merénylet – Napi Történelmi Forrás

„El kell tenni láb alól Raszputyint!” – Napló egy merényletről

2021-06-09 Csernyánszky Pálmerénylet, napló, Orosz Birodalom, Raszputyin, Romanov0 comment

Raszputyin meggyilkolása (akárcsak az élete) legendákat szült, mindenki ismeri a sztorit, hányszor és hogyan kellett végezni vele. A gyilkosai egyike, Vaszilij Mitrofanovics Puriskevics, a Duma képviselője naplót vezetett és megörökítette az eseményeket. Puriskevics 1916 novemberében tért haza a román frontról. A főhadiszálláson és egy parlamenti beszédben is hangoztatta, milyen súlyos Oroszország állapota. „Oroszország jelenlegi állapotáról szóltam. […] követeltem [a kormánytól], hogy tárják fel az igazságot a cárt körülvevő ravasz udvaroncok minden fondorlatáról. […] hozzák az uralkodó tudtára a valóságot az Oroszországot fenyegető sötét háttérhatalmak működését illetően. […] készen álltak [ezek]…

Tovább

Forrás II. Világháború

A Heydrichiáda magyar szemmel

2018-10-102021-05-27 Miklós DánielA Heydrichiáda magyar szemmel, Cseh-Morva Protektorátus, Harmadik Birodalom, megtorlás, merénylet, Prága0 comment

A birodalmi protektorhelyettes, Reinhard Heydrich ellen 1942. május 27-én elkövetett merénylet híre bejárat az akkori világsajtót, igaz ez elég drága reklámot jelentett az akciót kitervelő csehszlovák emigrációnak. Már a merénylet végrehajtásával megbízott ejtőernyősök is jelezték, hogy túl nagy politikai haszon nem származna belőle, ha Heydrichet iktatnák ki, azonban mindenképpen brutális megtorlással lehetne ebben az esetben számolni. A londoni vezetés nem fontolta meg a tanácsot, így végül az eredeti célpont ellen hajtották végre a merényletet. A megtorlás pedig valóban brutális keretek között zajlott, amely szintén bejárta a világsajtót. A német hatóságok…

Tovább

20. század 20. század Forrás Forrásközlés Horthy-kor képes történelem

Az elmaradt kivégzés; Matuska Szilveszter utolsó tárgyalása

2018-04-092020-09-13 Napi Történelmi ForrásAz elmaradt kivégzés; Matuska Szilveszter utolsó tárgyalása, Biatorbágy, Horthy-kor, Matuska Szilveszter, merénylet, vasút0 comment

Balogh-Ebner Márton – György Sándor Magányos őrült volt, vagy egy összeesküvés része? Vagy teljesen tudatosan döntött a robbantás mellett? Esetleg állami jóváhagyással cselekedett? Megannyi kérdés, amely még ma is foglalkoztatja a kutatókat és a közvéleményt Matuska Szilveszterrel és a biatorbágyi vasútrobbantással kapcsolatban. Az önmagában érdekes, hogy miként lesz egy első világháborús hősből és feltalálóból merénylő, ráadásul utóélete és halála is számos kérdőjelet vet fel. Miért kaphatott a második világháború idején összesen 17 nap büntetés-félbeszakítást? Tényleg Csantavéren tűnt el 1945-ben, vagy sikerült nyugatra menekülnie? Mai képes posztunkban az 1931. szeptember 12-ről…

Tovább

Forrás Ókor

„Keltsetek ellenséges indulatot, hogy fellázadjanak az ő uruk ellen!”, avagy a hárem-összeesküvés

2018-04-062020-09-22 Zrufkó RékaEgyiptom, fekete mágia, gyilkosság, III. Ramszesz, merénylet, ókor0 comment

III. Ramszesz (i. e. 1182-1151) uralkodása alatt több problémával is szembesült. Egyrészt a líbiaiak nyugati irányból, majd pár évvel később a tengeri népek kelet felől több támadást is intéztek Egyiptom ellen. A király ugyan sikeresen visszaverte ezeket, de a közben egyre súlyosabb gazdasági és politikai válságban újabb gondok adódtak, ennek egyik következményeként például a Deir el-Medine-i sírmunkások sztrájkba kezdtek. Ebben a belpolitikai válsághelyzetben egy összeesküvés szerveződött III. Ramszesz ellen, amely a király háreméből indult ki.

Tovább

1918-1939 Forrás Horthy-kor

„Bombamerénylet transzban?” – Matuska Szilveszter a sajtóban és a városi legendákban

2017-09-092020-09-13 György SándorBiatorbágy, bűneset, Horthy-kor, Magyarország, merénylet1 Comment

Bár Matuska Szilveszterre emlékezhetnénk feltalálóként, vagy háborús hősként, neve – nem véletlenül – az 1931 őszi biatorbágyi sínrobbantással fonódott össze, amelyről hónapokig cikkeztek hazai és külföldi lapok, de a robbantó írókat, filmeseket, zenészeket és képzőművészeket is megihletett. De tényleg magányos merénylőként robbantott? Vagy egy nagyobb összeesküvés részeként tevékenykedett? És egyáltalán mennyire volt beszámítható? Ezek a kérdések már a kortársakat, például a tárgyalásról tudósító Márai Sándort is erőteljesen foglalkoztatták.

Tovább

Forrás Hidegháború

Állandó célkeresztben; Egyiptom, ahol államfőnek lenni nem egy életbiztosítás

2017-07-272018-09-17 Krajcsír LukácsEgyiptom, elnök, merénylet2 hozzászólás

A közelmúltban nagy vitát kavart Egyiptomban annak a 292 fegyveresnek a pere, akik a vádak szerint meg akarták ölni az ország jelenlegi elnökét, Abdel Fattáh al-Szíszít.[1] Két merényletet terveztek ellene: egyet a mekkai zarándoklat (hadzs) alatt; a másik merényletet pedig hat iszlamista rendőrtiszt és egy fogorvos akarta végrehajtani Egyiptomban.[2] Az eset ismét ráirányította a figyelmet arra a tényre, hogy Egyiptom történelmében meglepő gyakorisággal kovácsoltak tervet az ország vezetőjének meggyilkolására, amit aztán gyakorlatban is igyekeztek megvalósítani. Ennek a cikknek a célja bemutatni a legjelentősebb, egyiptomi államfők ellen elkövetett – tervezett és…

Tovább

Forrás Horthy-kor II. Világháború

“A Kormányzó Urat […] elfogni” – Wirth Károly és társai ügye – Nyilas merénylet-terv? Koncepciós per? I.

2017-05-102023-07-06 Bern AndreaHorthy Miklós, Magyarország, merénylet, Nyilaskeresztes Párt0 comment

1940. július utolsó napját írták. Az Atlanti-óceánon, ahogyan nyár eleje óta szinte minden nap, brit és német tengeralattjárók és hadihajók vívták egymással tűzharcaikat. Ezúttal a Jamaica Progress és a Jersey City gőzösöket süllyesztette el a Reich U-99 nevű tengeralattjárója az ír partoktól nem messze. Délen a Luftwaffe Dovert bombázta. Magyarországon kifejezetten hűvös nyár volt, a nyugati országrészeken 20 fokig sem melegedett nappal a levegő. [i] Horthy Miklós kormányzó és felesége Kenderesen nyaralt, feltehetően mély gyászban. Lányuk, a betegeskedő Paulette alig több, mint egy hónapja halt meg. A Budai Várba, a…

Tovább

Forrás I. Világháború

A debreceni pokolgépes merénylet – 1914. február 23.

2017-03-282022-02-23 Napi Történelmi Forrásmerénylet, történelem, világháború0 comment

Topor István 1914. február 23-án, hétfőn 10 óra körül csomag érkezett Miklósy István görög katolikus püspök Werbőczy utca 2. szám alatti rezidenciájára, a Kereskedelmi és Iparkamara épületének, 1. emeleti püspöki szobájába. A küldeményt Szina Sándor postás kocsin szállította ki. Számítottak a küldeményre, hiszen az érkezését megelőző héten a püspök meleg hangú levelet kapott Kovács Anna nagykárolyi származásúnak hívétől. A bukovinai Csernoviczban feladott levél szerint csomagot szeretne eljuttatni a püspöknek, amely tartalmaz 100 koronát, a főpap személyes használatára egy leopárdbőrt, valamint a templom javára egy aranyozott ezüst gyertyatartót. A küldeményekért cserébe…

Tovább

1918-1939 Forrás

Merénylet Marseille-ben II.

2017-01-032022-10-10 György SándorI. Sándor, merénylet, Mussolini1 Comment

Legutóbb ott hagytuk el a fonalat, hogy I. Sándor király és Barthou külügyminiszter Marseille-ben történt meggyilkolása hatalmas felzúdulást váltott ki mindkét országban, és népszövetségi vizsgálatot is kezdeményeztek az ügy részleteinek felderítésére. Ekkor került képbe Olaszország és Magyarország is, előbbinek azonban gyakorlatilag teljes védelmet biztosított nagyhatalmi státusza, és a franciákkal akkor még rendezettnek tekinthető viszonya. Miután Franciaországot sokkal nagyobb mértében érintette a gazdasági válság, semmiképp nem akarta összetolni a biciklit a Földközi-tengert csak Mare Nostrumként (a mi tengerünk) emlegető, és a birtokos szerkezetet egyre újabb csatahajókkal és cirkálókkal alátámasztó Mussolinivel.

Tovább

Forrás Középkor

Királygyilkosság kacsintásra – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből IV.

2016-12-282021-02-07 Napi Történelmi ForrásAnjouk, gyilkosság, király, Királygyilkosság kacsintásra, Kis Károly, magyar történelem, Magyarország, merénylet, nagy lajos0 comment

Az Anjouk uralma Magyarországon a Trónok harcába illő politikai játszmák és gyilkosságok közepette ért véget. Nagy Lajos halála után özvegye, Erzsébet királyné úgy vélte, hogy a lányán keresztül majd sikeresen kormányozhatja a Magyar Királyságot, ám a magyar főurak egy kisebb csoportja nem kért a „nőuralomból”, és behívták az országba Nápoly királyát, Kis Károlyt. A nápolyi uralkodót meg is koronázták, majd el is kezdte országlását. Magyarország Cersei Lannistere, Erzsébet királyné azonban korántsem gondolta úgy, hogy a hatalomról való lemondása végleges, és úgy döntött, kiiktatja ellenfelét. Kis Károly rövid uralma egy számára…

Tovább