Fóris Ákos – Napi Történelmi Forrás

A hadseregek és a polgári lakosság kapcsolatrendszerének talán legkényesebb problémája a katonák és a hadműveleti területen élő nők szerelmi és szexuális kapcsolatának kérdése. A polgári normák megingása, a fegyverrel rendelkező, s a harcok során brutalizálódó katonák és az egzisztenciálisan kiszolgáltatott nők kapcsolatrendszere – egyes szerzők által csak „a férfiaknak a nők ellen viselt háborújának” nevezett jelenség – a háborús emlékezet leginkább tabusított élményévé és traumájává vált.[1] Tanulmányomban rövid adalékot kívánok szolgáltatni a magyar katonák és a női polgári lakosság kapcsolatrendszerére[2] egy, a 102. repülő dandár parancsnokság tábori bíróságának anyagában található…

Tovább

Forrás Holokauszt II. Világháború

A megszállás után – magyar és német szervek együttműködésének problémái 1944. március 19-ét követően

2017-09-302021-03-19 Fóris ÁkosHarmadik Birodalom, holokauszt, Horthy-kor, II. világháború, magyar történelem, Magyarország, Németország, SS1 Comment

1944. március 19-e után a magyar köz-, és államigazgatásra épülő német megszállási rendszer jött létre Magyarország területén. A kettős hatalmi szisztémában, ahol a német megszálló politika a szuverenitását hangsúlyozó magyar kormányzaton keresztül próbálta elérni céljait, sorozatos érdekütközések voltak a magyar és német szervek között.

Tovább

Forrás Holokauszt II. Világháború

Hitler helyzetértékelése 1941 szeptemberéből

2017-06-112021-09-08 Fóris ÁkosHarmadik Birodalom, Hitler, II. világháború, Magyar Királyi Honvédség, Szovjetunió1 Comment

1941. szeptember 8. és 10. között került sor Magyarország hadba lépését követően az első Horthy-Hitler találkozóra Hitler főhadiszállásán, Rastenburgban. Habár a találkozóról tudásunk máig sem teljes – a találkozóról készült jegyzőkönyvek eddig még nem kerültek elő –, Szent-Iványi Domokos kéziratban lévő külpolitika történetén kívül,[1] Hóman Bálintnak a Szálasi-perhez csatolt naplójában olvashatunk részletes leírást a tárgyalásokról. A találkozó alapvetően három téma köré összpontosult: a Honvéd Vezérkar új főnökének, Szombathelyi Ferencnek a bemutatkozása a német politikai és katonai elit előtt; döntés a Gyorshadtest és a Kárpát-csoport hazahozataláról, illetve megszálló dandároknak a keleti frontra…

Tovább

Forrás Hidegháború II. Világháború

Megszállás? Felszabadítás? – Révai József és a háború utáni világrend

2017-05-202020-10-12 Fóris ÁkosII. világháború, kommunizmus, Magyarország, megszállás, Szovjetunió0 comment

Fóris Ákos 1989-tól kezdve élénk történeti és közéleti vita folyik arról, hogy a Vörös Hadsereg 1944-45-ös magyarországi tevékenységét milyen fogalommal illessük. Ennek a diskurzusnak a legfőbb nehézségét az adja, hogy 1945-től minden, a náci Németországgal szövetséges vagy általa megszállt ország – illetve utódállamai – viszonyítási pontjául az 1944-45-ös esztendők szolgálnak, ezáltal történettudományon túlmutatóan máig legitimációs funkciókat is ellát az angolszász és szovjet csapatok bevonulásának megítélése. A hidegháború során mindkét hatalmi tömb azzal kívánta csökkenteni a másik szuperhatalom legitimitását, hogy elvitatta annak felszabadító szerepét, s azt hangsúlyozta ki, hogy a másik…

Tovább

Forrás Szocializmus

Söpörjük ki a fasiszta szemetet! – A politikai rendőrség könyvrazziája 1945

2017-05-112019-01-21 Fóris Ákosfasiszta, kommunizmus, Péter Gábor, PRO0 comment

Az 1945. január 20-án aláírt moszkvai fegyverszüneti egyezmény – az egyezmény 16. pontjára vonatkozó – E/ melléklete a magyar kormányt kötelezte, hogy „a rádió, távíró és posta összeköttetést, levelezést, sifrírozott levelezést és futárszolgálatot, valamint a Magyarország területén lévő külföldi követségekkel, küldöttségekkel és konzulátusokkal való összeköttetést azon előírás szerint valósítja meg, amelyet a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság határoz meg.”

Tovább

Forrás II. Világháború

Vonalbiztosítás a hátországban – a német megszállás és a magyar katonák a fronton

2017-03-182022-03-18 Fóris Ákosmárcius, március19, megszállás, német1 Comment

1944. március 19. alapvetően meghatározta Magyarország helyzetét a második világháborúban. Az eddigiekben a trianoni békeszerződéssel elcsatolt területek visszaszerzőjeként, majd fegyvertársként megjelenő Németország megszállta szövetségesét, Magyarországot. A kollaboráns kormány kinevezéséig a rádió és a magyar lapok nem adtak magyarázatot az utcákon megjelenő német harckocsikra és katonákra. Így miközben lázas tárgyalások zajlottak az új kormányról és a magyar politikai élet prominens személyeit hurcolta el a Gestapo, aközben a rádióban magyar és német katonanóták mentek, az üzletek kinyitottak, a gyárakban pedig dolgoztak.

Tovább

Forrás II. Világháború

„Inkább ésszel dolgoztak, mint erővel” – a német páncélos erők 1941. nyári sikereinek okai a Szovjetunióban

2017-02-182021-06-23 Fóris Ákosleningrád, tank, wermacht3 hozzászólás

Általánosan elterjedt nézet, hogy a Wehrmacht technikai fölényét kihasználva, gépesítésének köszönhetően száguldott végig Európán az Atlanti-óceántól egészen Leningrádig. Miközben a mai napig a diadalmasan előrenyomuló Panzereket ábrázoló német propagandaképekkel illusztrálják a háború 1941 decemberéig tartó első szakaszát, s ezt a német propagandavíziót maguk az szövetséges hatalmak is elfogadták elfedve ezzel azt, hogy milyen szerepet játszottak saját tábornokaik és politikusaik a vereségekben, az erőviszonyokat nézve aligha volt a német siker indokolt. De akkor mégis mi az oka a sikereknek? Egy, a Magyar Külügyminisztérium anyagában fellelhető „bizalmas jelentés” alapján próbálok erre választ…

Tovább

Forrás II. Világháború

„A nemzetiségiek most már magyarok, csak éppen más nyelven beszélnek” – nemzetiségiek a Magyar Királyi Honvédségben I.

2017-01-152018-09-05 Fóris Ákoselső világháború nemzetiség0 comment

Mind a magyar, mind a nemzetközi szakirodalom részletesen vizsgálta azt a kérdést, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia haderejében a különböző nemzetiségek hogyan viszonyultak a Monarchia fennállásához, a harctéri szolgálathoz illetve a dezertáláshoz. Kevéssé ismert tény viszont, hogy a második világháborúban a Magyar Honvédségben is jelentős számú nem magyar anyanyelvű katona szolgált. Pedig ezt a tényt aligha találhatnánk meglepőnek annak tükrében, hogy a nemzetiségi szempontból szinte homogénnek mondható trianoni Magyarország etnikai viszonyai az 1938 és 1941 közötti visszacsatolásoknak köszönhetően erősen módosult. Míg az 1930-as években az ország lakosságának 7,9 százaléka nem volt…

Tovább

Forrás II. Világháború Szocializmus

„Fasiszta söpredékek” és „Hitler-bérencek” a bíróság előtt – szovjet felelősségre vonás a második világháború alatt és után

2017-01-112020-08-25 Fóris Ákosháborús bűnösök, szovjet bíráskodás, Szovjetunió0 comment

A második világháború befejeződése újfajta következményekkel járt a legyőzöttek számára. Nem csupán a győztes hatalmak fegyverszüneti feltételeit, megszállását, jóvátételi követeléseit kellett elfogadniuk, hanem a világ legvéresebb háborúját követően a legyőzött rendszerek vezetőinek bíróság előtt is felelniük kellett tetteikért. Nürnberg egy máig élő precedenst teremtett a háborús bűnösök elítélésében, viszont az már kevéssé ismert, hogy szinte az összes háborút viselt országban perek sorozata indult tengelyhatalmi vezetők és katonák ellen. Cikkemben ennek egy szeletére, a szovjet bíráskodásra kívánok betekintést engedni a szovjet háborús megtorlás alapdokumentumának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége 1943. április…

Tovább

Holokauszt II. Világháború

Partizánvadászat a zsidók ellen III. – A zsidó partizán képe a honvédségben

2016-11-112019-07-07 Fóris Ákoshonvéd, Magyar Királyi Honvédség, második világháború, megszállás, partizán, Partizánvadászat a zsidók ellen III. - A zsidó partizán képe a honvédségben, ukrajna, zsidó1 Comment

A Magyar Királyi Honvédség Németország szövetségeseként résztvevőjévé vált Hitler Vernichtungskriegjének. Részt vettek a magyar csapatok a megszállási szervezet kiépítésében, a szovjet hadifoglyok kiéheztetésében és a lakosság elleni büntető akciókban. A magyar katonák szovjetunióbeli tevékenységének egyik legsötétebb fejezete, hogy több magyar alakulat is az ukrajnai zsidóság megsemmisítésének résztvevőjévé vált. Előző cikkeimben a német hadsereg zsidóellenes politikáját és gyakorlatát vizsgáltam, az elkövetkező két bejegyzésemben pedig a Magyar Királyi Honvédség szerepét vizsgálom az ukrajnai zsidók megsemmisítésében.

Tovább

Szerző: Fóris Ákos

Menyasszony-szöktetés a hátországba – magyar katonák és nők a keleti fronton

A megszállás után – magyar és német szervek együttműködésének problémái 1944. március 19-ét követően

Hitler helyzetértékelése 1941 szeptemberéből

Megszállás? Felszabadítás? – Révai József és a háború utáni világrend

Söpörjük ki a fasiszta szemetet! – A politikai rendőrség könyvrazziája 1945

Vonalbiztosítás a hátországban – a német megszállás és a magyar katonák a fronton

„Inkább ésszel dolgoztak, mint erővel” – a német páncélos erők 1941. nyári sikereinek okai a Szovjetunióban

„A nemzetiségiek most már magyarok, csak éppen más nyelven beszélnek” – nemzetiségiek a Magyar Királyi Honvédségben I.

„Fasiszta söpredékek” és „Hitler-bérencek” a bíróság előtt – szovjet felelősségre vonás a második világháború alatt és után

Partizánvadászat a zsidók ellen III. – A zsidó partizán képe a honvédségben