Kristály Gyula, a kisember hős pere; az utolsó politikai per a rendszerváltás előtt Magyarországon

Tóth Eszter Zsófia

Kristály Gyula ózdi nyugdíjas csalódottsága a szocialista rendszerben egy egészen bizarr perben végződött. A per miatti felháborodás Kristály Gyulát a rendszerváltás kisember hősévé tette. De mi is történt? Kristály Gyula igazi ózdi dinasztiából származott, apja és bátyja is a kohászatban dolgozott, ő maga 1943-ban kifutófiúkét kezdte. 1947-ben lett géplakatos. Úgy érezte, a gyárat lezüllesztették a szocialista időszak munkáskáderei.[1] 

A cikk a Napi Történelmi Forrás és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében készült

Kristály Gyula verseket írt, gépelt le és dobott be ózdi postaládába. Ezeket a műveit szerette volna eljuttatni az ország vezetőihez, postán feladta, azonban a posta vezetője izgatás miatt feljelentette őt.

Kommunista Urak és Szovjet talpnyalók, hazaárulók, bohócok, köpünk a pofátokba”

– ezek voltak azok a sorok, amelyeket nyílt levelezőlapon szeretett volna eljuttatni Kristály Gyula 1987 januárjában az MSZMP KB-nak. Az ózdi 2. számú postahivatal vezetője, Három Ibolya feletteseinek továbbította a levelezőlapot, a feljelentést Koczka Antal, a miskolci postaigazgatóság vezetője tette meg január 23-án. Kristály Gyula ózdi, kazincbarcikai postaládákba is bedobált sokszorosított röplapokat., összesen kb. 500 darabot. Kristály Gyulát meghurcolták és elítélték.[2] 1967-ben és ’68-ban 481 izgatási ítélet született. 1987-ben a rendőrség 37 esetben folytatott nyomozást izgatási ügyben, de csak nyolc elkövetőt sikerült azonosítania. (Lásd Statisztikai Évkönyv.) Ugyancsak 1987-ben négy személyt ítéltek el izgatásért két évnél hosszabb szabadságvesztésre.[3] Milyen szövegeket írt Kristály Gyula? Többek között:

Magyar Ifjak, fel a harcra / Csapj a kommunista arcba / Ne jártassa a pofáját / S ne adja el a hazáját”, “Amit mi akarunk, leírtuk e listán / Bosszút fogunk állni minden kommunistán… nem a munkahelyen, másutt fognak lógni.

Egy előzmény: röplap 1956-ból (Klausz Ádám/FORTEPAN, 146964) ILLUSZTRÁCIÓ

Miért tette mindezt, mit mondott, mi motiválta? „A gazdasági helyzet egyre romlott — vallja —, az ország egyre inkább lefelé haladt… azt szűrtem le, hogy valamit tenni kellene. S jött az a szerencsétlen gondolatom, hogy figyelmeztetem az ózdi munkásságot, hogy ennek nem lesz jó vége.” Kristály Gyula esetéről a Belügyi Szemle is közölt cikket, húsz nyomozó dolgozott az ügyön. A házak lakóit (ahová a röpcédulákat bedobta az akkor még ismeretlen elkövető) kikérdezték,, írás és nyelvész-szakértőt alkalmaztak. A szakértő arra jutottak, hogy 50-60 év körüli férfi lehet az elkövető, aki

„munkás vagy közvetlen termelésirányító, de foglalkozására nézve konkrét nyelvi jegyek a kérdéses szövegben nem voltak találhatók. Távol állt tőle a fiatalokra jellemző drasztikus, trágár stílus. Erős indulatát is viszonylag visszafogottnak számító kifejezésekkel fogalmazta meg.”[4] 

A rendőrség számára legnehezebb az írógép beazonosítása volt, ugyanis Miskolcon és környékén nem vezettek nyilvántartást az írógép eladásokról. A langyos nyolcvanas években már lazult a gyeplő és az állami szigor, elképzelhető, nem számítottak röplapokra. Mi mást is tett volna a rendőrség, mint az 1956-os elítélteket ellenőrizte, akik úgyis benne voltak a nyilvántartásban, a munkásőrségből kizártakat, kilépetteket, „verselési hajlamú” személyeket, a brigádnaplókat és a közlekedési szabálysértés miatt feljelentetteket is vizsgálták, az utóbbit azért, mert a röplapokban Kristály Gyula a közlekedés ellenőrzését is kifogásolta. Eredményre nem jutottak. 1987. október 25-én újabb röplapozásról kapott a rendőrség bejelentést, nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre. Ez is  jellemző még az 1987-es évre, hogy mindig van feljelentő, aki a postaládába beszórt röplapokat jelenti. Ez volt a helyszíni szemle eredménye:

“Új jelenség volt, hogy a röpcédulák közel felét az ismeretlen terjesztő borítékba rakta, azt leragasztotta, és a borítékokra is ellenséges tartalmú versidézeteket írt. A korábbiaktól eltért az is, hogy a terjesztés viszonylag nagy területen, kb. 2,5 négyzetkilométeren történt, de helyismerettel rendelkező számára a terület bejárása, és maga a terjesztés nem okozhatott gondot. A terjesztés most is 8 óra 30 és 11 óra közötti időpontra volt tehető. A helyismeret, az időpont megválasztása és a helyszínek alapján egyre erősödött a gyanúnk, hogy a terjesztő ózdi lakos lehet, vagy legalábbis jól ismeri a várost.”[5] A nyomozás tehát 11 hónapig nem volt eredményes, egy névtelen telefonáló azonban elárulta, hogy Kristály Gyula írta a levelezőlapot. A levelezőlapon és röplapokon, amelyeket Szabad Ifjúság Alakulat (SzIA) névvel írt alá, egyebek mellett ilyenek szerepeltek: a SzIA az elnyomó és kizsákmányoló Szovjetunió és kommunista hazaáruló ügynökei ellen, az ország Függetlenségéért, Szabadságáért és alapvető emberi jogainkért” alakult meg.

Ózd 1955-ben, háttérben a kohászati művek, ahol Kristály Gyula is dolgozott(Horváth Miklós dr./FORTEPAN, 129556)

Letartóztatása után 13 versszakos verset írt a fogdáról, hogy bizonyítsa, ő a röplapok szerzője. A rokkantnyugdíjast első fokon, 1988. április 4-én négy év letöltendő fegyházbüntetésre, másodfokon 1988. szeptember 5-én másfél év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A férfi az eljárás alatt összesen 104 napot töltött előzetes letartóztatásban. Az elsőfokú ítélet kihirdetése után szabadlábra helyezték. Ekkor ismeretlenektől postán pénzadományokat kapott, tucatnyian küldtek neki 100-100 Ft-ot szolidaritásból. A másodfokú tárgyalás előtt például az International Helsinki Federation for Humán Rights bécsi irodája levélben fordult az igazságügy-miniszterhez és a Borsod Megyei Bíróság elnökéhez. A másodfokú tárgyalásra jogászhallgatók tömegesen mentek el és a szocialista rendszer elleni demonstrációvá, a szólásszabadságért vívott harc jelentős állomásává vált. Az ítélethirdetés után Kristály Gyulával riportot készítettek külföldi újságírók is. 

Kristály Gyula 1988-ban havi 5200 Ft-ból élt. Második felesége öngyilkos lett mivel házfelügyelőként alaptalanul sikkasztással vádolták és a házaspárnak ki kellett költözni tanácsi lakásukból. Kristály történetéről Tényi István és Sántha László dokumentumfilmet forgatott. Schubert Gusztáv filmkritikája szerint Kristály Gyula egy ózdi Kohlhaas Mihály, akiben a hatalom veszedelmes lázítót lát. A rendező azt nyilatkozta, hogy:

„Mindannyian sok pofont, hántást kaptunk ettől a rendszertől, amelynek »édes gyermekei« vagyunk — mondja Tényi —, Kristály Gyula elmondta mindannyiunk helyett, amit mindannyian gondolunk …”[6] 

A filmben megismerhetjük emberi drámáját: úgy ábrázolja, felesége a hivatalok packázása miatt lett öngyilkos. A fim végén bemutatja találmányát:

„a leleményesen egyszerű játékban egy kifúrt korongokból összerakott piramist kell egyik tüskéről (egy közbenső fázison át) egy másik tüskére átvinni úgy, hogy a játékos egyszerre csak egy elemet emeljen át, betartva a legfontosabb szabályt, miszerint “kisebbre nagyobbat sohasem szabad rakni”. Ez persze már politika, mondja a feltaláló, miközben virtuóz ügyességgel átrakja a piramist az egyik tüskéről a másikra”.[7]

Harmadik felesége elhagyta az eljárás alatt. Kristály Gyula belépett az SZDSZ-be azonban nem indították el képviselőjelöltként az első szabad választáson. 1992-ben a Legfelsőbb Bíróság bűncselekmény hiányában megsemmisítette Kristály Gyula ügyében hozott korábbi ítéleteket. Egy majálison mutatták be egy Angliából hazatelepült magyar hölgynek, akinek számára ő a híres Kristály Gyula volt. Pár héten belül összeköltöztek és az ózdi átlagnál jobban éltek. Kristály Gyula anyagi kártérítésért jogtalan meghurcolása miatt pert indított, 400 000 Ft-ot meg is ítéltek neki, ezt kevesellte, fellebbezett, de fellebbezését már elutasította a Fővárosi Bíróság.[8] 2000-ben az akkor 72 éves férfi magnóra rögzítette a tévé parlamenti közvetítéseink hangját és azt hallgatta. A felvételekre mikrokazettás diktafont használt, azonban csak két kazettája volt, így gyorsan meg kellett hallgatnia a felvételeket, hogy le tudja törölni és újakat felvenni. Akkoriban, egy tévévetélkedőben is ő volt a kérdésre adott helyes válasz, mint a rendszerváltás előtti utolsó politikai elítélt Magyarországon.[9] 

File:Kádár and Grósz 1986.jpg
Kádár János és az MSZMP élén őt követő Grósz Károly 1986-ban. Elsősorban nekik szóltak a levelek. (Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény/FORTEPAN, 41310)

Kristály Gyula története több szempontból szimbolikus: egy munkás fordul szembe a munkásállammal mert csalódott benne. Ahogy a pártból kilépők, ő is látta az 1980-as évek szocialista időszakának visszásságait, ezt versekben, röplapokban megírta, terjesztette. Ehhez járult egyéni sorstragédiája, második felesége öngyilkossága. Még éppen meg tudták hurcolni, még voltak feljelentők a postán és a lakótelepeken is. Az elsőfokú tárgyalás idejében még volt az államhatalomnak ereje, hogy fellépjen ellen. Ami az első és másodfokú tárgyalás között történt, az maga a rendszerváltás. Kristály Gyula szimbolikus hőssé – a hatalom igazságtalanságai ellen harcoló modern Kohlhaas Mihállyá – vált, azonban elégedetlensége a munkások sorsának rosszra fordulása, a rendszerváltás utáni tömeges elbocsátások, munkanélküliség miatt megmaradt.


Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.


Jegyzetek:

[1] Népszabadság 1996. március 28. 8. o.
[2] Tóth Péter Pál: Kristály Gyula politikai pere. Kapu, 1989. december, 54. o.
[3] Beszélő, 1988/3. 596. o.
[4] Fekete László: Röpcédulaterjesztés Borsodban. Belügyi Szemle. Közli: Beszélő, 1988/25. 103-104. o.
[5] Beszélő, 1988/25. 104. o.
[6] Schubert Gusztáv kritikája. Filmvilág 1990/1. 58. o.
[7] Uo.
[8] Népszabadság 1996. március 28.
[9] Népszabadság, 2000. június 29. 7. o.

A nyitóképen martinacélmű az ózdi vasműben 1986-ban, a nagy leépítések első évében. (Erdei Katalin/FORTEPAN, 76103)

Facebook Kommentek