Címke: világháború

Holokauszt I. Világháború II. Világháború Szocializmus 

Egy különc politikus portréja – Nagy Emil kalandos életútja

Nyári Gábor, , , , , 2 hozzászólás

Nagy Emil neve a legtöbb ember számára nem mond sokat, pedig a XX. század első felének igen jellegzetes alakja volt. Ügyvédként, politikusként, újságíróként és családapaként is kissé különcnek számított, végtelen tisztességéhez és rendkívüli szociális érzékenységéhez pedig egyes esetekben naiv idealizmus párosult. Élete során több mint két évtizeden keresztül volt képviselő, rövid ideig Bethlen István igazságügy-minisztere volt, mindvégig kiállt a szegényebb paraszti rétegekért, a Rothermere-i revízió elkötelezett híve és propagandistája lett, eközben az ország egyik legismertebb ügyvédjeként praktizált, a korszak meghatározó újságírója volt, a vészkorszakban zsidókat és más üldözötteket bújtatott, majd…

Tovább
Forrás I. Világháború 

A debreceni pokolgépes merénylet – 1914. február 23.

Napi Történelmi Forrás, , 0 comment

Topor István 1914. február 23-án, hétfőn 10 óra körül csomag érkezett Miklósy István görög katolikus püspök Werbőczy utca 2. szám alatti rezidenciájára, a Kereskedelmi és Iparkamara épületének, 1. emeleti püspöki szobájába. A küldeményt Szina Sándor postás kocsin szállította ki. Számítottak a küldeményre, hiszen az érkezését megelőző héten a püspök meleg hangú levelet kapott Kovács Anna nagykárolyi származásúnak hívétől. A bukovinai Csernoviczban feladott levél szerint csomagot szeretne eljuttatni a püspöknek, amely tartalmaz 100 koronát, a főpap személyes használatára egy leopárdbőrt, valamint a templom javára egy aranyozott ezüst gyertyatartót. A küldeményekért cserébe…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Egy éles nyelvű magyar diplomata

Miklós Dániel, , , 0 comment

Barcza György 1927 és 1938 között látta el Magyarország vatikáni képviseletét, majd ezt követően három évig volt londoni követ. Teleki Pál öngyilkossága és a délvidéki hadművelet után Nagy-Britannia megszakította Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatot, így Barcza kiküldetése is véget ért. Budapestre érve kérte a nyugdíjazását, ezzel kívánt tiltakozni a feltétlen németbarát külpolitikai irányvonal ellen. Ugyan állásban már „nem maradt,” viszont naplóját tovább írta, ahol (bízva a szerző igazmondásában) gyakran igen vitriolos, illetve vitázó módon írt a magyar politikusokról vagy a háborús bel- és külpolitikáról. Ez a kritikus látásmód Barcza emlékirataiban is…

Tovább
II. Világháború Szocializmus 

Sztálin 1941. november 7-ei beszéde, mítosz és valóság

Balogh-Ebner Márton, 1 Comment

1941 sorsdöntő év volt mind a hitleri Harmadik Birodalom, mint a sztálini Szovjetunió életében. Azt biztosan kijelenthetjük, hogy a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” 24. évfordulóján, 1941. november 7-én a bolsevik birodalom még nem hárította el annak a veszélyét, hogy a Wehrmacht elfoglalja Moszkvát. A német csapatok végül sem a fővárost nem tudták elfoglalni, sem a Szovjetuniót nem tudták térdre kényszeríteni; jelen cikkemben arra igyekszem meg rövid választ adni, hogy vajon ehhez hozzájárult-e Sztálin beszéde illetve a Moszkvában való maradása.

Tovább