Hidegháború Szocializmus 

„Konspirátorból érett politikus” – Így látták a „Bagdadi Mészárost” Magyarországon

Irak máig tartó tragédiája pontosan negyven évvel ezelőtt vette kezdetét: 1979. július 16-án Szaddám Huszein elfoglalta az elnöki széket, miután lemondásra kényszerítette az elődjét, Hasszán al-Bakrt. Vajon miképp vélekedtek erről a hatalomátvételről Magyarországon? Hogyan látták az arab ország jövőjét? Egyáltalán a magyar sajtó és a diplomácia milyen – valós vagy téves – információkkal rendelkezett az új iraki államfővel kapcsolatban? Ezeknek a kérdésnek a megválaszolásához a magyar sajtóban megjelent életrajzi cikkeket és a belső körökben készített politikai portrékat vesszük górcső alá.

Tovább
Hidegháború 

Bastille-nap Bagdadban – az 1958-as iraki forradalom

Kevés olyan nap van az emberiség történelmében, amelynek jelentőségéről nincs vita a történészek és a laikusok között. Július 14-e is ezen jeles napok közé tartozik, hiszen az 1789-ben kitört francia forradalom nemcsak Franciaországot változtatta meg, hanem egyben egy teljesen új irányt szabott a világtörténelem alakulásának és a nyugati gondolkodásnak. Azonban ez a dátum egy másik korszakban, a világunk egy másik régiójában szintén kiemelt fontossággal bír: az 1955-től 1958-ig tartó időszak különösen „turbulensnek” számított a Közel-Keleten, mivel egymást követték a különböző válságok, de hatvan évvel ezelőtt ezen a napon Irakban tetőztek be…

Tovább
1918-1939 20. század Forrás I. Világháború 

A „fekete-tengeri tudományos katonai expedíció”

1918. szeptember 21-én néhány magyar tudós/szakember elindul, hogy felfedezze Kis-Ázsia északi partvidékét, amelyet részletesen soha nem kutatott senki. Az expedíció egy későbbi török-magyar gazdasági kapcsolat megalapozásának céljából indul. Eközben azonban a nyugati fronton a németek már visszavonulóban voltak, a Balkánon megkezdődött az antant csapatok támadása, míg Magyarországon újabb hullámban fertőződtek meg tömegesen a spanyolnáthában. Ahogy tehát a felfedezők egyre messzebb jutottak a kis-ázsiai partvidéken, úgy került egyre távolabb az expedíció valódi célja. Ebben a posztban ennek az útnak az eseményeit igyekszünk feleleveníteni elsősorban dr. Vidéky Emil, az egyik résztvevő visszaemlékezései…

Tovább
Forrás Hidegháború 

„Kiemelt relációjú térség”: A Közel-Kelet – Könyvrecenzió a magyar-arab kapcsolatok történetéről

Napjainkban a Közel-Kelet említésekor a legtöbb magyarnak – sajnálatos, de nem elítélhető módon – olyan dolgok jutnak először az eszébe, mint a „migrációs válság, káosz, szélsőséges iszlamizmus, vagy a terrorizmus”. Pedig volt időszak a magyar történelemben, amikor Budapest az arab térség egyes országaival  nagyon jó viszonyt ápolt, valamint az állami média pozitív színben tüntette fel a „haladó szellemiségű” arab államok és mozgalmak harcát Izraellel, illetve az „imperialistákkal” szemben. A mai napig, Magyarországon belül – elsősorban azok, akik a szocializmus idején telepedtek le a hazánkban – és kívül nem kevés nosztalgiával…

Tovább