Forrás Szocializmus 

A dobozos sör

Tóth Eszter Zsófia A szocialista időszakban a dobozos sör szintén egy olyan termék volt, mely elsősorban bécsi bevásárlótúrákhoz kapcsolódott: ott lehetett nagyobb mennyiségben beszerezni. A szocialista fogyasztástörténet egy sajátos jelenségének számított, hogy a kiürült dobozokat nem rakták ki, hanem e nyugati terméket kitették a konyhaszekrények tetejére, akár feltornyozva, tornyot építve belőle, a fogyasztás sajátos emlékműveiként Ebben a cikkben arról írok, hogyan ábrázolta a szocialista sajtó a dobozos sört.

Tovább
20. század Szocializmus 

Elefánt a porcelánboltban? – Szimpózium a magyar finomkerámiaipar államosításáról

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Kerámia Szövetség (Makesz) közös rendezésében a magyar gazdaságtörténet egy résztémáját tárgyaló műhelykonferenciát rendeztek június 5-én szerdán az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületében. A hallgatóságot a finomkerámiaipar államosításának időszakával, az ágazat 1945-1948 közötti történetével ismertették meg a kutatók, akik között történész-levéltáros, közgazdász és mérnök is volt.

Tovább
20. század Forrás Hidegháború Szocializmus 

Könyvismertető – Borvendég Zsuzsanna: A Cég megnyertjei – a megnyertek cégei.

A szocialista korszak állambiztonsági szervei, illetve titkosszolgálatai napjainkban többnyire belső elhárítási tevékenységük révén ismertek. Hírszerző, ipari kémkedési, illetve a részben ehhez kapcsolódó gazdasági tevékenységükről alig tudunk valamit, ami részben érthető is. Az iratok jelentős része hiányzik – sőt sok esetben semmilyen papír nem készült az akciókról –, vagy még ma is titkosítás alatt áll, az egykori résztvevők felkutatása pedig általában igen komoly nehézségekbe ütközik. Borvendég Zsuzsanna, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója ezek ellenére – vagy éppen ezek miatt – évek óta lelkesen és alaposan tárja fel a téma iratanyagát…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A maszek zöldséges és butik – különutak a szocialista gazdaságban

Tóth Eszter Zsófia A maszek zöldséges fogalom volt az 1980-as években. Bár a szocialista időszakban mindenki egyenlőnek számított, a jövedelmek között igenis volt különbség. A kiemelkedően magas jövedelműek közé tartoztak a maszek zöldségesek is, akiknek kacsalábon forgó nyaralójuk volt a Balatonon és természetesen nem lakótelepeken éltek. Írásomban annak járok utána, hogyan ábrázolta őket a korabeli sajtó. A maszek zöldségesek magánkisiparosként a szocialista gazdaság kereslet-kínálati viszonyai között betöltöttek egy űrt: szép, jó minőségű árujuk volt, igaz, drágábban, mint az állami boltokban, de a vevőknek így is megérte náluk vásárolni. A butik különlegesnek…

Tovább
19. század Forrás 

A magánlevelezések tanulsága III. – Gazdasági helyzet a 19. század elején Kazinczy Ferenc szemszögéből nézve

Zsidai Réka Cikksorozatunk következő részében Kazinczy Ferenc magánlevelezésének tükrében a napóleoni háborúk és a viszontagságos időjárási körülmények idején jelentkező gazdasági helyzetet vesszük górcső alá Széphalmon (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) és Petneházán (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), amely képet ad az egész Magyar Királyság gazdasági viszonyáról is. Kazinczy Ferenc részt vett a Martinovics-féle összeesküvésben, ezért 2387 napot töltött fogságban. Szabadulását követően, 1806-ban Széphalomra költözött, s negyvenhét esztendős korában fogott gazdasága kiépítéséhez, valamint a családalapításhoz.i Azonban nem élhetett felhőtlen boldogságban, ugyanis szembe kellett néznie a fogságának ideje alatt felhalmozódott, családját ért anyagi terhekkel.

Tovább
20. század Forrás 

A kapitalizmustól a tervgazdaságig

Az első világháborút követően elemi erővel tört a felszínre az az elképzelés, hogy úgy lehet a lehető legjobban megakadályozni egy hasonló gyilkos pusztítást, ha megértjük a kiváltó okokat. Magyarországnak az 1920-as években azonban nem csak az első világháború okozta sokkal, de az azt lezáró trianoni békével is szembe kellett néznie. Ezt a törekvést természetesen az is kiegészítette, hogy valamilyen választ kellett adni arra, hogy mely pontokon tért el a magyar fejlődés a világ többi részének fejlődéséhez képest, s ez a másság milyen következményekkel járt.[1] Balla Antal: A legújabb kor gazdaságtörténete…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Banán – a szocialista időszak áhított gyümölcse

Tóth Eszter Zsófia A szocialista időszakban alig lehetett banánt kapni – szemben a kubai naranccsal, amit előfordult, hogy úgy dobáltak utánunk a piaci árusok. Ha banán érkezett, azonnal elterjedt a híre a fővárosban és rohantunk sorban állni. Annak ellenére, hogy csak egy kilót vehetett egy ember egyszerre, még így is megérte a várakozás. Ugyanis a kereslet mindig nagyobb volt, mint a kínálat banánból. Tudósított-e minderről a szocialista sajtó és ha igen, hogyan?

Tovább
Forrás Szocializmus 

Kádár csúcsszerve. A Gazdasági Bizottság megalakítása

A magyar gazdaság 1956 és 1973 közötti történetében (az új gazdasági mechanizmus kidolgozásában és alkalmazásában is) fontos szerepet játszott egy olyan központi döntéshozó intézmény, „szuperminisztérium”, amelynek tevékenysége alig ismert. Még a Magyarország kormányaival foglalkozó legfrissebb és legrészletesebb archontológia is csak a Gazdasági Bizottság három elnökének egyikénél említi meg, hogy betöltötte ezt a tisztséget.[1]

Tovább