A kolorádóbogarak elleni harc az 1950-es években, vagyis „az amerikai imperializmus egy újabb csapása”

Tóth Eszter Zsófia 

Gyerekkoromban, mikor apám mesélt este, mindig igaz történeteket mesélt, sokszor a saját gyermek- és ifjúkoráról. Az egyik ilyen történet a kolorádóbogarakról szólt, arról, hogy gimnazistaként menniük kellett a krumpliföldekre, irtani a kolorádóbogarakat, mese nem volt, kötelezően irtani kellett, azt mondták nekik, az amerikai imperializmus újabb támadása a ma már krumplibogárként elhíresült kártevők személyében jelenik meg. Akkoriban, amikor ezt mesélte, fogalmam sem volt, mi az a Colorado, és Amerika is csak az Amerikából jöttem játék révén valami messzi, távoli világ volt, ahová mi sosem jutunk el.

A cikk a Napi Történelmi Forrás és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében készült

A kolorádóbogaraknak kétféle írásváltozata is van: coloradobogár és kolorádóbogár. Attól függ, megtartjuk-e az amerikai írásmódot, vagy a magyar helyesírási hagyományokhoz közelebb álló magyaros írásmódot használjuk. Magyarországon a második világháború után 1947-ben Héderváron regisztrálták az első példányt, a település megemlékezett erről egy 1997-ben avatott kolorádóbogár szobor formájában is. A bogár megjelenéséről beszélt az Új Ember is:

„GYŐR megyei gazda csípte el először. Néhány nappal ezelőtt Hédervár községből beküldött egy bogarat* a földművelésügyi minisztérium növényegészségügyi osztályának. 500 forintot kapott a bogárért, mert ő volt az első, aki észrevette burgonyaföldjén a vészthozó jövevényt. Így szemre elég közönséges bogár-, egy centiméter hosszú, tojásdad alakú, domború hátú, aranyszínű szárnyán tíz hosszanti sáv látható és nyakpajzsán jellegzetes fekete rajzolatok.(…) Szaporaságára és rettenetes étvágyára jellemző: egyetlen nőstény utódai két év alatt két katasztrális hold burgonyaföldet lephetnek el, s ha nem történik védekezés, teljesen megsemmisítik e két hold krumpliföld várható termését.”[1]

01.jpg

Kép egy 1955-ös diafilmből, amelyben a modern technika mellett nagy szerepet kapnak a gyerekek is. A teljes diafilm megtekinthető itt.

Irtására permetező és porozógépeket javasolt az újságíró. 1950-re terjedt el széles körben a kolorádóbogár, a korabeli propaganda szerint amerikai imperialisták dobták le az országra. (Illetve a szocialista blokk több más országára is, az NDK-ban egyenesen Amikäfer, vagyis jenkibogár néven emlegették. Remek keletnémet, csehszlovák, lengyel és szovjet propagandaplakátok – Truman-fejű kolorádóbogárral – itt láthatóak.). Még gúnyvers is született.

„Átkos kolorádóbogár, krumpliföldön pusztítva jár, / Hátán csíkos takarója, Amerika lobogója, / Telhetetlen rusnya féreg, üssed agyon, ahol éred!”[2] 

krumplibogar4
Keletnémet propagandaplakáton indulnak rohamra az imperialisták ízeltlábú katonái (Forrás)

Katona Csaba történész ÁVH-s forrást is publikált a kolorádóbogarak elleni küzdelemről: az egyenesen Rákosi Mátyásnak címzett levél sikeres akcióról számolt be:

„Intézkedés történt a jelzőszolgálat felé, hogy fokozottabban figyeljék a légteret, nehogy a szelet kihasználva bogarakat, vagy gyujtólapokat kis léggömbökön bocsássanak be az ország területére.”[3]

Az ÁVH mellett a szovjetek is bekapcsolódtak a kolorádóbogarak elleni harcba; a lentebb látható 1954 augusztusi filmhíradó szerint egy rutinos mezőgazdasági pilótájuk segítette Mosonmagyaróvár környékén a védekezést:

A kolorádóbogár sztorija Benedek Szabolcs írót is megihlette, az ő novellájából azt is megtudhatjuk, hogyan lehetett védekezni a kolorádóbogár ellen, egész konkrétan hogyan zajlott le a művelet:

„Nagyapám precíz ember volt, semmit nem bízott a véletlenre. Az üveg felébe vizet töltött, majd gondosan belenyesegette néhány gyufának a fejét. Erre, mármint a gyufaszálak eltávolítására azért volt szükség, nehogy a bogarak menedéknek használják őket, és fölkapaszkodva rájuk megússzák vagy legalábbis késleltessék a fulladásos halált. Amelyet pedig nagyapám – talán valamelyik szerda esti nyugatnémet krimiben látta a módszert – a gyufafejből kioldódó foszfor révén igyekezett minél előbbre hozni. A feladat nekem se volt ellenemre. Végre hősnek érezhettem magam! A krumplibogár ugyanis nemcsak rusnya, hanem veszedelmes kártevő. Ráadásul igen szapora: ha megráztam a krumpli szárát, nem lehettem biztos abban, hogy az összes bogár belepotyogott az üvegbe. Meg kellett néznem a levelek alját.”[4]

A colorádóbogár név onnan ered, hogy először 1824-ben Coloradóban gyűjtötte Thomas Say Colorádóban.[5] A rovar jóval a hidegháború előtt megjelent Európában; a második világháborúban tervezték is bevetését (mindkét fél), ami végül elmaradt. Hogy mekkora problémákat okoztak az ízeltlábúak, azt jól mutatja, hogy Magyarországon már 1925-ben törvény született a különféle burgonya-kártevők ellen, amiben külön hangsúlyt kapott a jogszabályban is kolorádóbogárként emlegetett állat. (1925. évi XLIV. törvénycikk a burgonyarák és a kolorádóbogár, valamint a burgonyatermesztést veszélyeztető egyéb betegségek behurcolásának és elterjedésének megakadályozásáról, 1925. december 29.) Mindez azt is mutatja, hogy a korabeli propagandának mennyi köze volt a valósághoz.[6]

Felhívás a kolorádóbogár elleni harcra egy gyufásdobozon (Forrás)A bogár krumplibogárként természetesen az 1950-es évek után is a burgonya kártevője maradt. Imperialisták ide vagy oda, a krumplibogár elleni harc nem ért véget.

File:Krumplibogár szobor02 - Hédervár.JPG
A hédervári krumplibogár-emlékmű (Wikimedia Commons)


Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.


Jegyzetek, felhasznált források:

[1] Új Ember, 1947. augusztus 3. 2. o.

[2] Kicsi Sándor András: Szó és szólásmagyarázatok – Kolorádóbogár

[3] Katona Csaba: Az ÁVH elszánt harca a kolorádóbogarak ellen, Archívnet 2003/4.

[4] Benedek Szabolcs: Colorado. Magyar Nemzet, 2016. november 1.

[5] Népszabadság, 1972. május 28. 11. o.

[6] 1925. évi XLIV. törvénycikk a burgonyarák és a kolorádóbogár, valamint a burgonyatermesztést veszélyeztető egyéb betegségek behurcolásának és elterjedésének megakadályozásáról, 1925. december 29.)

Akit érdekel az ízeltlábúak további hidegháborús szerepe és az ehhez kapcsolatos kommunista propaganda, annak ajánljuk ezt a cikket.

A nyitóképen: különféle élősdik az imperializmus fegyvertárából – pódiumautó egy felvonuláson a Hősök terén, 1953. (Magyar Rendőr/FORTEPAN, 17949)

Facebook Kommentek