1956 Forrás Hidegháború Kult 

„A délről jövő, nacionalista-revansista veszedelem..” – Recenzió az 1956-os forradalom visszhangja Csehszlovákiában című tanulmánykötetről

A historiográfiában korántsem szokatlan jelenség, hogy egy adott kiemelten fontos témáról vagy korszakról évekig, évtizedekig nem születik egyetlen komolyabb, hosszabb hangvételű, levéltári kutatásokon alapuló történészi munka. Aztán hirtelen, egy évben – egymástól teljesen függetlenül – több tudományos írás jelenik meg. Ugyanez történt Csehszlovákia és az 1956-os magyar forradalom esetében is, amellyel kapcsolatban sokáig csak résztanulmányok álltak rendelkezésre, de a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet köszönhetően nemrég egy tanulmánykötet látott napvilágot.  

Tovább
1956 20. század Forrás 

A megtorlás arcai

Amióta 1956-os perekkel foglalkozom, többször szegezték nekem a kérdést, hogy minek azt kutatni, hiszen már mindent feltártak, mindet ismerünk. Sokáig magam is ebben a hitben voltam, de a peranyagok áttanulmányozása során gyorsan megváltoztattam álláspontom. Mert még ha a nagyobb, vagy politikai szempontból fontosabb pereket – Nagy Imre és társai, Dudás József és társa, Földes Gábor és társai – ismerjük is, a kisebb perekről jóformán semmit sem tudunk. A legtöbb 56-os kivégzett megmarad a „két évszám, egy (vagy több) vádpont” szintjén. Legalább ennyire ismeretlenek a megtorlást végrehajtók is.

Tovább
1956 20. század Forrás 

A megtorlás fogaskerekei – konferenciabeszámoló

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar történelem egyik legismertebb, és talán legjobban kutatott fejezete. Az események rekonstrukciója és a résztvevők felkutatása már közvetlenül a forradalom után megkezdődött, igaz ekkor a hatóságok gyűjtötték az adatokat, többnyire célzatosan úgy, hogy azzal előzetesen kidolgozott koncepciójukat igazolják. A nyomozók rengeteg fényképet, újságcikket gyűjtöttek össze a megtorláshoz, amelyek – hasonlóan a (tanú)vallomásokhoz és az egyéb tárgyi bizonyítékokhoz – ma nagy segítségére vannak a kutatóknak. A vizsgálatok és perek természetesen nem tekinthetőek igazi tényfeltáró eljárásoknak, hiszen azok döntő többsége politikai szándékkal, közvetlen politikai irányítás mellett…

Tovább
1956 20. század Hidegháború Szocializmus 

„Szabadságharc” a medencében- A Melbourne-i magyar-szovjet vízilabda-mérkőzés

„Három másodperc…kettő…szöglet! Még van egy szöglet, de letelt közben az idő! […] Kemény Dénes szinte már a vízben, onnan instruál. Be fogunk ugrani a végén, mindenki, aki magyar. Be középre…És megvan! Megvan az újabb olimpiai bajnoki cím! Magyarország megvédi olimpiai bajnoki címét, mert egyszer vezet csupán a meccsen a legvégén…Hát, kedves nézők, sosem hittem volna, hogy tizenhárom fürdőgatyás férfitől még elsírom magam…”   Még ma is sokan libabőrösök leszünk, ha a fentebbi idézetet visszaolvasva visszaemlékezünk Hajdú B. István sportriporter ominózus örömujjongására, amikor a magyar férfi vízilabda-válogatott a 2004-es athéni olimpiai…

Tovább
1956 

„Az utolsó csepp vérig” – Harcok a Lenin körúton az 1956-os forradalom idején

A budapesti Nagykörút ezen szakasza nem tartozik az 1956-os harci cselekmények legendás helyszínei közé. Az itt zajló események a Corvin köznél vagy a Széna térnél történtekhez viszonyítva kevésbé ismertek. Mivel a város szívében húzódik, így a bevonuló szovjet csapatok a legtöbbször már a külső kerületekben ellenállásba ütköztek, ezért októberben itt nem alakultak ki súlyos harcok. A november 4-i támadás után viszont az egyik legtovább kitartó felkelőgócponttá vált Lenin körút, és itt épült az egyik legerősebb barikád is.

Tovább
1956 Szocializmus 

Cum Deo pro patria et libertate- A hit „harcosai” 1956-ban

Recenzió: Magyar kereszténydemokraták és 1956. Szerk.: Kiss Mária Rita. Barankovics István Alapítvány, Budapest, 2017. 380. p. 1945-ben úgy tűnhetett: bár hazánk a vesztes oldalon fejezte be (ismét) az egész világot megrengető háborút, mégis megszabadult a kínzó, könyörtelen rablánctól, a nyilas diktatúrától. Szabad(nak tűnő) választásokat tartottak az országban, ahol az urna elé járulók voksukkal kijelentették: a polgári-keresztény jövőt tudnak és akarnak elképzelni Magyarországon. A kereszténydemokrácia pártja, a Demokrata Néppárt még a II. világháború idején, 1944-ben alakult meg, de a „felszabadítás” utáni időszaktól követően, fontos politikai tényezője lett a Nemzetgyűlésnek. Igazán meghatározóvá…

Tovább
1956 Forrás Szocializmus 

Páncélosok a forradalomban III. – „Rábasztunk, szétlőttük a pártházat!”

A páncélosok 1956-os alkalmazásával kapcsolatban elérkeztünk az utolsó fejezethez. Korábban már foglalkoztunk a harci bevetéseikkel és egyéb kevésbé „testhezálló” felhasználásával. Most a felkelők által használt tankokról esik majd szó – ahogy eddig is – képek és visszaemlékezések felhasználásával, majd végül megpróbálom összegezni a veszteségeket is.

Tovább
Forrás Hidegháború Szocializmus 

Páncélosok a forradalomban II.

Az első részben azokat a nem mindennapi – de akkor „hétköznapi” – bevetéseket, alkalmazásokat vettük végig, amelyek a forradalom alatt előfordultak. A harckocsi azonban, mint a szárazföldi haderőnem legalapvetőbb fegyvere természetesen a harcokban tud igazán megmutatkozni. Ígéretemhez híven következzen tehát a harceszközhöz méltóbb harci alkalmazások bemutatása néhány felidézett harci cselekmény alapján.

Tovább
1956 Forrás II. Világháború 

„A muszka beorgonáz a faluba…” – Háborús hangverseny Hitlerfurulyára és Sztálinorgonára

Általánosan elfogadott, hogy a modern hadviselés alapjait az első világháborúban rakták le, bár az építkezés már korábban, az amerikai polgárháborúban és a búr háborúban elkezdődött, de néhány szempontból ide vehetjük az 1848/49-es szabadságharcot is. Az 1914 őszétől állandósult lövészárok-hadviselés, avagy állásháború új kihívások elé állította a katonákat és fegyvertervezőket; a hatalmas számban alkalmazott automata fegyverek (ekkor még csak géppuskák, majd kis számban géppisztolyok) és egyre korszerűbb lövegek mellett reneszánszukat kezdték élni a magas röppályán tüzelő fegyverek is. Bár a mozsarak ekkor már évszázados múltra tekinthettek vissza, a légaknavetők és aknavetők…

Tovább
1956 Forrás 

Városi harcmodor az 1956-os forradalom idején

Az 1956. október 23-i események nem indultak erőszakosan. A Rádiónál eldördülő sortüzet követően azonban az első meglepetéséből felocsúdó tömeg egy része elindult fegyverért, hogy erővel szerezzen érvényt a követeléseinek és védekezni tudjon az erőszakkal szemben. A fegyverek beszerzése elsősorban laktanyákból, rendőrségekből, Budapest környéki fegyver- és lőszerraktárakból, illetve a nagyobb üzemek fegyverkészleteiből történt.

Tovább