19. század Forrás 

Iskoláztatás, mobilitás és asszimiláció a világvárossá fejlődő Budapesten

Magyarország fővárosa az első világháború előtti évtizedre az európai nagyvárosok sorába lépett. Budapest fejlődésének története nem csupán az általános, s a 19. század végére világszerte jellemző trendek tanulmányozása miatt érdekes, hanem a Duna partján elterülő város fejlődésének gyorsasága és lakosságának összetételének megváltozása miatt is. Mint ismeretes a korábban jelentős német lakossággal bíró ikerváros az 1910-es évekre egy abszolút magyar (anyanyelvű) világvárossá vált jelentős izraelita lakossággal.

Tovább
19. század Forrás 

A földbirtokfelhalmozás, mint rendszerváltozáshoz kötött folyamat

Objektív történelem nem létezik. Nem zárhatjuk ki, hogy bizonyos esetekben beszélhetünk olyan történetekről, amelyeket objektívan le lehet írni, de ezek egészen biztosan nem alkotnak egy egész objektív történelmet. Vegyünk egy példát. Egy település birtokrendszerének megismeréséhez mindenképpen több forráscsoportra van szükség ahhoz, hogy ne csak egy pillanatnyi állapotot írjunk le. Ha rendelkezésre állnak ezek a források, jelen esetben a kataszteri jegyzőkönyvek, felmérések, adóösszeírások, népesség-, és jószágösszeírások, akkor megkísérelhetjük a rekonstrukciót.[1] Ahhoz persze, hogy ne csak egy adott állapot viszonyait írjuk le, különböző időpontokból lesz szükségünk ezekre az adatokra. Ez már jelentős…

Tovább
19. század Forrás 

Aki 2 millióra perelte az államot, mert nem építhetett hidat – Egy ’48-as katonatiszt üzleti próbálkozásai Dunahídtól a bérelhető padokig

Domonkos Csaba Az 1860-as években számos változás történt Magyarországon. A korábban száműzött, elítélt „lázadók” visszatértek, visszatérhettek a közéletbe, és az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban aktív szerepet játszó személyek az üzleti és a politikai életben is megjelentek. A főrendű, előkelő vezető politikusok, későbbi miniszterek, miniszterelnökök mellett az egykori honvédek, tisztek – sokuk több éves börtönbüntetés után – is megpróbáltak boldogulni a mindennapi életben. Maygraber Ágoston honvédtiszt is vállalkozóként próbált érvényesülni. Pályája kalandosan alakult, hiszen az építési vállalkozó előbb Ferenc Józseftől szabadalmat kapott egy pest-budai híd építésére, amely engedélyt az új, kiegyezés…

Tovább
19. század 

Erzsébet királynéra emlékezve

Vér Eszter Virág Ferenc József már életében legendák által övezett felesége 119 évvel ezelőtt, 1898. szeptember 10-én vesztette életét egy merénylet következtében, Genfben. Az Erzsébetről ma bennünk élő kép az Osztrák-Magyar Monarchia idején formálódó magyarországi kultusz hagyományán alapul, ám kortárs emlékezetét a Romy Schneider főszereplésével készült filmtrilógia jelentősen átformálta.[1] Az évforduló kapcsán néhány személyéhez köthető magyar vonatkozású érdekesség hátterét, valóságalapját kívánjuk megvilágítani.

Tovább
19. század Forrás 

A betyárok üldözői, avagy a „Hírös Város” pandúrszervezete az 1867-es kiegyezés környékén

Vidéken a nemesi vármegyékben a csendbiztosi- vagy pandúrszervezet volt a rendvédelem alapja. A betyárok, haramiák velük találták szembe magukat a legtöbbször az ellenük indított nyomozások, üldözések során. A betyártörténetekben és a népi emlékezetben e szervezetről igen negatív képet festettek, ahol hanyagnak, könnyen megvesztegethetőnek, és olykor gyávának tüntették fel tagjait. Hogy ez így volt-e a valóságban is, arra az alábbiakban próbálok meg választ adni. A következőkben Kecskemét város pandúrszervezetét igyekszem röviden bemutatni a kiegyezés környékén a levéltári és más korabeli források alapján.

Tovább
Forrás 

A dualizmus egyik csúcsterméke: a Magyar Királyi Posta

Az ezredfordulóhoz érve az e-mailek gyorsaságával és a csomagszállító cégek tarifáival szemben alulmaradtak a világ postái. Hazánkban az Y és Z generációk számára talán már csak hivatalos leveleket és számlákat jelent az intézmény. Így aztán különösen érdekes megemlékezni arról, hogy ha volt egy olyan grandiózus, nemzetközileg is példaértékűen működő magyar intézmény, amelyre gondolva a Monarchia polgára büszkén húzhatta ki magát, az éppenséggel a Magyar Királyi Posta volt. Van-e ma Magyarországon olyan közintézmény, amelyre gondolva kihúzná magát az olvasó? Számos oka, sőt, szinte hagyománya van annak, hogy ilyet nehéz mondani. Mielőtt…

Tovább