Recenzió: Levelek Moritz Szepshez 1882-1888
Bea Csaba
A kötethez három személy köthető: Vér Eszter Virág, aki a jól felépített és alapos előszót, utószót és a jegyzeteket írta; Nyizsnyánszki Ferenc, aki fordítottta, valamint Borovi Dániel, aki egyrészt szerkesztette a kötetet, másrészt a kiváló képanyagért is felelős volt. A sajtó alá rendezésben tehát Vér Eszter Virág történész és Borovi Dániel művészettörténész játszott szerepet.
Vér Eszter Virág a dualizmus korának szakértője. Fontos szerepet tölt be a szaktudomány népszerűsítésében és ez csak erősödik jelen hiánypótló mű tekintetében is.
Kutatási területe a 19. századi kultusztörténet (különös tekintettel Erzsébet királyné kultuszára), valamint a 19. század második felének művelődés- és életmódtörténete. Ezt eleve azért is üdvözli a recenzens, mivel megfigyelhető jelenleg a hazai történettudományban, de a közvéleményben is a 20. század abszolút elsőbbsége, háttérbe szorítva más, fontos korszakokat. Elég, ha betér a Tisztelt Olvasó bármelyik könyvesboltba és azt tapasztalhatja, hogy a történelemmel foglalkozó művek többsége 20. századi témájú. Az összes többi korszak általában együttesen sem éri el annak mértékét.
Vér Eszter Virág jelenleg az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék oktatója. Korábban dolgozott az ELTE Egyetemi Levéltár történész-muzeológusaként. Első kötete „Erzsébet királyné magyarországi kultusza 1898-1914 között” címmel jelent meg 2006-ban. Erzsébet királyné és Rudolf trónörökös visszatérő témák a Szerző életében. A Szerző igénybe veszi a modern kor modern csatornáit. Nemcsak a Napi Történelmi Forrás nevet viselő, a történelmet népszerűsítő oldalt, hanem a nagyobb apparátust felvonultató Újkor.hu-t is. „Rudolf trónörökös különös házassága” címmel írt ide 2019. július 26-án, illetve Traumák és örömök: „Rudolf trónörökös gyermekkora” 1858-1866 címmel 2019. augusztus 23-án. Üdvözlendő, hogy azonos témakörben, mintegy folytatásként tájékoztatta az olvasókat Rudolf életének ezen érdekes szegmenseiről. Ezzel persze nem áll egyedül, más történészek is szoktak élni ezzel a lehetőséggel.
Vér Eszter Virágnak az eddigi, történelmet népszerűsítő alkotásai közül az Erzsébet királynéval kapcsolatos tanulmányok, cikkek értek el leginkább az olvasókhoz Gondolok itt például az „Erzsébet királyné emlékezete” című cikkére, melyet a Napi Történelmi Forrás (ntf.hu) jelentetett meg, vagy az ugyancsak Sissi/Sisi kultuszát elemző, az Aetasban megjelent hasonló tanulmányára (2016, 1-2. szám, pp. 93-104). Az emlékezettörténet fontos szelete a történettudománynak és úgy tűnik, az utóbbi években talán kezdi lassan visszanyerni méltó helyét. Minden olyan vállalkozásnak örülni kell, mely e pozíciót erősíti. Ehhez viszont az is kell, hogy viszonylag széles tömegekhez is eljusson az információ. Ehhez pedig az szükséges, hogy olvasmányos, egyben új eredményeket felmutató cikkek, tanulmányok, könyvek szülessenek. A Vér Eszter Virág által jegyzett művekre mind jellemző, hogy alaposak, korszerűek, valamint nem utolsósorban olvasmányosak. Ez alól szerencsére jelen kötet sem kivétel.
Kivétel viszont olyan szempontból, hogy a könyv legnagyobb része forrásközlés, ami szintén üdvözlendő. A szakma egyértelműen örülhet az eddig kiadatlan leveleknek, hiszen ez hiánypótló jellegű, viszont kérdés, hogy a szélesebb rétegek előtt mennyire lesz népszerű, hiszen a szakma és a szélesebb közönség ízlése nem feltétlenül egyezik. A csaknem négyszázoldalas mű elején és végén egyébként kellőképpen orientáló előszó, illetve utószó található, ami kielégítheti az olvasónak az általános áttekintésre vonatkozó igényeit.
Nagyon szép vizuális anyaggal rendelkezik a kötet. A képi megjelenítés mindig fontos volt, egyre inkább az. Ez igaz a legtöbb korosztályra, de a fiatal generációkra végképp. Reméljük, hogy így közelebb kerülnek a történelem aktorai a fiatalokhoz és ezáltal maga a történelem is. Üdvözlendő a képek elhelyezése. Nem egy blokkban, hanem három különböző részen találhatók ezek, így változatosabb. Pozitív az is, hogy sajtóillusztrációkat, illetve karikatúrákat is tartalmaz a kötet.
Az alaposságra megfelelő bizonyíték, hogy csak a szakirodalom felsorolása 12 oldalt vett igénybe. A forráshasználat szintén széleskörű: Mária Valéria naplójától kezdve Andrássy Gyula levelein át a korabeli sajtóig terjed. Ez utóbbinak a recenzens kifejezetten örül: a fővárosi lapok (pl. Budapesti Hírlap, Fővárosi Lapok) mellett a szépirodalommal is foglalkozó, népszerű, jól illusztrált, széles társadalmi rétegeknek szóló, ízlésformáló szándékú hetilap Vasárnapi Ujság vagy az 1894 és 1949 között megjelenő szépirodalmi, művészeti, képes hetilap és kritikai szemle, Az Új Idők is helyet kapott. Izgalmas lenne kicsit tovább bővíteni a sajtóforrásokat.
Komoly szakmai munkát fektettek a levelek lábjegyzetelésébe. Átlagosan három lábjegyzetet tartalmaz egy oldal, legtöbb esetben az olvasónak többlet információt nyújtva, főleg Rudolf eszmerendszerére, utazásaira, látogatásaira, a sajtóra és a külpolitikai elképzelésekre vonatkozóan. Miként a Szerző fogalmaz: „A levelek áttekintése új, árnyaltabb megvilágításba helyezheti Rudolf személyét, illetőleg az 1880-as években betöltött szerepét, s ennek részeként választ kaphatunk arra, milyen tervei voltak a soknemzetiségű birodalommal, továbbá milyen politikai attitűd felet meg elképzeléseinek…” Megtudjuk, hogy Rudolf kiemelkedő intellektusú, széles látókörű személy volt és apjához hasonlóan nagy teherbírással, rendkívüli kötelességtudattal rendelkezett. Ugyanakkor tragikus, mint ahogy erre a Szerző rámutat, hogy családtagjait nemigen említi leveleiben. Ez bizonyítéka családon belüli elszigeteltségének.
A hiány önmagában fontos jelzéssel bír. Érdekes lenne egy pszichológussal is megvizsgáltatni a leveleket. Persze ne akarjon az ember/ a recenzens mindent, nem lehet mindig interdiszciplinárisnak lenni. Arra is kíváncsi a recenzens, hogy mennyiben változtatja majd meg, ha egyáltalán megváltoztatja, az értő olvasók körében a már kialakult Rudolf-képet jelen válogatás. (Ugyanakkor igaz lehet, hogy Rudolf elsősorban a mayerlingi tragédia folyományaként él sokak tudatában.) A 354. oldalon véget érő összegzésben, mely talán a leginkább érdeklődésre számot tartó rész a magyar olvasó számára, és amely a „Rudolf trónörökös politikai nézeteinek magyar vonatkozásaiból” címet viseli, érdekes adalékokat találhatunk a Rudolf-recepció ambivalenciájára. Ez a befejező rész nem teljesen újdonság: részben már olvasható volt korábban is, hiszen a Szerző foglalkozott ezzel a témával; 2017. jan. 30-án az Újkor.hu-n éppen ezekről írt.
Borovi Dániellel, aki jelen kötet szerkesztője, már korábban is alkotott közöset. Ilyennek tekinthető például a „Drága Rudolf: Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz.”, mely Budapesten, a Szépmíves Könyvek által jelent meg 2020-ben, de írtak az ntf.hu-ra is társszerzőként, 2021-ben Mária Valériáról, illetve a trónörökös párról. Borovi Dániel művészettörténész, kedvelt témája Neki is Erzsébet, illetve Rudolf, kikről a Műemlékvédelem, illetve a Fotóművészet hasábjain is értekezett, de foglalkozik Ferenc Józseffel is. Egyébként a könyvben szerepel Ligeti Miklós 1908-ban készült városligeti Rudolf-szobra, melyet Borovi Dániel alaposan kielemzett. Megjegyzendő, hogy mindkettő kutatóra jellemző, hogy igyekeztek alkalmazkodni a modern kor igényeihez, mind tematikájukat, mind a közlés csatornáit, valamint módszereit tekintve. A képanyagon látszik, hogy professzionális fotóművész, művészettörténész válogatta azokat.
Összességében a kötet alapos, lelkiismeretes munka eredménye, melyet a történelem, különösen az eszmetörténet, valamint a történelem aktorai iránt érdeklődő olvasó érdeklődve forgathat. A témaválasztás jó. Indokolt volt Rudolf életének nem annyira közismert területébe (jelen esetben levelezésébe) bepillantást engedő kötet megjelentetése. Hiánypótló és igényes kötet.
Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.
Levelek Moritz Szepshez 1882-1888
Erdélyi Szalon Könyvkiadó, Bp. 2022. 398 oldal