Egy elhallgatott repülőbaleset – Veszprém 1940. augusztus 27.
Topor István
1940. augusztus 27-én megsemmisült a Magyar Királyi Légierő egyik gépe Veszprémben. A korabeli lapokban egy sornyi hír sem jelent meg a tragikus balesetről. Talán az sem véletlen, hogy éppen az áldozatok temetése napján, augusztus 29-én lépett hatályba a teljes cenzúráról szóló rendelet. A Népszava aznapi számának 6. oldalán adott hírt erről. „Eszerint ha a sajtótermék, vagy egyes közlemények megjelenése és terjesztése a hadviselés érdekét, vagy az állam más fontos érdekét hátrányosan érintené, (a cenzor) köteles az engedély kiadását megtagadni és a sajtótermék terjesztését megtiltani”. Az életbelépő rendelet miatt nem jelenhetett meg hír a tragédiáról.
Augusztus 27-én délután 14 óra 30 perckor a 4/3. „Sárga Vihar” nevű bombázórepülő-század 2. rajának B—337. lajstromjelű Ju—86. K-2-es mintájú gépének leszállását követően hozzákezdtek a ¾ részben 50 kg-os, ¼ részben 10 kg-os bombákkal megrakott repülőgép kirakodásához.[1]
Ám „a gépen lévő fegyver-és bombakezelő tiszt – Oberbauer Ferenc tsz repülő hadnagy – tévedésből vagy figyelmetlenségből élesítve engedte ki a repülőgép alatt állók kezébe”.[2] Az egyik 10 kg-os repeszbomba váratlanul felrobbant az egyik katona kezében. Ez átütötte a repülőgép üzemanyagtartályát, lángra lobbantva a gépet. A keletkezett tűzben a gyújtóikkal ellátott bombák felrobbantak. A bombák élesítésére szolgáló alkatrészt élesített állapotban találták. A repülőgép közelében tartózkodó katonák közül Oberbauer hadnagyon kívül a helyszínen tizenketten haltak szörnyet. A kórházba került katonák közül a következő napokban további hárman haltak meg.
A Légi háború Magyarország felett című kötet szerzői tehát Oberbauer hadnagynak tulajdonítják a tragédia bekövetkezését.
A Hadtörténelmi Levéltárban őrzött 1940. október 26-án kelt jelentés nem ezt támasztja alá. A Magyar Királyi Honvéd Légierő parancsnoka a robbanás ügyében eljárást rendelt el. A Haditechnikai Intézettel együtt lezajlott vizsgálat megállapította, hogy a kiváló fegyverzeti szaktudással rendelkező hadnagy szabályszerűen vezette a kirakodást. A robbanást az egyik fegyver- és bombaszerkezelő tisztes idézte elő, amikor a 10 kg-os bombák egy részét tévedésből vagy figyelmetlenségből élesítve engedte ki a gép alatt tartózkodó társai kezébe.[3] A vizsgálat eredményéről szóló jelentést az a vitéz Bánfalvy István ezredes írta alá, aki 1939-től a légierő vezérkari főnöke, 1944-től pedig a Magyar Királyi Honvéd Légierő parancsnoka volt.
71 HLT. 5537/eln 1. Vkf. 1940. 236. doboz 67-es jegyzet, Hadtörténelmi Levéltár
A 4. honvéd nehézbombázó ezred tisztikara augusztus 28-án gyászjelentésben emlékezett meg az elhunyt bajtársakról.
Oberbauer Ferenc és társai gyászjelentése, OSZK
Az áldozatok között ott volt apai nagyapám öccse, Topor Benjámin szakaszvezető. Topor Benjámin 1913. december 13-án született a Pest megyei Pándon. Édesapja Topor Kálmán földműves, édesanyja Mészáros Mária volt. A kilencgyermekes nagycsalád hetedik gyermeke szorgalmas tanulónak bizonyult. Ezt támasztja alá, hogy a községi főjegyző javaslatára az elöljáróság továbbtanulását támogatták. Édesapám feljegyzései között talált írások szerint „tanulmányai során megállta helyét, és szép eredményeket ért el. Bizonyítja szorgalmát a sok-sok kitüntetés, amiben részesítették”.
Kárpátalja visszavétele után a mozgósított magyar csapattestek között ott volt a légierő több egysége is. A térségben március 16-án az alábbi vadászszázadok állomásoztak: az 1/1. vadászszázad Ungváron, az 1/2-es, „Ludas Matyi” Miskolcon, míg az 1/3-as, „Puma” század Csapon. A bombázószázadok közül a 3/4-es „Sárkány”, a 3/5-ös „Hüvelyk Matyi” és a 3/3-as „Sárga Vihar” kilenc-kilenc Ju-86 K-2-es géppel Debrecen repülőterére került. Topor Benjámin innen küldte menyasszonyának az alábbi képet, amelyet a híres veszprémi fényképész, vitéz Mészáros István készített.
Topor Benjámin.
A kép hátoldalán található felirat szerint 1939. március 21-én, tehát két nappal az iglói támadás előtt küldte kedvesének, Ilonkának Debrecenből.
A magyar- szlovák „kis háborúban” résztvevő magyar légierő március 23-án 17.00 és 17.30 között csapást mért az iglói és a felsősebesi repülőterekre. A korabeli lapok közül a Pesti Hírlap március 28-i száma majdnem egy egész oldalt szentelt az akció bemutatásának.
Délután fél 4 órakor szállt fel vitéz Kovács Elemér őrnagy bombavető raja. A bombázók kétezer méter magasságból indulva rajokba fejlődve kezdték meg a támadást az iglói repülőtér ellen. A hangárok előtt három nagy és több kisebb szlovák bombázó, valamint több vadászgép állt felszállásra készen. Idejük azonban nem volt rá, hogy a magasba emelkedjenek. Nehézbombázóink azonnal támadtak. A tizenkét gép percek alatt 9.2 tonna bombát szórt a repülőtérre.
Három nagy hangár azonnal tüzet fogott, a hangárok előtti gépek mindegyike, ezeken kívül még tizenkilenc repülőgép semmisült meg a támadásban. (…) 5 óra 32 perckor már újra magyar földön pihentek a hatalmas katonai gépek.
A magyar légi csapat pontosan elvégezte feladatát, anélkül, hogy akár csak egyetlen gépe megsérült volna.
Pesti Hírlap 1939. március 28-i számának részlete.
1939. április 4-én jött létre a szlovák–magyar egyezmény, amelyben Szlovákia elismerte az új határt területi csere nélkül.
A hadjáratot követően Horthy Miklós kormányzó kitüntette a hadjáratban résztvevő hajózókat. Topor Benjámin szakaszvezető 1938. április 18-án Kárpátalja visszafoglalásában tanúsított magatartásáért a Magyar bronz vitézségi érmet adományozta.
Honvédségi Közlöny 1939. augusztus 1. 26.
Ezt követően készült róla az a fénykép, amelyen jól látható a zubbonyán viselt Magyar bronz vitézségi érem.
A bronz vitézségi éremmel.
Topor Benjámin halálát a veszprémi református egyház halottak anyakönyve V. kötet 5. lap 1940/41. számú bejegyzés igazolja. A tényt Dr. Koháry tiszti orvos és André János főorvos igazolta.Topor Benjámin lett szülőfalum, Pánd első hősi halottja a második nagy világégésben. Édesapám feljegyzései szerint nagyapám ment el Veszprémbe öccse temetésére. Ő kapta meg személyes tárgyait is, közöttük kitüntetéseit is. Családunk sokáig őrizte ezeket, de ma már csak a róla készült két fénykép van meg. Kegyelettel emlékezünk rá.
Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.
[1] Pataki István – Rozsos László – Sárhidai Gyula: Légi háború Magyarország felett. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1992. I. kötet 39. tévesen Ju – 86 K-2 típust nevez meg.
[2] Uo.
[3] 71 HLT. 5537/eln 1. Vkf. 1940. 236. doboz 67-es jegyzet. Köszönöm Csáki Krisztinának a Hadtörténelmi Levéltár munkatársának az anyaggyűjtésben való segítséget.
Borítóképen:
A Magyar Királyi Honvéd Légierő Junkers Ju 86K-2 típusú repülőgépei. FORTEPAN
Felhasznált források, jegyzetek
Jelentés a veszprémi robbanás ügyében lefolytatott vizsgálatról. Forrás: Hadtörténelmi Levéltár.
Mihályi Balázs, Magyar Hírlap, 2012. április 27. http://tortenelemportal.hu/2012/04/magyar-szlovak-kis-haboru-1939/. Letöltés ideje: 2017. január 3.
Népszava 1940. augusztus 29. 4. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár
Pataki István – Rozsos László – Sárhidai Gyula: Légi háború Magyarország felett. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1992. I. kötet.
Pesti Hírlap 1939. március 28-i száma. Forrás: Arcanum Digitális Tudástár.
Veress D. Csaba: Veszprém megye és a Szövetséges Hatalmak stratégiai légitámadásai a második világháborúban. www.epa.hu/01600/01610/00015/pdf/vmm_15_1980_12_veress.pdf. Letöltés ideje: 2017. január 3.
Veszprémi református egyház Halottak anyakönyve V. kötet 5. lap 1940/41. számú bejegyzés.
Végre valaki ponttal írja az időpontot!
Aznap mozgósítás volt már Románia ellen, nem csoda, hogy nem tették közzé.