20. század I. Világháború II. Világháború 

Csányi József a két világháborút megjárt tengerész és embermentő

Topor István Csányi József 1891. augusztus 5-én született Szimő[1] községben[2]. Édesanyját Varga Marcellának hívták. 1954-ben írt rövid önéletrajzából tudjuk, hogy apai nagyapja urasági béres, édesapja pedig bognármester volt.[3] Szüleit korán elveszítette: alig volt négyéves, amikor édesanyja meghalt, később édesapját is el kellett temetnie. Így nagyon nehéz gyermekkort kellett megélnie. Hat elemit végzett, majd édesapja mesterségét választotta: bognárnak tanult egy uradalmi birtokon. A tudásvágya azonban a fővárosba, Budapestre hajtotta. Itt különböző nagyüzemekben dolgozott, és lett szervezett munkás. Szorgalmának és kitartásának köszönhetően szakmát tanult, kocsigyártó lett. A cikk a Napi Történelmi Forrás…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború II. Világháború 

Mandzsúria az 1940-es években

1931 szeptemberében Japán lerohanta Mandzsúriát. Fél évvel később  kihirdették egy  új állam, az 1945-ig létező Mandzsukuo megalapítását. A II. világháború után gyorsan követték egymást a kormányok a tartomány élén. Hogyan látták és élték meg ezt a helyiek?

Tovább
1918-1939 Forrás Horthy-kor 

„Hé Lulu, ha visszatérek Fidzsiről…” – magyar tengerészek a Távol-Keleten I.

A japán–kínai háború árnyékában Ahogy arról már korábban is írtunk, Magyarország és a tenger kapcsolata nem szakadt meg 1918-ban, vagyis közvetlen tengeri kijárataink elvesztésekor. A jól képzett magyar tengerészek egy része jugoszláv vagy más külföldi hajókra került, egy részük pedig a Dunára, viszont a ‛30-as évek elejétől beinduló Duna-tengerhajózás és az újrainduló „sima” tengeri hajózás révén egyre több magyar tengerész hajózott (ismét) magyar zászló alatt. A teherhajók egy része kis méretének köszönhetően Csepelig, vagy akár Komáromig is fel tudott jönni – ezek főleg a Fekete- és Földközi-tengeren közlekedtek –, de…

Tovább
Forrás I. Világháború 

Osztrák-magyar haditengerészek kínai és japán fogságban

Kevéssé ismert, hogy bár Ausztria-Magyarországot semmiképp sem lehetett tengeri nagyhatalomnak tekinteni, a kettős monarchia erős flottával rendelkezett és tengerészei eljutottak a világ legtávolabbi pontjaira is. Az első világháború kitörésekor a Kaiserin Elisabeth védett cirkáló Kínában állomásozott és német csapatokkal együtt vett részt Csingtao (Quingdao) védelmében, amelyet japán és brit egységek ostromoltak. A város elfoglalása után számos tengerész, köztük sok magyar került Japánba hadifogolyként, ahonnan csak évekkel a háború vége után jutottak haza.

Tovább
Forrás Hidegháború Szocializmus 

„Mintha meg lettünk volna bűvölve” – Ezen a napon kezdődött a kulturális forradalom

Baranyi Tamás Péter Mao Ce-tung a „nagy ugrás” kudarca után megtépázott tekintélyét nem a Kínai Kommunista Párton belül, hanem azt szétzúzva akarta megszilárdítani. Összefogott a nem kedvelt Lin Piao marsallal, hogy a régóta vágyott tisztogatásokat végrehajtsák. A forradalmi gondolatokkal megbabonázott fiatal vörösgárdisták ennek a hatalmon belüli leszámolásnak váltak az eszközeivé. A gyilkosságok és erőszakoskodás mellett forrásainkban Tacepao-festés, Tienanmen téri seregszemle, templomrombolás és tömeges könyvégetés emlékeit elevenítjük fel – de lesz szó könyvmentésről is.

Tovább
Forrás Középkor 

Furcsa győztesek – Nomád harcosok, akik inkább nem alapítottak birodalmat

Balogh Mátyás  I.sz. 840-ben, a mai Mongólia közepén, Harhorin városától nem messze egy gazdag nomád birodalom, az Ujgur Kaganátus fővárosa, az Orhon-folyó partján épült Ordubalik fosztogató kirgiz hordák martalékává vált. Az ujgur uralkodó elit egyes csoportjai egyenesen délre, a kínai határvidékre, mások délnyugatra és nyugatra, a Kanszu-folyosóba, a Turfán-medence területére illetve még nyugatabbra, az Isszik-köl környékére menekültek.[1]

Tovább
Forrás 

„Szívós, fanatizált, kegyetlen, és a térszínnel ismerős lázadókkal kellett harcolniuk…” Osztrák-magyar tengerészek a bokszerlázadás leverésében

Ahogy arról itt és blogunkon is több alkalommal esett már szó, az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete a jó néhány összecsapás mellett számos expedícióban és béketeremtő-békefenntartó akcióban is részt vett. Ma az egyik ilyen béketeremtő akciót ismertetjük, ami abból a szempontból is rendkívülinek számít, hogy a Pekingben és környékén bevetett tengerészek biztos dobogósok a „hazájuktól legmesszebb harcoló hadfiak” vetélkedőjében. Na de mit kerestek a 20. század hajnalán császári és királyi (meg persze más nemzetiségű) tengerészek és katonák Kínában, és miért volt szükség harcba vetésükre?

Tovább
Forrás Középkor Ókor 

Kelet-római aranypénzek és perzsa lovak a Tibeti-fennsíkon

Szerző: Balogh Mátyás A Tibeti-fennsík zord, terméketlen vidék. Területének jó részén, jelenleg Kína két, gazdaságilag legelmaradottabb tartományi szintű közigazgatási egysége, a Tibeti Autonóm Terület és Csinghaj tartomány osztozik. Ez utóbbi kellős közepén, Wulan és Dulan megyékben, az ezredforduló környékén, két Kelet-római aranypénz került elő. Ezek, és még sok más régészeti lelet alapján biztosak lehetünk abban, hogy a kedvezőtlen természeti adottságai; a rendkívül száraz éghajlat és a nagy tengerszint feletti magasság ellenére, ez a vidék nem mindig volt egy, a gazdasági körforgástól távol eső annyira periférikus régió, mint manapság. Ezt tanúsítják…

Tovább