé fordult.”[6] 

Praud Gábor, a dabasi autós mozi alapítója szerint a fénykorban évente 80-100 ezer ember is járt autós moziba. Olyan filmeket vetítettek, amelyekhez különben nehéz volt hozzáférni, népszerűek voltak Schwarzenegger filmjei.[7] 1987-ben hat autós mozi működött Pest megyében: — Szentendrén, Dabason, Ráckevén, Bagon, Gombán és Nagytarcsán. Szentendrén már előadás előtt néhány órával megteltek az autós mozik.[8]

Mozizz négy keréken Székesfehérváron is!
Autós mozis jelenet a Vissza a jövőbe c. filmből (fmc.hu)

Az autós moziknak az 1990-es évek közepére áldozott le. Ekkorra már nemcsak hogy a videókazetták terjedtek el, hanem a videótékák is. Egyszerűbbnek tűnt este otthonra kikölcsönözni egy tékából filmet, akár  a szomszédból, mint elautózni az autós moziig, és egy akár késő estébe nyúló programot lebonyolítani.


Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.


Jegyzetek:

[1] Műszaki Élet, 1972. március 31. 5. o.
[2] Autó-Motor, 1984. március 15. 44. o.
[3] Népszabadság, 1970. december 29. 6. o.; Népszava, 1970. június 21. 10. o.
[4] Műszaki Élet, 1972. március 31. 5. o.
[5] Autó-Motor, 1979. augusztus 21. 43. o.
[6] Népszabadság, 1981. augusztus 2. 12. o.
[7] Népszabadság, 1996. november 6. 39. o.
[8] Képes 7. 1987. szeptember 26. 27. o.

A nyitóképen a szentendrei Teátrum étteremnél lévő autósmozi reklámja, 1984. (Bauer Sándor/FORTEPAN, 126185)

Facebook Kommentek