20. század Forrás Hidegháború 

Végzetes tesztmerülés; a USS Thresher tragédiája

1963. április 10-én tesztmerülés végrehajtása közben 129 fővel a fedélzetén elsüllyedt az USA haditengerészetének Thresher nevű atomtengeralattjárója. A Thresher volt az első katasztrófát szenvedett atomtengeralattjáró, így az esemény hatalmas sajtóvisszhangot kapott a vasfüggöny mindkét oldalán (alig egy évvel vagyunk a kubai rakétaválság után!). A hajó pusztulásának okairól ma is több elmélet kering, sokan nem fogadják el a hivatalos változatot (lásd később) és évtizedek óta követelik a teljes vizsgálati anyag (forrástól függően 1700 vagy 3600 oldal) nyilvánosságra hozatalát. James Bryant nyugalmazott kapitány (aki a Thresher három testvérhajóján is szolgált, egyen parancsnokként)…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

Lovagok egy lovagiatlan háborúban

Georg von Trapp: Az utolsó tisztelgésig. Egy osztrák tengeralattjáró-parancsnok történetei. Garamond, Budapest, 2017. Ha a tengeralattjárós hadviselésre gondolunk, a legtöbb embernek óhatatlanul is a második világháború és az angolszász hajókra vadászó német „farkas falka” vagy esetleg a csendes-óceáni hadszíntéren szolgáló amerikai búvárhajók jutnak eszébe. Pedig a fegyvernem az első világháború alatt vált meghatározóvá, így főleg a centenárium kapcsán nagyobb figyelemre tarthat számot a mindmáig háttérbe szorult téma. A feldolgozás nem is kezdődhetne megfelelőbben, mint Georg von Trapp eredetileg 1935-ben megjelent visszaemlékezéseivel.

Tovább
Forrás I. Világháború 

„Felkelő nap” az Égei-tengeren; japán rombolók császári és királyi tengeralattjárók ellen

Már több alkalommal írtunk a Császári és Királyi Haditengerészet korai és első világháborús szerepéről is. Esett szó a helgolandi és lissai csatákról, felfedezőutakról, kannibálokról, elsüllyedt csatahajóról, elfogott francia tengeralattjáróról és éjjeli közelharcban remekelő rombolókról is. A nagy háború során a flotta sikerrel hajtotta végre feladatát, vagyis megvédte a partokat, és a hatalmas túlerő ellenére kisebb-nagyobb támadó vállalkozásokra is futotta erejéből, amelyeket az Adrián kívüli vizeken tengeralattjárók hajtottak végre. 1917-től, a gazdasági helyzet romlása mellett az ellenséges fölény is tovább növekedett; így fordulhatott elő, hogy az őfelsége egyik búvárnaszádja japán rombolókkal került…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Magyar hajó német célkeresztben; a KELET gőzös elsüllyesztése

Bár az 1939 szeptemberében kirobbant második világháborúba Magyarország 1941-ig nem kapcsolódott be, a világégés közvetlen következményeivel több magyar szembesült, méghozzá 3300 kilométernyire az ország határaitól. Az elsők között voltak a Neptun Tengerhajózási Rt. KELET gőzösének tengerészei; hajójukat 1940. augusztus 19-én süllyesztette el a német (!) UA tengeralattjáró. Németország már 1939-től, de főleg 1940 tavaszától igyekezett teljes blokád alatt tartani a Brit-szigeteket. Tengeralattjáróik megtorpedózták vagy feltartóztatták az Atlanti-óceán keleti medencéjében észlelt kereskedelmi hajókat. Utóbbi esetben a búvárhajó felszínre emelkedve rádión, fényjelzéssel vagy figyelmeztető lövésekkel állította meg célpontját, majd átvizsgálták a hajót,…

Tovább
Forrás II. Világháború 

„Békeidők” háborús áldozatai – a USS Reuben James megtorpedózása

Az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan 1941. december 7-én, a Pearl Harbor-i támadás után lépett be a második világháborúba. Kevéssé ismert, hogy amerikai tengerészeti és légi egységek gyakorlatilag a háború kitörése utáni hetekben már bekapcsolódtak a hadműveletekbe: a Nagy-Britanniába tartó, és német tengeralattjárók által fenyegetett konvojokat Izlandig amerikai hajók (is) kísérték, amelyek több esetben kerültek harcérintkezésbe német tengeralattjárókkal. Az Egyesült Államok őrjárataival hivatalosan az Atlanti-óceán semlegességét biztosította (Neutrality Patrol), ugyanakkor hajóik jelenléte egyértelműen a briteknek kedvezett.

Tovább
Forrás II. Világháború 

A kékorrú királynő, avagy az életmentő hírnév

Mivel a cím félrevezető lehet, gyorsan szögezzük le, mai bejegyzésünk témája nem egy hús-vér uralkodónő, hanem az Atlanti-óceán királynőjeként emlegetett kanadai Bluenose szkúner (angolul schooner, régies magyar írásmóddal sóner) lesz, amely rövid pályafutása alatt, amellett, hogy kivívta magának a fentebb említett megtisztelő címet, megnyert több versenyt, bejárta az atlanti és karibi térséget (utóbbit kissé dicstelen módon, banánszállító teherhajóként), megúszta a találkozást egy német tengeralattjáróval (itt jön majd a hírnév, de ne szaladjunk ennyire előre) és helyet szerzett magának több postabélyegen és pénzérmén, sőt sörcímkén és rockszámokban is. A kanadaiak (különösen…

Tovább